13. Szegedi Képregényfesztivál

A vidék legnagyobb képregényfesztiválját 2019-ben egy épületfelújítás a felsőbb emeletekre, tavaly a járványhelyzet pedig egy folyóirat lapjaira küldte. Ezért a 13. Szegedi Képregényfesztivál kétszeres visszatérést is jelent a 2018-ig megszokottakhoz! A fesztivál látogatói a műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal és alkotókkal is megismerkedhetnek. A képregényrajzolókat alkotás közben figyelheti meg az érdeklődő nagyérdemű, sőt, a vállalkozókedvűek ceruzát ragadva társulhatnak az alkotáshoz. A fesztivál idejére a képregénykiadók és -terjesztők is jelen lesznek kínálatukkal, biztosítva az újdonságok megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.
Ahogyan megszokhattuk, idén is kapott a fesztivál átfogó tematikát, a 13-as sorszám pedig magas labdának bizonyult.

Részletesen összeszedtük a fesztivál teljes programját, résztvevő kiadóit, alkotóit, kiállításait. Íme:

>>2021. november 5-től a könyvtárban a maszk használata kötelező!<<

ELŐADÁSOK (1. emelet)

10.30 – Dunai Tamás: Szerzői mitológiák – A mitológiák szerepe Neil Gaiman képregényeiben

Neil Gaiman a kortárs fantasy megkerülhetetlen alakja, akinek képregényírói munkássága vetekszik prózaírói teljesítményével. Gaiman posztmodern történetmesélő: klasszikus és modern mítoszokat, meséket, mondákat és irodalmi műveket értelmez újra, aktualizál vagy olvaszt egybe játszi könnyedséggel. Képregényes munkái jól illeszkednek ebbe a sorba. A Sandman egyfajta intertextuális olvasztótégely, ahol a nagy világvallások történetei jól megférnek Shakespeare mellett egy DC-univerzumon belül. Az 1602-ben újraalkotta a teljes Marvel-univerzumot, a Mi történt a köpenyes igazságosztóval? lapjain pedig Batman mítoszát gondolta újra. Gaiman ma már ritkán ír képregényeket, ám számos művét adaptálják képregényre, amely feldolgozások szintén jól illusztrálják, hogy Gaiman szerzőiségét mennyire áthatja az újraírói gyakorlat. Gaiman szinte minden történeten csavar egyet, az egyetlen kivétel a modernizálás alól az Északi mitológia című kötete, amelyben mindössze kortárs nyelvezettel mondja újra az északi istenek történeteit, és amelyet P. Craig Russell adaptált képregényre. Előadásomban azt mutatom be, hogy milyen szerepet töltenek be Gaiman képregényeiben az általa teremtett vagy újrahasznosított mitológiák.

11.00 – Szalay Ignác: Okkultizmus az underground képregényekben

Az előadás alapvetően az underground képregényekre és fanzinokra fókuszál. Ám hogy ezekről teljesebb képet tudjunk alkotni fontos, hogy a mainstream képregényekben lévő természetfeletti interpretációját is megismerjük.
A képregények első aranykorától induló áttekintésben a múlt század horrorképregényei és a Marvel valamint a DC képregényeiben megjelenő okkultizmust is bemutatom. A mainstream és az underground között félúton szép számban találhatunk természetfelettivel foglalkozó kiadványokat, kiadószinten beszélek a Dark Horse-ról, Valamint a a Tales from the crypt (EC) és a Swamp thing kiadványokról.
Mivel az előadásom fő fókusza az underground kultúrán van, ezért először az Underground Comix-ot mutatnám be, valamint a Lovecraft univerzum is megkerülhetetlen téma, ha az okkultizmust járjuk körbe. Ez a misztika átjárja a képregények világát, ugyanúgy a népszerűbbeket és az underground kiadványokat is.

11.30 – Bayer Antal: Kóber Leó és Honti Nándor, a magyar képregény úttörői

Jogosan nevezik Jókai Mórt és Jankó Jánost a magyar képregény előfutárjainak, ám a 19. század második felében készült képes történeteik még nem igazán tekinthetők mai értelemben vett képregénynek. Néhány évtizeddel később azonban színre léptek olyan alkotók, akik az amerikai mintákkal megismerkedve elsőként honosították meg Magyarországon a comic stripeket. Honti Nándor és Kóber Leó a nagybányai festőiskola növendékeiből váltak híres illusztrátorrá, és számos karikatúra és plakát mellett képregényeket is alkottak. Honti már 1907-től kezdve készített Winsor McCay munkássága által ihletett szöveg nélküli és képaláírásos oldalakat, Kóber pedig több országban is rajzolt képes történeteket, mielőtt 1930-ban megteremtette az első magyar nyelvű, minden formai szempontból modern képregénysorozatot, Mr. Zöld kalandjait. Az előadás kapcsolódik a korai magyar képsorokról nemrég megjelent Magyar strip című tanulmánykötethez és a Kóber Leó munkáiból összeállított gyűjteményes kiadáshoz.

12.00 – Kertész Sándor: Keretek közt rajzolók

A képregény a regények képes változata lenne, mint ahogy a nevéből erre következtetni lehet? Vagy önálló elbeszélési forma, amiben az irodalom és a képzőművészet egyenrangú elemek? Évtizedeken át kezeltük úgy a képregényt, mint az irodalmi művek zanzásított változatát, kivívva ezzel mind az irodalmárok, mind a képzőművészek megvetését. Sokszor maguk a rajzolóik sem tartották sokra a hétről hétre megjelenő rajzsorozataikat. De hogyan alakulhatott így a magyar képregény története? Ideológiai, politikai vagy üzleti szempontok határozták meg a magyar képregény sorsát az ötvenes-hatvanas években? Erre a kérdésre igyekszik választ adni Kertész Sándor, a privatkepregenytortenet.blogspot.hu szerzője, aki személyes élményeit is felidézve tart előadást erről a korszakról.

12.30–13.30 SZÜNET

13.30 – Alkotói kerekasztal
Azon alkotók, akik ellátogatnak a fesztiválra, de előadóként nem szerepelnek a programban, 5-5 perces villámbemutatkozásra kapnak lehetőséget.
Bemutatkozó vendégeink: Csörnyei Márk, stb.

14.00 – Kleinheincz Csilla (Ciceró könyvstúdió), Lakatos István (Nimue), Ohnmacht Magdolna (Maxim), Simon István (Pesti könyv), Szabó Zoltán Ádám (Kilencedik.hu):
Kaleidoszkóp – Trendek, tendenciák napjaink gyermek-képregényeiben

Senki számára sem meglepetés, hogy hatalmas horderejűek a gyerekkori olvasmányélmények, ahogyan az sem, hogy néhány év múlva már a mai gyerekek jelentik az ifjúsági irodalom, így a képregény új generációját. Az utóbbi években a célzottan gyermekeknek szánt képregények területén is hatalmas fejlődés tapasztalható, sorban jelennek meg izgalmas újdonságok és generációk által eredményesen bevizsgált klasszikusok. Ezt a képregényes berkekben sokszor mellőzött témát járjuk körbe kiadók, szerkesztők és szakemberek segítségével. A beszélgetést Szabó Zoltán Ádám képregényes szakíró vezeti.

14.30 – Kellermann Viktória: Ruszalka vagy boszorka? Legendák a lengyel képregényben

Nem könnyű szláv istenként vagy démonként érvényesülni a nyugati popkultúrában. Emlékezetes persze az Amerikai istenek elfelejtett Csernobogja, az újdonság erejével hathat, hogy a Vaják strigára is vadászik két troll között, de egy lengyel vámpír, sárkány, farkasember vagy hableány labdába se rúghat. Talán csak a lengyel képregényben. Szerencsére a krakkói Wawel feneketlen gyomrú sárkánya, a halálos pillantású varsói baziliszkusz és a főváros címerében kardot rántó sellő történetét időről időre újramesélik az alkotók, de szó esik majd mellettük veszedelmes és barátságos boszorkányokról, mindenféle lidércekről és a régi istenekről is.

15.00 – Váradi Gábor: Képregény kontra mitológia – Észak csóró istenei

A Képregény története után figyelmünket most egy másik tudományág felé fordítjuk, és legalábbis megpróbáljuk fölfedezni a képregényben a mitológiát és a mitológiában a képregényt. Milyen a kapcsolatuk? Mit adnak egymásnak? És mit adnak együtt nekünk?
És első példaként északnak fordítjuk figyelmünket, hogy egy kis bepillantást nyerjünk egy olyan nép mitológiájába és képregényeibe, akiknél az istenek és hősök annyira emberközeliek, hogy szinte állandóan jelen vannak az élet minden területén… a vallást kivéve, ahonnan már néhány száz éve száműzték őket. A Kalevala és a Télapó népéről, a finnekről lesz szó, mitológiájukról és képregényeikről.

15.30 – Róka László: Babonák lélektana
A tudományos ismereteink és felvilágosult gondolkodásunk dacára is átjárja az emberek gondolkodását a babonaság. Az előadás során utánajárunk, hogy milyen lelki és társadalmi folyamatok befolyásolják a bennünk élő hiedelmeket, és milyen lenyomatai vannak a babonáknak a popkultúrában.

16.00 – Kasza Magdolna, Pilcz Roland, Somogyi György:
Kay Kontra Kittenberger – Kalandképregények Magyarországon

Van élet a Marvelen túl? Van létjogosultsága a magyar kalandképregényeknek? Milyen kihívásokkal jár hazánkban egy ilyen mű elkészülése? Kasza Magdolna kérdezi Somogyi Györgyöt és Pilcz Rolandot.

KIÁLLÍTÁSOK

Mesék varázsa – Vörös Édua kiállítása
2021. december 11-ig – helyszín: 1. emelet
A hódmezővásárhelyi születésű, Szegeden élő művész saját képregényének készítésén kívül főleg könyvek (mesék, verseskötetek) illusztrálásával foglalkozik, többször volt már lehetősége tárlatokon is bemutatkozni. Jelen kiállítás a Somogyi-könyvtár által évente megrendezésre kerülő Szegedi Képregényfesztiválhoz kapcsolódik, ahol az érdeklődők nemcsak a művész illusztrációiból láthatnak válogatást, hanem bepillanthatnak a képregénykészítés folyamatába is.

13 momentum Pilcz Roland 13 képregényéből
2021. december 31-ig – helyszín: földszinti Internet-tér
A 13. Szegedi Képregényfesztiválra jelenik meg Pilcz Roland 13. önálló kiadványa. Ebből az apropóból láthatunk 13 humoros, kalandos, olykor drámai vagy éppen filozofikus pillanatot a Kalyber Joe és az YKX képregények oldalaiból.

Válogatás Farkas Lajos munkáiból
2021. december 3-ig – helyszín: főlépcsőház

Képregény ’21 – Kiállítás 21 kortárs magyar képregényrajzoló munkáiból
2021. december 3-ig – helyszín: főlépcsőház

KIADÓK, ÁRUSOK

Comicsmania – FrikeComics – Fumax – Képregényáruház – Kingpin – My Comic Center – Nero Blanko Comix – Pesti Könyv Kiadó – Vad Virágok Könyvműhely

ALKOTÓK

Balogh Gergő, Csörnyei Márk, Fekete Dani, Kasza Magdolna, Lakatos István, Linka Szabolcs, Molnár Gábor, Nemes Annamária, Oravecz Gergely, Pádár Ádám, Pilcz Roland, Szalay Ignác, Szalma Gábor, Szebeni Péter, Vabrik Darina, Vadas Máté, Vörös Édua, az X-Embörök alkotói gárdája

JÁTÉKOK, KÖZÖSSÉGI PROGRAMOK

Asterix – Az első Transitalica verseny a 13. Szegedi Képregényfesztiválon
10.00–13.00 – helyszín: Gyermekkönyvtár
Vár az „Itáliai futam” minden gyermeket, akik öt állomáson bizonyíthatják rátermettségüket, ügyességüket. A verseny tisztaságát maga Obelix felügyeli! A legjobbak között ajándékokat sorsolunk ki.

11.00–11.30 – A gall kakas bekukorékol a Gallíceum órájára

13.30 – Sorsolás a távot sikeresen teljesítők között
Sok szeretettel várunk mindenkit az ismert világból (beleértve a barbárokat is)!
A szegedi Alliance Française és a Móra Könyvkiadó szervezésében

10.00-tól Szelfi pont Piszkos Freddel és Chaplinnel
PanoptikumArt.com Brand Szobrász Studio Szelfi pontjai

Játékos totó
A Képregényfesztivál alatt a programhoz kapcsolódóan látogatóinknak játékos totó megoldására lesz lehetőségük.
A helyes megfejtők között értékes képregényes ajándékcsomagokat sorsolunk ki.

Linkek
A fesztivál programja a könyvtár oldalán
Facebook esemény oldala