A francia elnökválasztás egyik kissé valószínűtlen küzdőtere a képregények világa: az április-májusban sorra kerülő voksolás előtt nem egészen két hónappal több ilyen BD – bande dessinée – foglalkozik a politikusokkal és a legfőbb tisztség elnyeréséért vívott csatájukkal.
A műfaj talán játékos, de a témák komolyak, sőt gonoszak: jobbára éles támadásokat tartalmaznak a szerzők által kiszemelt célpontok, az elnökjelöltek ellen.
A Le Figaro című párizsi napilap beszámolója szerint a Sarkozy és a gazdagok című alkotás a politika és az oligarchiák közötti összejátszást taglalja, egy másik Ezek a bennünket kormányzó nagy állatok címmel karikatúragyűjteményt mutat be a BD-rajongóknak, míg a Marine Le Pen titkos élete a szélsőjobboldali Nemzeti Frontot vezető politikusnő személyes és szakmai pályáját szedi ízekre. Valós tényekből kiinduló politikai-jogi történetet mond el A meggyőzés képessége című munka, amely a hatalom gépezetét vizsgálja, a karrierizmus és az üzletelés szerepét boncolgatja. Az álmaitok elnöke című kis album mesekönyv formájában íródott és lehetőséget nyújt az olvasónak arra, hogy maga tervezze meg a kívánatos államfőt.
A rajzolók jobbára nem magukban dolgoznak, újságírókkal és jogászokkal működnek együtt a forgatókönyvek szövegezésében. Így például a Marine Le Pen titkos életének egyik társszerzője Caroline Fourest újságírónő, esszéista, aki ismert emberjogi harcos, az egyenlőség és a laikus állam szószólója. Először csak a politikusnő életrajzával jelentkezett a könyvpiacon, majd Jean-Christophe Chauzy vitriolos stílusú rajzolóval összefogva a képregénybe is „beszállt”. A meggyőzés képessége sem születhetett volna meg Gilbert Thiel bíró, jogász közreműködése nélkül, és kollektív munka a „nagy állatokat” bemutató BD is. Csak az Álmaitok elnöke című kötet teljesen egyéni alkotás: Jul, aki író és karikaturista, egyedül jegyezte a könyvet.
A Le Figaro ismertetéséből azonban kiderül, hogy bármennyire eredeti is a BD mint politikai fegyver, nem feltétlenül a legszerencsésebb műfaj. Ezek a könyvek csak a politika és a sajtó megszállottjai számára igazán érdekesek, még ha a francia közélet számos kulisszatitkára derítenek is fényt. Mivel a rajzok mégsem árulhatnak el mindent, a szöveg jóval terjedelmesebb, mint a BD-ben általában szokás, holott a műfaj előnye éppen a gyors áttekintés lehetősége lehetne. És vajon szükség van-e választási képregényre, amikor a médiát úgyis elönti már az elnökválasztás folytatásos regénye?
A párizsi lap szerint kivételt jelent Jul munkája, amely nem csak a beavatott közönség számára lehet szórakoztató. A karikaturistát azok a gyerekkönyvek inspirálták, amelyekben a szereplőket három részre lehet „vágni”, és tetszés szerint újra össze lehet rakni egymással. Így az olvasó példának okáért François Hollande szocialista elnökjelölt fejét fő ellenfele, az újjáválasztásáért küzdő Nicolas Sarkozy jelenlegi államfő pólójára illesztheti, lábbelinek pedig a vadászok, halászok nevében pályázó Frédéric Nihous katonai csizmáit választhatja. Tizenöt potenciális jelölt lévén számtalan kombináció lehetséges.
Az ilyesfajta összeállítások nem teljesen idegenek az élettől, hiszen az elnökválasztás második fordulójában – amelyben a két legjobb marad csak állva – az a politikus lehet sikeres, aki minél több első fordulós pályázó tulajdonságait képviseli, a lehető legtöbb irányzatot forrasztja össze. [MTI/MNO]