14. Szegedi Képregényfesztivál

Kerek egy hét múlva tartják meg a Szegedi Képregényfesztivált. A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.
Alábbiakban a részletes program, kiállítások, vendégek, árusok.

Tér és idő

2022. 11. 19. Szombat
10:00–17:00

Szegedi Somogyi könyvtár
Szeged, Dóm tér 1–4.

Fesztivál előtti bemelegítések

Küldj digitális üdvözletet!
Készíts olyan fotót, amelyen valamilyen formában megjelenik a KÉPREGÉNY!
Töltsd fel a képet a közösségi oldalaidra a #hellokepregenyfeszt2022 hashtaggel – Játssz és nyerj képregényt! Bővebben itt.

„Képregényre hangoló” foglalkozások általános és középiskolai osztályoknak 2022. november 17-én (csütörtök) és 18-án (péntek) a Somogyi-könyvtárban és a Stefánia Fiókkönyvtár-klubban
Részletek és előzetes bejelentkezés

ELŐADÁSOK (1. emelet)

10.20–10.30
Köszöntő

10.30–11.20
Fazekas Attila: Ötven éve a pályán
Életéről, munkásságáról, alkotói módszereiről Kertész Sándor kérdezi a kiváló grafikusművészt.
Fazekas Attila a legnagyobb képregényes életművel rendelkező grafikusművész. Több ezer oldal megrajzolója, aki 1972 óta – már ötven éve – mind a mai napig aktív rajzoló. Legendás képregények megalkotása fűződik a nevéhez, amelyek közül ma már több is kincsnek számít a gyűjtők körében.

11.20–12.10
Aleksandar Zograf képregényei

A 14. Szegedi Képregényfesztivál díszvendége a világhírű szerb képregényalkotó, Aleksandar Zograf lesz, aki a délszláv háborúban képregényben tudósított a NATO-bombázásokról, készített képregényt az álom és az ébrenlét határán, akkor frissen megjelent könyveiben pedig saját utazásait rajzolta meg. A fesztiválon egy beszélgetést hallgathatnak meg a művésszel, amelyen Bayer Antal kérdezi majd életpályájáról.

Aleksandar Zograf, valódi nevén Sasa Rakezic 1963-ban született Szerbiában. Eredetileg újságírónak készült, már 17 éves korában jelentek meg cikkei az országos sajtóban. Ezzel párhuzamosan rajzolni is kezdett, és hamarosan felismerte, hogy az általa elképzelt rövid történetek képregényként működnek a legjobban. Az 1990-es évektől kezdve munkái helyet kaptak amerikai és kanadai antológiákban és számos európai magazinban. Határtalan érdeklődésének köszönhetően a legkülönbözőbb témákkal foglalkozik műveiben, amelyek elkészítéséhez dokumentarista igényességgel folytat kutatásokat. Számos alkalommal járt Magyarországon is, ahová mindig szívesen tér vissza. Két önálló kötete jelent meg eddig nálunk (Pszichonauta: látomások a Balkánról, 2006 és Elhasznált világ, 2010), valamint több rövid képregénye a Műútban, a Szépirodalmi Figyelőben, a Papírmoziban és a Csillagszálló antológiában. A budapesti rendezvények után most először látogat el a szegedi képregényfesztiválra, és ebből az alkalomból egy újabb képregényfüzete is megjelenik TV-függők, TV-álmok címen.

12.10–12.40
Kertész Sándor: Kép-regény-irodalom

Egy félreértésen alapulva évtizedekig hitték Magyarországon, hogy a képregény nem más, mint irodalmi művek képes feldolgozása. De hogy milyen irodalmi művek és hogyan lettek a képes elbeszélési forma alanyai, azt egyrészt a politika, másrészt az alkotók, szerkesztők irodalmi műveltsége is meghatározta.

12.40–13.30
Szünet


13.30–14.00

Márok Attila: Hogyan készült a Toldi – A malomkő árnyéka című képregénykötet?
Új digitális 3D-s technológiai lehetőségek az alkotáshoz

Márok Attila a Toldi – A malomkő árnyéka című képregény keletkezéséről:
„Ilosvai Selymes Péter és Arany János költői művei alapján írtam és rajzoltam. Műfaja: történelmi, fantasy noir.
A történet alakítására hatással voltak: Dante Isteni színjátéka, a magyar népmesék, hazai legendáink, néplélektani ismereteink, filmek (pl.: John Ford 1939-es amerikai westernje a Hatosfogat), festmények (pl.: Arnold Böcklin Holtak szigete)”

A kötet borítóján olvasható:
„Ha nem hagyod, hogy Isten vezessen,
majd vezetnek a démonok.”

Amíg Toldi Miklós sebeket nem szégyellve harcolt az itáliai csatatereken, szerelmét, Rozgonyi Piroskát elragadta a halál. Nagy Lajos király az egykor oly hűen szolgáló Miklóst erőszakos viselkedése miatt száműzi az udvarából. Toldi fájdalma, bűntudata, immár céltalan, elfojtott ereje a sötétséget táplálja, és amikor már „hosszabb és sötétebb az árnyéka”, egy démon megkísérti:
– Keresd meg az alvilág helytartóját, teljesítsd a kérését, és megmentheted szerelmed lelkét a leírhatatlan kínoktól és az örök kárhozattól! Ha megtagadod Uram parancsát, te is együtt szenvedsz a nőddel az idők végezetéig!
Harci játék van Budán, ravatalos-víg torna. A magyar lovagokat egymás után győzi le egy idegen harcos. Nagy Lajos futárt küld az öreg Toldihoz és a segítségét kéri. Toldinak választania kell, hogy elindul Budára az utolsó bajvívására, vagy leereszkedik a „barlang mélyére”, ahol a legsötétebb félelmei várják.

14.00–14.30
Váradi Gábor: Mitologizálódás

A képregényes-mitológiás sorozatot legutóbb még éppen csak bevezettük, és a finnek mitológiájának képregényes vonatkozásaival foglalkoztunk. A finnektől most elbúcsúzunk, majd a kultúra különböző elemeinek – főleg a képregényeknek – mitológiateremtő tulajdonságára koncentrálunk.

14.30–15.30
Frank Zita – Kleinheincz Csilla – Szép Eszter – Szabó Zoltán Ádám: Női képregényhősök, karakterek, szerepek és olvasók – kerekasztal-beszélgetés
Moderátor: Bedekovics Ákos
A női nemnek némi hátrányt kell leküzdenie a képregényes színtéren való képviseltetése tekintetében. Legyen szó a képregények oldalain megelevenedő hősökröl, szereplőkről, a képregények fogyasztóiról vagy akár alkotóiról. Vagy ez mégsem ennyire egyszerű? Ezekről beszélgetnek a kerekasztal résztvevői.

15.30–16.00
Beszélgetés a Hellboy magyar rajzolójával, László Márkkal
Beszélgetőpartner: Frank Zita, a Vadvirágok Könyvműhely főszerkesztője

A napjainkra nemzetközi ismertséget elért László Márk 1990-ben született, a Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnáziumba járt (akkor még Kézműipari Szakközép), majd a MOME animáció szakán BA- (2015) és mesterdiplomázott (2018). A diplomamunkája a később a magyarul, angolul, franciául és spanyolul is megjelent Kisfiú és a szellembohóc (Ghostclown) című képregény volt. Első publikált képregényes munkája Csepella Olivér 2016-ban megjelent Nyugat+Zombikjában volt, ahol ő rajzolta a flashback fejezeteket. 2017-ben Szépirodalmi Figyelő-díjat kapott a Punk című rövid (a Szépirodalmi Figyelőben megjelent) képregényéért. 2020 elején jelentek meg első külföldi munkái, egy rövid történet a Hellboy Winter Specialben a Dark Horse Comicsnál (ami magyarul a Szívesség a fösvénynek címet kapta), majd egy teljes füzetnyi képregény a BOOM! Studios gondozásában, ami a Jim Henson’s The Storyteller: Ghosts címen jelent meg, ezt ő is írta. Azóta kisebb európai képregények rajzolásában vett részt, és a saját munkáin dolgozott. Idén júliusban jelent meg az Egyesült Államokban a Hellboy and the B.P.R.D.: Time is a river című képregénye, amin Mike Mignolával együtt dolgozott. Az amerikai füzet kiegészített, új borítóval ellátott speciális kiadása októberben jelent meg Magyarországon Hellboy Budapesten címmel.

KIÁLLÍTÁSOK

2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, földszinti kiállítótér
Egy gyűjtő néhány gyöngyszeme – Szabó Zoltán Ádám képregényes szakíró válogat képregénygyűjteményéből a 14. Szegedi Képregényfesztivál vendégeihez és témáihoz kapcsolódóan.

2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, központi lépcsőház
Fazekas Attila: Képregény-mozaikok

Fazekas Attila a legnagyobb képregényrajzolói életművel rendelkező magyar alkotó. Több ezer oldal képregény, illusztrációk, valamint könyvek címlapjainak megalkotója, aki mind a mai napig aktív rajzoló.
A tárlat az általa rajzolt képregényoldalakból válogat.

2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, alagsori klub
Néhány rajz a Toldi – A malomkő árnyéka című képregényalbumból
Márok Attila képregényrajzoló, reklámgrafikus így vall a közelmúltban megjelent A malomkő árnyéka című képregényalbumáról:

„Több mint 10 éve két rendező versengett az élőszereplős Toldi mozifilm elkészítéséért.
Egyikük Káel Csaba (Bánk Bán c. operafilm) volt. Egy szegedi beszélgetés alkalmával lelkesen mesélte a leendő mozi baljósan izgalmas nyitójelenetét. Sajnos egyikük sem készíthetett filmet a nagy erejű naphérosz történetéből. (Viszont 2022-ben megszületett Jankovics Marcell [1941–2021] és Csákovics Lajos rendezők nagyszerű Toldi animációs filmje!) Nem akartam veszni hagyni a gondolatindító vizuális nyitányt, ezért botor módon, előre megírt forgatókönyv nélkül – Ilosvai Selymes Péter és Arany János költői művei alapján, de azoktól mégis eltérve – 2016-ban elkezdtem megrajzolni a Toldi – A malomkő árnyéka című képregényt. Műfaja – saját meghatározásom szerint – történelmi, fantasy noir. A történet alakítására hatással voltak: Dante Isteni színjátéka, magyar népmesék, hazai legendáink, néplélektani ismereteink, filmek (pl.: John Ford 1939-es amerikai westernje a Hatosfogat), festmények (pl.: Arnold Böcklin Holtak szigete), Ady Endre költői szóhasználata… A kiállítás bemutat néhány rajzot a papirmozi.hu-n megrendelhető képregénykötetből.”

2022. november 17-től december 17-ig, Somogyi-könyvtár, földszinti kiállítótér
Sarlós Endre, Korcsmáros Pál-díjas képregényrajzoló és grafikusra emlékezünk

Sarlós Endre 1938. október 22-én született Szigetváron és haláláig, 2022 júniusáig ott élt. 1962-ben kezdett képregények rajzolásával foglalkozni. Munkái 1965-tól jelentek meg a Tolna megyei Népújságban, 1972-től a Lobogóban, 1974-től a Füles rejtvényújságban, de számos más lapnak is dolgozott.

A rendszerváltást követően ritkultak ugyan az újságos megjelenési lehetőségek, de a Fülesben 1998-ig még tudott publikálni. 2004-ben a Vadzsra kiadónak köszönhetően jelent meg első képregényalbuma, a Szigetvár ostromát feldolgozó történet bővített, kiszínezett változata, amelyből luxuskiadás is készült. 2007-től a Windom kiadó folyamatosan jelenteti meg gyűjtői kiadásban korábbi munkáit, és rendszeresen kap megkeresést magyar történelmi képregények készítésére, illetve lehetőséget a hosszabb ideje asztalfiókjában pihenő munkái megjelentetésére (Elfeledett hősök, 2011; A Trianon-kód, 2014; Mecseki láthatatlanok, 2016). 2019-ben is több Sarlós-képregény és illusztrált történet jelent meg felújított vagy bővített kiadásban, és egy vadonatúj munkája is készült, az Alfabéta-díjra jelölt Seuso mozaik egyik fejezetét rajzolta. 2020-ban munkásságát Korcsmáros-díjjal ismerték el. (forrás: kepregeny.blog.hu)

Alkotó vendégek

Aleksandar Zograf, Balogh Gergő, Csörnyei Márk, Fazekas Attila, Fekete Dani, Hudra Móni, Kasza Magdolna, Kiss Judit, Koska Zoltán, László Márk, Linka Szabolcs, Márok Attila, Molnár Gábor, Nemes Annamária, Oravecz Gergely, Pádár Ádám, Patyerek Csaba, Pilcz Roland, Szalay Ignác, Szalma Gábor, Szebeni Péter, Vabrik Darina, Vörös Édua, az X-Embörök alkotói gárdája

Kínálatukkal jelen lévő kiadók, kereskedők

5Panels – Anagram Comics – Ciceró Könyvstúdió – Comicsmania – Dave’s Comic Shop – FrikeComics – Képregényáruház – Kilencedik.hu – Kingpin – My Comic Center – Nero Blanko Comix – Panel Kalandor – Pesti Könyv Kiadó – Vad Virágok Könyvműhely

Kiadói újdonságok

Jucika 1957-1958 (Kilencedik.hu)
Kócos Karcsi Csodaországban (Kilencedik.hu)
García! 3 (Vad Virágok Könyvműhely)
Snoopy gyűjtemény 1. (Vad Virágok Könyvműhely)
Marvel Szuperhősök kalandjai 3. (Vad Virágok Könyvműhely)
Fantasztikus Négyes #6 (Frike Comics)
Az Ördög Jobb és Bal Keze: New Orleans-i Kaland (Frike Comics)
Vörös Vonat (Comicsmania)
Paper Girls – Újságoslányok 4. (Ciceró Könyvstúdió)
Lucky Luke 46. – Az előadás (Pesti Könyv Kiadó)
Hihetetlen Pókember (Kingpin)
Marvel+ (Kingpin)
DC Univerzum (Kingpin)
Marvel albumok (Kingpin)
Dorian Gray arcképe (Nero Blanco Comix)
Aleksandar Zograf: TV-függők, TV-álmok (Nero Blanco Comix)
Rémképmesék (5Panels)

A közelmúlt megjelenései és a Fesztivál újdonságai: