Magyar rocktörténet – bemutató

A Képes Krónikák kiadó beveszi a nemzet tereit – képregénnyel. Hősök tere című antológiájuk évszázadokon ível át, bemutatója a Pesti Vígadóban volt. A Hosszú az út hazáig gróf Leiningen-Westerburg Károlyról szólt, és az évszázadok kincsét bemutató Nemzeti Múzeumban mutatták be. A Magyar rocktörténet több, mint száz évvel később kezdődik, a(z ezer)kilencszázhatvanas években, a bemutató tere a két éve megnyitott Magyar Zene Házának könyvtára.

Jelen program ezúttal még nagyobb szabású, mint az eddigiek, bár ott is országosan elismert művészek és kormánybiztosi szintű politikusok beszélgettek a magyar kultúráról és a képregényről, népnevelésről és szórakoztatásról, ilyen sok vendég még sose volt, és ilyen hosszú esemény se.

Felkonf, beszélgetés, dedikálás, interjúzás és tárlatvezetés – több órás program.

A beszélgetés végéig maradunk.

Mészáros János, a kiadó vezetője programváltozást jelent be, Futaki Attila rajzoló ötletgazda és Demeter Szilárd kormánybiztos, a PIM igazgatója, és odaadó, ötletelő támogató kimentésüket kérik, mindketten igazoltan betegek.

Schuster Lóránttól idézi a mindig idézett mondat felét: „A rock örök….”, a P. Mobil egykori vezetője az első sorból kiegészíti: „…és elpusztíthatatlan.” Miért volt szükség egy képregényes magyar rocktörténetre? Adekvátabb kifejezésmód, mint a száraz szöveg – mondja Mészáros –, közelebb áll a mai fiatalokhoz. A fő ötletgazda Futaki Attila, a legelismertebb magyar képregényművész volt, megkereste Demeter Szilárdot, a nagy állami pénzek felett diszponáló, szintén zenész „ágazatvezetőt”, aki üdvözölte az ötletet, és támogatásáról biztosította a projektet a Petőfi Kulturális Ügynökség nevében.

Az első sorban Zalatnai Cini, a Bojtorján, Apostol, Skorpió, P. Mobil egy-egy tagja ül, mellettük Papp Gyula egy személyben képviseli a Minit, Kormoránt, Dinamitot. Száznál több zenész, zenekar szerepel a kötetben, közülük majd tízen itt vannak.

Rövid bevezető után Németh Levente beszélget az est vendégeivel, Kántor Mihály forgatókönyvíróval, Szabó Csaba és Fritz Zoltán rajzolókkal és Pénzes Máté zenésszel a kötetről.

Szabó Csaba elmondja, hogy a 2010-es években részt vett Futaki Attila egyik kurzusán, és Attila felfigyelt a tehetségére. Az eredetileg négy negyvennyolc oldalas kötetre tervezett, aztán két kötetbe összevont kiadvány a ’60-70-80-90-es évek magyar rockzenéjét dolgozza fel négy különböző rajzolóval. Szabó Csaba a felkéréskor egyet kért, ne ő rajzolja a kilencvenes évtizedet, melyben felnőtt. A hatvanas éveket kapta, realista stílusban rajzol.

Fritz Zoltáné a hetvenes évek, nem okozott számára gondot, bár sok munkát és fejtörést igen. Másfél év, hosszú volt a folyamat, ebből egy év előmunka, kutatás, könyvtárazás, vázlatolás, és fél év rajzolás. A bármilyen stílusban alkotni képes rajzoló az általa kedvelt és gyakran használt franko-belga karikatúraszerű vizuálját a helyzetre adaptálta, így könnyed vonalúak, de jól felismerhetők a korabeli helyszínek, alakok.

Elmondja, a hetvenes évekkel kapcsolatban a színkutatás volt az egyik legnehezebb feladat, hiszen, bár vannak abból az időszakból színes felvételek, filmek, de nagy részük mégis fekete-fehér. Fritz Zoltán zenész is, de főleg gyűjti a hangszereket, így egy-egy gitár formája nem okozott neki gondot, viszont tudta, hogy a rocker-rajongó közösség megszállott a témával kapcsolatban, így például egy adott, színpadon használt gitár színét alapos kutatással kellett kiderítenie.

Mi volt a vezérelv – kérdezi Németh Levente Kántor Mihályt –, mi alapján lett behatárolva a rock? Mi tartozik bele, és mi nem? Az író elmondja, szerinte „a beat a rock kapudrogja”, így a beat lett a kiindulási alap, emellett a countryt, és a progresszíveket, alternatívokat is belevette a képletbe.

Emellett akad olyan eset, hogy Szűcs Judit, a „diszkókirálynő” is megjelenik, hiszen egy ideig a Beatricében billentyűzött (vagy csak vokálozott?) Nagy a háló, sok az átfedés.

Németh Levente megemlíti, eredetileg az szerették volna, és az lenne a kiadvány teljes élménye, ha az egyes szereplőknél, zenekaroknál, daloknál egy applikációval zenét is lehetne olvasás közben hallgatni, de ennek megszervezése, a jogdíjak tisztázása, örökösök megkeresése jóval nagyobb projektbe fért volna csak bele, emiatt van egy kis hiányérzete.

Pénzes Máté, a Blahalousiana és más zenekarok billentyűse kap kérdést, mint fiatal zenész, hogyan áll az idősebbek örökségéhez? Pénzes Máté kedvesen felidézi – és rájöhetünk, hogy középkorúként rengeteget megélt, lélekben éppen olyan kortalan, mint a vele szemben ülő örökkorú rockerek – , hogy pár éves korában már egy, a (vendégként jelen lévő) Papp Gyula Hammond-orgonáját bűvölte, és zenetanárként is természetes számára a komolyzene mellett a pop- és rock bemutatása. Ajánlott hallgatnivalókat említ, negyedikes általános iskolás Syrius-rajongót. Annyira együtt él ezzel a zenével (is), hogy épp az ötvenedik évfordulós Bummm! LGT-albumot dolgozza fel.

A beszélgetés végén Fritz Zoltán kérdezi a jelenlévő zenészeket, ők hogyan élték meg, hogy képregényben szerepelnek. Zalatnay Cini szerint ilyen formában nem volt még feldolgozás az életükről, és fontos, hogy ne felejtsék el ezt a kort, és szereti a képregényt. Papp Gyula felidézi, hogyan várta minden csütörtökön a Füles megjelenését a Korcsmáros-képregények miatt, ő is nagyon örül, hogy ez a médium dolgozza fel a munkájukat.

Véget ért a beszélgetés, ideje visszavinnünk a kölcsönkért fényképezőgépet.

Lénárd László

Pénzes Máté (Blahalouisiana), Kántor Mihály forgatókönyvíró, Szabó Csaba rajzoló, Meződi József (Apostol), Kemény Győző (Bojtorján), Fritz Zoltán rajzoló, Schuster Lóránt (P. Mobil) dedikálnak

Szűcs Antal Gábor (Skorpió) interjút ad

Farkas Lajos rajzoló A nép nevébent tanulmányozza

Öreg rocker nem vén rocker, Lóri mesél a kamerának

Rácz Mihály zenei szakújságíró elmereng

Teltház előtti állapot a könyvtárban

Képregényes sor többek közt György Zoltánnal (Masterlab – az utóbbi időben ők adták ki itthon a legtöbb zenei témájú képregényt), Cserkuti Dáviddal a kötet borítótervező-rajzolójával.

Nem nagyon voltak üres székek

Árak

Cini is megérkezett, bal szélen Papp Gyula (Skorpió)

Mészáros János (Képes Krónikák), Németh Levente (Képes Krónikák), Pénzes Máté, Fritz Zoltán, Szabó Csaba, Kántor Mihály

Alkotók

Cím:	Magyar Rocktörténet ’60-’70
Szerző(k):	Fritz Zoltán, Kántor Mihály, Szabó Csaba
Kiadó:	Képes Krónikák
Ár:	6900 5520 Ft
Formátum:	keménytáblás kötet
Terjedelem:	108 oldal
Megjelenés:	2023.12.03.
Megvásárolható:	Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás: