Négy láb jó, két láb rossz – Állatfarm

Könnyű dolga van a recenzensnek, hiszen Orwell Állatfarmjáról rengeteg cikk és személyes tapasztalat áll rendelkezésére. Nincs könnyű dolga a recenzensnek, hiszen Orwell Állatfarmjáról már mindent leírtak (amit a történelmi távlat megenged).

Ajánlott olvasmány nyolcadikban, több helyen kötelező kora-kamaszkorban. Ez nem jelenti azt, hogy ifjúsági irodalom volna, csak szerzője kegyetlen, szemfelnyitó szándéka szerint „tündérmese”. És valóban az. Malacok számára.

Hogyan születik szabadságharcból diktatúra? Hogyan lesznek egyenlőbbek az egyenlők? Miért és hogyan tűrik a tömeggé lealacsonyított emberek egyesek féktelen, ám igen fondorlatosan a nép számára kedvező színben feltüntetett uralomvágyát? Miért hallgat a mély, miért tűr a kisember, hogyan alapozzák meg sokak hátán a kevesek uralmukat?

Keresve se találnánk szebb összefoglalót, leírást a mű velejéről, mint Bodó Márta, a mű kolozsvári színházi bemutatója kapcsán írt lead-jét, mely túlmutat azon, hogy a bolsevizmus vagy a sztálini időszak kritikájaként jellemezze a művet.

Az Állatfarm épp olyan egyszerű, mint amilyen rétegzett alkotás, magunkra és környezetünkre ismerhetünk a személyes kapcsolat, család, kisközösség, egy megye, egy ország vagy az egész világ szintjén. Allegorikus mese? Realista horror!

A Troubadour Comics ütemezetten kibontakozó minőségi képregényes portfóliójának második darabja a brazil grafikus, képregényalkotó, Odyr adaptációja a világszerte ismert, és eddig ilyen formában soha nem átültetett műről. (Két régi képregényverziót ismer a képregénytörténet, ezekről itt és itt lehet olvasni.)

Odyr munkája a két másiktól eltérően a szerző eredeti szándékához hűen, a befejezést eredeti módon megőrizve, tisztelettel, tiszteleten túli odafigyeléssel bánik az alapanyaggal. Az Egyesült Királyságban a Penguin, az Egyesült Államokban a HMH nagykiadó adta ki.

A kézen forgó regényfordítás Szíjgyártó László munkája. Az első mondat:

Mr. Jones, a Major gazdája, bezárta éjszakára a tyúkólakat, de már olyan részeg volt, hogy a szellőzőlyukakat nem jutott eszébe elzárni.

Illés-Süli Rózsa Krisztina, Odyr fordítójának első mondata:

Jones gazda bezárta a tyúkokat, de túl részeg volt ahhoz, hogy a szellőzőnyílás is eszébe jusson.

A szöveg végig a képregény csodálatosan kifejező vizuális nyelvével egységes, mai fül számára gördülékeny, a narráció és a párbeszédek is Orwell szellemiségében íródtak át egy másik médiumra. Ezt a frissített, mai korhoz jobban passzoló érzetet erősíti a kézírást imitáló modern betűtípus és a változatos, komoly akrilfestményekként és háttér nélküli matricákként is erősen ható, egyszerre klasszikus és modern képi világ. Az állatok, a természet, a tanya és a környezet színei könnyedségük, üdeségük mellett inkább a valóságot erősítik, Odyr csak egyszer-egyszer használja szimbolikusan vagy érzelemfokozásra a koloritot.

Rácz Mihály ajánlójában kiemeli, hogy a mesteri képregény szöveg nélkül is érthetővé, átélhetővé válik. Minden afelé mutat, hogy ahogy az eredeti szöveget, ezt a képregényadaptációt is iskolás kortól felfelé az összes generáció befogadhatja, hogy először vagy újra megmártózzon a Jones gazda-féle kis pokolban, az ezt követő paradicsomban és a disznók alkotta végső nagy földi pokolban, a vérengzésekben, megaláztatásokban. Bandi halálában.

Fájdalmas, maradandó élmény Orwell műve, Odyr átirata szintén.

Lénárd László

Cím:	Állatfarm
Szerző(k):	Odyr
Kiadó:	TROUBADOUR BOOKS
Ár:	7999 Ft
Formátum:	puhafedeles kötet
Terjedelem:	176 oldal
Megjelenés:	2024.07.07.
Megvásárolható:	Könyvesboltok és Képregényboltok
Online vásárlás:	a kiadó honlapján...