A képregényfilm és a műfaj kapcsolata

Formai elemek

A képregény és a film közös jellemzője, hogy mindkettő vizuális művészet, így a mozgóképre történő adaptációnál (például az irodalmi adaptációkkal szemben) nem csupán arra kell ügyelni, hogy a karaktereket és a környezetet az eredetihez hűen adja vissza, hanem külön figyelmet érdemel a vizualitás is, amely már eleve adott, nem a vásznon ölt először szemmel látható formát. A film és a rajzolt történetek közti legnagyobb különbség, hogy amíg az egyik egymás mellé helyezett állóképek vetítésével mutatja a cselekményt, addig a másik panelekbe rendezett, mozdulatlan pillanatokkal teszi mindezt.

Bár a mozi legerősebb sajátossága, hogy mozgó képekkel dolgozik, a képregényadaptációk gyakran élnek a forrásmédium adta formai elemekkel. Ennek megnyilvánulása, mikor az egyes feldolgozásokban lassításokat alkalmaznak. Ezen elem alkalmazásakor az egy másodpercre jutó képkockák számát megnövelik, így a normál sebességgel pergő film során a mozgás több fázisát vehetjük szemügyre. Ez a megoldás nem csupán a látvány kiegészítésére szolgál, hanem önreflexió az alapul szolgáló képregény felé, továbbá olyan formai eszköz, amely segítségével az alkotók képregényes hatást idéznek elő. A belassított jelenetek általában a valós időben nehezen nyomon követhető pillanatokat rögzítik és teszik láthatóvá, ezzel másolva a képregények állókép technikáját, amivel bármi könnyedén kiemelhető és megmutatható.

Ez a megoldás több alkalommal felfedezhető a Batman: Kezdődik! cseleménye során is. Cristopher Nolan rendező általában azoknál a jeleneteknél él ezzel a megoldással, mikor szabad szemmel nehezen követhető, a valóságban pillanatok alatt lejátszódó, ám mégis fontos tartalmat hordozó események zajlanak a vásznon. A lassítás segítségével kiemelésre kerülnek bizonyos meghatározó momentumok, mint például az ifjú Bruce zuhanása a denevérekkel teli barlangba, vagy Batman első bukása, mikor vereséget szenved a Madárijesztővel szemben. Ezek a felvételek azonban nem csak dramaturgiai szempontból vannak belassítva, fontos a mozgás merevebbé tétele, így egyrészt követhetővé teszi a szemünk előtt zajló eseményeket, másrészt a korábban tárgyalt módon visszautal a forrás képregény vizuális megoldásaira.

A Batmanhez hasonló feldolgozásokban azonban nem csupán a lassítások segítségével emelhetőek ki egyes pillanatok, nem csupán az idő múlásának változtatásával utalnak vissza a képregényre, hanem egyéb eszközök is rendelkezésre állnak a képregényes hatás és hangulat vászonra történő átmentéséhez. Ezen elemek egyike a képregény paneljeit egy az egyben lemásoló beállítások alkalmazása. A technika lényege, hogy az alkotók kiragadnak az eredeti képregényből egyetlen (általában egy komoly tartalommal nem rendelkező, de az aktuális hősre mégis jellemző) panelt, és azt ültetik át a vászonra, megtartva annak minden mozzanatát, a karakter beállításától egészen a képkivágat méretéig. Ez a megoldás lehet tökéletes másolat, azaz egyetlen statikus kameraállásból felvett kép, vagy mozgással kombinált beállítás. Ez utóbbi jellemző a Nolan féle Batman filmre, ahol a rendező előszeretettel él ezzel az eszközzel, visszautalván a Denevérember képregények sajátos pillanataira (ezzel magára a hangulatra), azon képsorokkal, mikor a mozdulatlanul álló, a várost az épületek vízköpőiről kémlelő hőst mutatja lassan mozgó kamerájával. Az olykor csak sziluettként felfedezhető, magasban őrködő Batman visszatérő pillanata a hőst szerepeltető képregényeknek, s a rendező ezt emelte át filmjébe a felvevőgép segítségével, a képregény sajátos hangulatát kölcsönözve ezzel munkájának.

Mindez természetesen nem csupán a Batman mozikban érhető tetten, megfigyelhető számtalan másik hasonló alkotásban is, legyen szó akár a lassítás alkalmazásáról (lásd az Asterix film roham jelenete, vagy a légiósok égig való pofozása), vagy a képregényhőst jellemző, a képregény egyedi momentumait idéző sajátos beállításról (lásd a Pókember kihagyhatatlannak tekinthető, a filmbe is tökéletesen átültetett hálóhintázását). A képregényfilmek tehát előszeretettel utalnak vissza saját adaptált eredetijükre, megőrizve annak sajátos megoldásait a filmes technika lehetőségeit felhasználva.

Oldalak: 1 2 3 4 5