A Hősök terétől a Hősök Teréig

Történelmi képregénybemutatóra került sor a Vigadóban június elején.

Történelmi, mert történelmi képregényantológiát mutatott be a Képes Krónikák kiadó, és történelmi, mert ilyen nagyszabású képregénybemutató talán még nem volt a magyar történelemben.

Méltatlan volna nem megemlítenünk Somogyi György, a képregényes, filmes és irodalmi körökben is ismert író, a most bemutatott Hősök Tere egyik szerzőjének nevét, aki évekkel ezelőtt, a Kittenberger kapcsán próbálta megértetni azt, hogy a képregénynek is dukál a könyveknél megszokott méltatás, egy kellemes délután-este eltöltése rokon lelkek között: a bemutató.

Sokan gondoltak már előtte erre, csak ő – kisebb-nagyobb sikerrel – meg is valósította azt, ami egyébként adja magát. A Képes Krónikák kiadó egyik tagja szintén profi marketinges, így nem is alakulhatott volna szebben: a Könyvhét és a Budapest Comic Con metszéspontjában, gyönyörű környezetben, gondosan megtervezett és felépített programmal sikerült ünnepelni egy fontos kötet megjelenését.

A kiadó előző, idén Alfabéta-díjat nyert kötete, a Hosszú az út hazáig a Nemzeti Múzeumban került először a nagyközönség elé, ám az a közönség még elég kicsi volt, a program se kapott külön arculatot, a március 15-i rendezvénysorozat egyik apró epizódja lett belőle.

Bán Mór az egyik legnépszerűbb ifjúsági kalandregényszerző, Hunyadi-történetfolyama a tizenegyedik köteténél tart, Aranyosi Péter az egyik legnépszerűbb (ex) standuppos hazánkban, csak kettejük szerepeltetése tömegeket vonzott volna jelen rendezvényre, de a rendezvényterem befogadóképessége cirka 60-80 főre korlátozta a résztvevők számát.

Mészáros János és Németh Levente, a kiadó munkatársai a rendezvény első szakaszában elmondták, hogy úgy érezték, az igény szült egy olyan nagyszabású kiadványt, ami időrendbe állítva felvillantja őseink hősiességét, és hát honnan is lehetne jobb példát meríteni, mint ha az ember kimegy a budapesti Hősök terére és végignéz az Andrássy út, a nyüzsgő város felé néző szobrokon, és elgondolkozik azon, mennyit köszönhet nekik. Nem hétköznapi hősökről van tehát szó, tanárokról, ápolókról, segítőkről, hanem történelmünk más nagyjairól, királyokról, államférfiakról, politikusokról. Mítoszok és valóság, anekdoták, képzelet és tények között pedig Katona Csaba történész segít eligazodni, így a kötet képregényeket és elválasztó, bevezető-magyarázó szövegeket is megfelelő arányban tartalmaz.

Már a Hosszú az út hazáig kapcsán kiemeltük, hogy az az egyik legszebb magyar képregénykötet, viszont a Hősök Terénél soha nem láttunk impozánsabb, méltóbb megjelenést magyar képregény esetében. A kiadás gyönyörű, egy élmény kézbe venni az aranyozott, dombornyomott kötetet. Több állami intézmény, szervezet támogatásával jöhetett csak létre ebben a formában.

Mivel a kiadó tagsága erősen kapcsolódik a magyar képregény adaptációs korszaknak nevezett időszakához, a kötet képregénytörténelmet is ír, a „négy testőr”, Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Fazekas Attila közül egyedül Sebők Imre maradt ki, és látszott, hogy Németh Levente kicsit sajnálja is, de talán nem találtak tőle olyan, az ívbe illő rövidebb vagy megvágható művet, ami beleillett a kiadványba. Így is gyönyörű anyagok szerepelnek az említett szerzőktől (és Korcsmáros Pál esetében Cs. Horváth Tibortól). A többi képregény megalkotására neves történelmi regények íróit, forgatókönyvírókat és neves képregényrajzolókat kértek fel. Hogy ők-e a legjobbak, ahogy azt a kötet ajánlója írja, az ízlés kérdése is, de vitathatatlanul vannak köztük a legjobbak közül valók, nemzetközi porondon edződött, Marvelnek, DC-nek, más kiadóknak alkotó rajzolók, kihúzók, színezők.

Átpörgetve a kötetet azonnal kiemelkedik Futaki Attila. Eddigi – egyébként is rugalmas, a témához illő, sokszínű – stílusához képest, mondjuk a legutóbb látott A Kivarrthoz képest más, egyszerre végtelenül rutinos és könnyed, mégis annyira határozott rajzokat dob fel a rajzpadra, hogy csak úgy dörren, csapódik, mint a sárba a súlyos kő. Gyönyörködtetik, kényeztetik akár az amerikai, akár az európai top minőségű rajzoláshoz szokott szemet. Mesteri. Minden egyes képkocka külön-külön is kényeztet, és nem is olvassuk a képregényt, csak nézzük, nézzük percekig. Úgy, hogy a ceruza és a tus a mindenünk, ezek meg csak egyesek és nullák, és tessék!

A sok témát felölelő beszélgetéseken, amiknek jó részéről lemaradtunk baráti traccsolás miatt, miértek és megoldási javaslatok, pedagógia, népnevelés, ifjúsági nevelés, történelmi szemléletformálás kerülnek szóba, épp L. Simon László, a kötet megjelenését támogató Nemzeti Múzeum igazgatója következik, miközben a kötet (és más kötetek) alkotói, Pásztor Tibor, Várai Artúr, Farkas Lajos, Trux Béla, Szabó Csaba, Cserkuti Dávid, Tondora Judit, Somogyi György, Sinonimo, Levi, Bán Mór, Futaki Attila, Fazekas Attila, Pozsgay Gyula, Pilcz Roland, Benkő László, Katona Csaba dedikálnak.

A rendezvény a Hősök Tere kiadványt csodálatos környezetben, profin válogatott profi művészekkel, nagyszabású módon mutatta be, maga a képregény, mint művészeti ág ettől a bemutatótól érzésem szerint népszerűbb nem lesz, de talán az egész megvalósítás nem csak a Képes Krónikák kiadót, és a történelmi képregényt helyezi előtérbe, hanem rangot ad összességében a „kilencediknek” is. Mi ezt szeretnénk igazán.

Lénárd László

Cím: HŐSÖK TERE Képregényantológia
Szerző(k): többen
Kiadó: Képes Krónikák
Ár: 8800 Ft
Formátum: keménytáblás kötet
Terjedelem: 240 oldal
Megjelenés: 2023.06.09.
Megvásárolható: Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás: a kiadó honlapján...
kepregenymarket.hu