kilencedik.hu / Cartaphilus / Hősök köpeny nélkül

Hősök köpeny nélkül

2010. január 29. | |  
Megoszts

Ebben a kereszteződésben szinte minden szereplő megfordul előbb-utóbb, újságokat vásárolnak, esznek az utca másik oldalán lévő Gunga Dinerben, megállnak beszélgetni, vagy egyszerűen csak átsétálnak a színen. Ugyanazok az emberek (az újságárus, az olvasó fiú, a pszichiáter, a leszbikus taxis) jelennek meg és lépnek kapcsolatba egymással újra és újra, megtestesítve minden nációt és társadalmi osztályt. Itt kezdődik a cselekmény, amikor a Blake halála ügyében nyomozó két rendőr átsétál az újságos előtt az első fejezetben, és itt is ér véget, miután a„földönkívüli” okozta robbanás nyomait eltüntető munkások között elhalad, a New Frontiersman munkatársa, így hozva létre keretes szerkezetet. Ez a kereszteződés a realisztikus, aprólékos kidolgozottság ellenére is díszlet marad, egyfajta „mikro-univerzum” a Watchmen világán belül, a valóság apró, stilizált másaként jelképezi az őt körülvevő, szintén stilizált világ esszenciáját, így hozva létre többszintű kapcsolatrendszert az olvasó valóságával, mivel a képregény médiuma, így maga a Watchmen is nem más, mint a valóság egyik lehetséges szubjektív leképezése.

Tovább fokozza a műfaji önreflexió érzetét a ma is egyedülálló képregényen belüli képregény, A fekete hajó meséi, amelyet az újságos mellett ülő fiú olvas a 3. fejezettől kezdve. A lakatlan szigeten ragadt kalóz történetébe bújtatott vérbeli horror főszereplőjének sorsa folyamatosan reflektál a cselekményre, monológja végig a főszereplők történetét visszhangozza, így teremtve egy újabb, allegorikus szintet a narratívában. Moore nem csupán a kalóz történetét dolgozta ki, hanem az 5. fejezet végén található fiktív dokumentációban Joe Orlando és Max Shea néven tulajdonképpen Gibbonst és önmagát írta bele a történetbe. Amellett, hogy Moore Lost Girls című képregényét valóban „túlzottan pornográfnak” ítélte több kiadó, és ő is kipróbálta magát a regényírás területén, a fényképpel is szereplő Joe Orlando létező személy volt, méghozzá évekig a Watchment is kiadó DC alelnöke. Posztmodern öntudatú kettősséggel jelennek meg így maguk az alkotók is a Watchmen lapjain, egyrészt a mű világa és a valóság közti kapcsolatok miatt, másrészt mivel Moore írta és Gibbons rajzolta a Watchment, nyilvánvalóan ők alkották meg A fekete hajó történetét is.

A minduntalan felbukkanó utalások és hasonlóságok úgy távolítanak el a műfajtól, hogy közben mégis egyértelmű párhuzamot vonnak a Watchmen és a műfaj legjellemzőbb tulajdonságai között. A tudatos formai eszközhasználatban és a rendszeres tematikus önreflexív utalásokban érvényesülő dekonstrukció teszi igazán egyedivé és képregénytörténeti szempontból megkerülhetetlenné a művet. Minden újraolvasással a mű újabb rétegei tárulnak fel, számos értelmezést kínálva, köszönhetően annak a minden tekintetben egyedi kódrendszernek, amit Alan Moore és Dave Gibbons évtizedek sablonjainak újragondolásával alkotott meg.

Több mint 20 évvel eredeti megjelenése után hazánkba a Cartaphilus Könyvkiadó gondozásában jutott el Watchmen – Az Őrzők címmel.

Dabrowsky Ádám, 2009.

E cikk eredetileg a Szkholionban – A Debreceni Egyetem BTK HÖK művészeti és szakfolyóiratában jelent meg 2009. őszén:

Felhasznált irodalom:

  • Watchmen: An Oral History, ew.com/ew/article/0,,1120854,00.html (2009. 10. 19)
  • Alan Moore Interview, 1988, johncoulthart.com/feuilleton/?p=53 (2009. 10. 19.)
  • BENYOVSZKY Krisztián, Bevezetés a krimi olvasásába, Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2007
  • MCLAUGHLING, Jeff, Jackson, University Press of Mississippi, 2005, 100-129.
  • EISNER, Will, Comics and Sequential Art, Tamarac, Florida, Poorhouse Press, 1985 28
  • Watchmen, johncoulthart.com/feuilleton/2006/06/24/watchmen/ (2009. 10. 19) [kerekasztal-beszélgetés]
  • A „negyedik fal” fogalma a színjátszásból ered, mivel a színészek három valós és egy „láthatatlan” negyedik, őket a közönségtől elválasztó fal között játszanak. Amikor egy fiktív történet (film, regény vagy képregény) szereplői tisztában vannak azzal, hogy ők csupán szereplők egy kitalált történetben, akkor „áttörik a negyedik falat.” Negyedik-fal, hu.wikipedia.org/wiki/Negyedik_fal (2009. 10. 19.)
  • BERNARD, Mark, CARTER, James Bucky, Alan Moore and the Graphic Novel: Confronting the Fourth Dimension, ImageTexT: Interdisciplinary Comics Studies. 1.2 (2004), english.ufl.edu/imagetext/archives/v1_2/group/ (2009, 10. 19.).
  • Az amerikai képregény aranykora, hu.wikipedia.org/wiki/Az_amerikai_k%C3%A9preg%C3%A9ny_aranykora (2009, 10. 19.).
  • Az amerikai képregény ezüstkora, hu.wikipedia.org/wiki/Az_amerikai_k%C3%A9preg%C3%A9ny_ez%C3%BCstkora (2009, 10. 19.).
  • Az amerikai képregény bronzkora, hu.wikipedia.org/wiki/Az_amerikai_k%C3%A9preg%C3%A9ny_bronzkora (2009, 10. 19.).
  • BIRKÁS Péter, Releváns jegyek a képregényfilmekben, Médiakutató, 2007 tavasz, kepregeny.net/?p=2055 (2009, 10. 19.).
  • Joe Orlando, en.wikipedia.org/wiki/Joe_Orlando (2009. 10. 19.).
  • Watchmen #1 adatlap
  • Watchmen #2 adatlap
  • Watchmen #3 adatlap

Oldalak: 1 2 3 4 5

Kategóriák: