Dorian Gray arcképe

Cím:	Dorian Gray arcképe
Szerző(k):
Kiadó:	Nero Blanco Comix
Ár:	1900 Ft
Formátum:	puhafedeles kötet
Terjedelem:	64 oldal
Megjelenés:	2022.11.09.
Megvásárolható:	Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás:

A november 19-i szegedi képregényfesztiválon, Budapesten pedig a december 10-i Hungarocomixon mutatkozik be a Nero Blanco Comix újdonsága, a Dorian Gray arcképe.

Az 1950-es években rendkívül népszerűek voltak Angliában a 64 oldalas zsebfüzetek, amelyek a picture library, avagy képes könyvtár gyűjtőnevet kapták. Ezek nagy része egy témára koncentrált, mint például vadnyugati, detektíves, háborús vagy romantikus történetek, az egyik legnépszerűbb sorozatban, a Thriller Comicsban (későbbi nevén Thriller Picture Libraryben) viszont az izgalom volt a kulcsszó, ami tág teret biztosított a szerkesztőknek a válogatásban. Az eleinte havonta, később kéthetente megjelenő füzetekben váltakozva jelentek meg az olyan ismert karakterekre épülő történetek, mint A három testőr, Dick Turpin vagy Robin Hood, és az irodalmi művek átdolgozásai. Utóbbiak többnyire egyszerű kalandregények voltak, de néha előfordultak köztük érdekesebb választások – a legkülönösebb talán a Dorian Gray acképe.

Oscar Wilde (1854-1900) színpadi szerzőként érte el legnagyobb sikereit, de esszéíróként is komoly hírnévnek örvendett. Egyetlen regényét 1890-ban felkérésre írta egy magazin számára, és a lehetőséget művészi hitvallásának kifejezésére használta fel. A Dorian Gray arcképe körül azonnal botrány tört ki, Wilde-ot dekadenciával és perverzióval vádolták, a regényből hírhedt mű lett.

A képregényváltozat azonban szinte egyáltalán nem foglalkozik Wilde mondanivalójával. A forgatókönyv írója – feltehetően maga a Thriller Picture Library szerkesztője, Leonard Matthews (1914-1997) – jelentős módosításokat eszközölt. A sorozat címéhez illően a cselekményre és a horrorra helyezte a hangsúlyt, és igyekezett akciódússá tenni a történetet, még egy látványos párbajt is beiktatott. Az átírásnak karakterek is áldozatául estek, némelyik szereplő sorsa is másképp alakult. Szöveghűségről egyáltalán nem beszélhetünk, alig találni szó szerinti egyezést az eredeti regénnyel.

A rajzok ugyanakkor kifejezetten erősek. Mivel a korabeli szokásnak megfelelően nem nevesítették az alkotókat, csak a stílus alapján állapítható meg, hogy minden bizonnyal Robert Forrestet (1907-1968) tisztelhetjük a rajzolóban. Forrest sok történelmi, vadnyugati és fantasztikus témájú kalandképregényt készített, és egybehangzó vélemények szerint a Dorian Gray arcképe a legmaradandóbb alkotása. A viktoriánus Londont ábrázoló, a kor hangulatát remekül tükröző, részletgazdag képei különösen jól sikerültek.