5. Szegedi Képregényfesztivál

Idén már 5. alkalommal rendezik meg a Szegedi Képregényfesztivált. A szervezők ez alkalomból sem dőlnek hátra és igyekeznek izgalmas programmal előállni. Íme:

[toc]

Időpont és helyszín

(Csak, hogy kezdjük a legfontosabbakkal…) 2013. november 16. szombat. Kiállításmegnyitók már előző napon!
Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged, Dóm tér 1-4.

Kiállításmegnyitók

2013. november 15. (péntek) 17.30
Földszinti Internet-tér

A Nemzet Színészei – “KovZsi” Kovács Zsigmond portrékarikatúrái
A kiállítást megnyitja Pilcz Roland képregényrajzoló, a Kalyber Joe képregény-sorozat alkotója. Közreműködik a Peter & Pan duó.

2013. november 15. (péntek) 18.00
Földszinti kiállítótér

„Képet öltött” irodalom – Rejtő Jenő híres figurái képregényeken
A kiállítást megnyitja Kiss Ferenc, képregényszerető, -gyűjtő, -forgatókönyvíró, -kutató, a Színes képregénymúzeum sorozat szerkesztője.

Részletes szombati program

Előadások, beszélgetések

Idén ismét egy szálon futnak az előadások, helyszínük a tavalyi nagyobb előadásokéval egyezik meg: az első emeleti folyóirat-olvasó tágas tere.

10.30–11.00
Szabó Gergő–Váradi Gábor (szegedi képregényesek)
Modern idők – A nyolcvanas évek képregénytörténete

Az aranykorban félistenek voltak. Az ezüstkorban közelebb kerültek hozzánk. De igazán emberek a modern korban lettek. Hogyan alakultak át a képregényhősök az 1980-as években? És melyek voltak azok a kötetek, melyek új korszakot nyitottak?

11.00–11.30
Róka László (pszichológus)
Ö, mint önbíráskodás – Az önbíráskodás lélektana az álarc mögött

A képregények kedvelt figurái az álarcos igazságosztók, akik sokszor a maguk is menekülnek a törvény elől, miközben a bűnt üldözik. De vajon mi vezérelne a valóságban egy ilyen hőst? Lehetne-e nappal harmonikus élete Batmannak? Vannak-e a való életben követőik? És miért rajongunk gyerekkorunktól ezekért az agresszív, öntörvényű karakterekért? Egyáltalán van-e bármilyen hasonlóságuk a valódi önbíráskodókkal?

11.30–12.00
Kertész Sándor
Mozgó képregények – a rajzfilm és a képregény párhuzamos története

A képregény és a film, ezen belül az animációs film, közel egyidősek. Párhuzamos karriert futottak be, és időszakonként egymásra épültek. Hol a képregényfigurák népszerűségét használták ki a rajzfilmkészítők, hol egy elkészült rajzfilm promócióját erősítették annak képregényváltozatával. Ez a párhuzamos kaland kerül bemutatásra nagyon sok képpel és filmrészlettel.

12.00–12.30
Bayer Antal
Az adaptáció kísértése

A képregények túlnyomó többsége eredeti alkotás, nem egy másik médiumból átvett történet újragondolása képregényes formában. Mégis, alkotókat és megrendelőket időről időre elfogja a kísértés, hogy egy létező irodalmi mű alapján készítsenek képregényt. Az először a Helsinki Nemzetközi Képregénykonferencián elhangzott előadás rámutat a két médium közötti szerkezeti, terjedelmi, formanyelvi és érzékelési különbségekből fakadó problémákra, valamint beazonosítja az adaptációk fő szándékait, funkcióit és sajátosságait. Az előadáshoz kapcsolódó kiadvány, amely áttekinti az irodalmi adaptációs képregény nemzetközi és hazai történetét is, az 5. Szegedi Képregényfesztivál egyik újdonsága.

12.30–13.30
SZÜNET

13.30–14.30
Újdonságok órája

Röviden bemutatkozik egy-egy képregényes újdonság. A kerekasztal-beszélgetést oldalunk szerkesztője Szabó Zoltán Ádám vezeti.

A program ismertetője: “Egy órában összegyűjtöttük itthonról az idei év és a közeljövő legérdekesebb, legjelentősebb képregényeit és képregényes kezdeményezéseit. Az Újdonságok órája tulajdonképpen korábban már létező motívumokból építkezik, mégis ebben a tudatos formában, ilyen koncentráltan még nem mutattuk be a szcéna jelen idejű történéseit.

Bemutatkozik és egyúttal szerkesztője révén a program moderálását vállalta a nyár végén indult Kilencedik.hu portál, mely a tíz éves múlttal rendelkező Kepregeny.net egyenes folytatása, ám mégis sokban különbözik tőle.
A fesztivált áthidaló jubileumhoz csatlakozik Kiss Ferenc, aki az elmúlt évtizedek alatt megjelent Móra Ferenc képregény-adaptációkat összegyűjtő kötetet mutatja be. Bayer Antal szintén képregénytörténeti kiadványt mutat be, a várva várt Zórád Ernő-életműsorozatot, melynek első kötete egy hónapja jelent meg. A szegedi fiatal alkotókat képviseli Vörös Édua, aki szerzői kiadásban jelentette meg gyors egymásutánban az Utánam, fiúk! három kötetét is. A 5Panels csapat pár hónapja gondolt egy merészet és újságárusi terjesztésben havonta adja ki nagyközönségnek szánt színes képregényfüzetét, az Epicline-t. A fiatal alkotókat tömörítő csoport vezetője és a sorozat kiadója, szerkesztője, Tálosi “Spuri” András mutatja be az antológiasorozatot. Szintén vendégünk lesz Garisa H. Zsolt, az elmúlt tíz év példátlanul sikeres Rejtő Jenő–Korcsmáros Pál képregények grafikai felújításáért, átdolgozásáért felelős személye. Szegeden legutóbbi Rejtő képregényét mutatja be, ami rendhagyó abban a tekintetben, hogy rajzait ő maga készítette, azaz ezúttal nem Korcsmáros Pál feldolgozásról van szó. Az ellopott futárt idén adta le folytatásokban a Füles, ám gyűjteményes kiadása a tavasszal jelenik meg korlátozott példányszámban.”

14.30–15.00
Korcsmáros Gábor (a Képes Kiadó vezetője, Korcsmáros Pál unokája)
Rejtő Jenő nőalakjai Korcsmáros Pál szemével

Mottó: “Jön a nő! Mindig így kezdődik! Vigyázat! Figyelem! A férfi mindent kiszámít alaposan, előrelátóan, precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként százhúsz kilométeres hazugságokkal, lihegve, hadarva, szemlesütve, ájuldozva vagy mosolyogva; egyszer csak jön, és mindent halomra dönt! Aztán leül e halomra, és kipúderezi magát. És őszinte részvétét fejezi ki. Óvakodjunk a nőtől! A legegyszerűbb mindennapi fogalmak is zavarosak lesznek, ha nővel kapcsolatban akarjuk tisztázni őket.” Rejtő Jenő: Piszkos Fred közbelép (Fülig Jimmy őszinte sajnálatára)

Korcsmáros Pál a Füles rejtvényújság felkérésére 1961-től több mint tíz éven át rajzolt képregényeket Rejtő regényei alapján. A téma testhezálló volt számára: nemcsak Rejtő különleges verbális humorát tudta vizuálisan megfogni, hanem a nőalakjait is. A Pesti Izé basa-karikatúráin “edződött” Korcsmáros Pál emblematikus nőalakjai a Rejtő-képregények elengedhetetlen részeivé váltak.

15.00–15.30
Pilcz Roland (szegedi képregényrajzoló)
Kalyber – 18 év

Bemutató és beszélgetés az alkotóval a szegedi képregényhős felnőtté válásáról. Milyen stációkon ment végig a képregény, mire 2005-ben kiadásra került, és mi változott azóta? Miket érdemes szem előtt tartania egy ma kezdő képregényesnek? Egyáltalán miért jó képregényt készíteni?
Az alkotó minden felmerülő kérdésre válaszol!

15.30–16.00
Szabó Zoltán Ádám (a Kilencedik.hu és a szépemlékű Panel fanzin szerkesztője)
Részletek a hazai képregénytörténet egyik nem létező fejezetéből avagy ismerkedés az utóbbi három évtized hazai underground képregényeivel

A hazai underground képregény története mindmáig feldolgozatlan maradt. Nemcsak azért, mert képregény-történetíróink és gyűjtőink spektrumán kívülre esik ez a terület, hanem azért is, mert itthon nem is beszélhetünk összefüggő underground képregényes jelenlétről. Szabó Zoltán Ádám egy tanulmány apropóján felszínre hozott ebből egy keveset, de ennél valamivel többet szeretne megmutatni a szegedi képregényfesztivál közönségének. Undergroundról a szubkultúrának.

16.00–16.30
Lipták Renáta
Mr. Gaiman, bring me a Dream! – mítoszteremtés Neil Gaiman Sandman-sorozatában

“Vannak mesék, melyeket sokszor elmesélnek.” – hangzik a Babaház című kötet kezdősora. Ez a bevezető rész egy beavatástörténetet mesél el: egy Gaiman által megszerkesztett mítoszt, amely nemcsak az azt hallgató fiút avatja férfivá, hanem az olvasót is beavatja Gaiman világába, a Sandman világába. Az előadás központi témája a Sandman-sorozat modern mítoszkísérletként való értelmezése, illetve Gaiman alkotói stratégiájának boncolgatása.

Gyermek-programok

Az 5. Szegedi Képregényfesztiválon Móra Ferenc személye és az általa életre keltett mesehősök alakja köré szerveződnek a gyerekprogramok. A Somogyi-könyvtár hajdani igazgatója születésének immár 135. évfordulóját ünnepeljük 2014-ben, mégis mindmáig ismerősen csengenek kicsik és nagyok számára is versei, meséi. Több generáció nőtt fel A cinege cipője, A csókai csóka, a Dióbél királyfi, a Csilicsali Csalavári Csalavér, Az aranyszőrű bárány, A didergő király, vagy épp a Nagyhatalmú sündisznócska történetén. Máig népszerűek regényei is: például a Kincskereső kisködmön, az Aranykoporsó, a Rab ember fiai, melyekből filmadaptációk és képregényváltozatok is születtek.
A képregényfesztiválon az óvodás- és iskoláskorú gyerekeket is szeretettel várják a Somogyi-könyvtár alagsorában felállított óriás társasjátékokkal, Móra Ferenc meséin alapuló rejtvényekkel, rajzos feladatokkal és vidám játékokkal. A képregények lapozgatása, vagy épp a képregényalkotókkal való együtt rajzolás mellett egész napos tartalmas és élvezetes programot vár a családok legkisebb tagjainak is.

Filmvetítés

2013. november 15–16.

A Belvárosi mozi filmvetítéssel csatlakozik a rendezvénysorozathoz.

Belépőjegy: 500 Ft
November 15. (péntek) 18.15
A halhatatlan légiós, akit csak péhovárdnak hívtak (1970)
Színes magyar vígjáték, rendezte: Somló Tamás, szereplők: Őze Lajos,
Dőry Virág, Alfonzó, Raksányi Gellért, 12 éven felülieknek ajánlott.

November 16. (szombat) 18.15
Persepolis (2007)
Színes és fekete-fehér, feliratos, francia–amerikai animációs film, 96 perc, rendezte: Marjane Satrapi, Vincent Paronnaud, 12 éven felülieknek ajánlott.

Alkotói feladat képregényrajzolóknak

2014-ben két Móra Ferenc-évforduló – 135 évvel ezelőtt született és 80 éve halt meg – is okot adhat arra, hogy emlékezzünk az íróra és egykori könyvtár- és múzeumigazgatóra, olvassuk írásait, ízlelgessük bölcsességeit és felfedezzük humorát. A képregény – mint a kilencedik művészeti ág – szintén egy lehetséges eszköze lehet ennek.

A Móra Ferenc Múzeum és a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár felkéri az 5. Szegedi Képregényfesztiválra érkező alkotókat, hogy a képregény műfajának eszközeivel jelenítsék meg egykori közös igazgatójuk, Móra Ferenc (1879-1934.) életének egy-egy epizódját, vagy különleges gondolatát.

Ihletadó ötletek gyűjtésére javasoljuk A „másik” Móra Ferenc néven elérhető Facebook-oldalt, valamint a múzeum Mórától – Móráról című összeállítását.

Kiállítások

2013. november 14-től december 11-ig
Földszinti kiállítótér
„Képet öltött” irodalom
Rejtő Jenő híres figurái képregényeken

Rejtő Jenő író képi világát leginkább a képregény műfaja tudta megragadni, melynek legsikerültebb darabjaiból nyílik kiállítás az 5. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Korcsmáros Pál adott igazi karaktert a P.Howard által kitalált figuráknak, úgy mint Piszkos Frednek, vagy Fülig Jimmy-nek,. A szőke ciklont 1961-ben rajzolta meg, az utolsó 1973-ban a Piszkos Fred közbelép volt. A 14 műből 13-mat a Füles megrendelésére készített el, a kakukktojás Az elveszett cirkáló volt, amely a Lobogóban jelent meg 1968-ban. A rejtvényújság három oldalas folytatásokban közölte ezeket a Rejtő-adaptációkat.

Korcsmáros Pál mellett olyan híres rajzolókat is megihlettek a történetek, mint Zórád Ernő, Fazekas Attila, M. Halasi Éva, Gugi Sándor vagy Endrődi István. A forgatókönyv a legtöbb esetben Cs. Horváth Tibor munkáját dícséri.
Korcsmáros Pál eredeti, fekete-fehér, tussal rajzolt kockáit Garisa Herman Zsolt dolgozta át. Visszanyúlt a Rejtő-regényekhez, és újraalkotta a képregények szövegkönyvét, retusálta, kiegészítette azokat, sőt ha szükség volt rá, akár új szereplőket is alkotott.

Garisa Herman Zsolt 1973-ban született Baján. Az 1990-es évek elejétől dolgozik a rajzfilm és képregényszakmában. 1990-ben, alig 17 évesen, Budapesten a Varga Stúdióban kezdi meg rajzfilmes pályafutását. A rajzfilmkészítés munkafázisait bő tíz év alatt A-Z-ig elsajátítja, a kulcs-fázisrajzoktól az animáción keresztül egészen a storyboard (képes forgatókönyv) és layout (beállítási rajz) készítésig. 1994-től a Kretén magazinnál még ismerkedik a képregényrajzolás világával. 2001-2003 között szintén a Kretén magazinnak rajzolja Desodora című első hosszú 60 oldalas képregényét, melyet Fekete Imre ír és Varga Zerge Zoltán színez. 2002-től az 1960-as években Magyarországon híressé vált Rejtő-Korcsmáros sorozat felújításába kezd. Az azóta eltelt évek alatt ebből a sorozatból már 7 színes album lát napvilágot. 2012-2013-ban a Füles rejtvénymagazinban jelenik meg Rejtő Jenő: Az ellopott futár című műve alapján készült képregénye, melynek Kiss Ferenc írja a forgatókönyvét. Jelenleg a következő Rejtő-Korcsmáros képregény felújításán dolgozik, valamint mellette kihúzói munkákat vállal különböző külföldi képregény kiadóktól is.
A kiállításon többek között láthatóak lesznek Az ellopott futárhoz készített egyedi karakterlapok is.

2013. november 14-től 2014. január 5-ig
Földszinti Internet-tér
A Nemzet Színészei
“KovZsi” Kovács Zsigmond portrékarikatúrái

Kovács Zsigmond 2008 óta “KovZsi” művésznéven alkot, jászberényi születésű, de mégis szegedi művésznek vallja magát.

A karikaturista így vall eddigi munkásságáról:
Gyermekkoromban kezdtem arcokról karikatúrákat rajzolni. Szeretem az arc jellegzetességeit papíron megjeleníteni, eltúlozni. 2005 óta folyamatos megbízásoknak eleget téve magánszemélyekről is készítem a műveimet. Fotók alapján, vagy élő modellekről dolgozom.
Rendezvényeken, vásárokban, fesztiválokon is részt veszek, ahol bárki kérhet magáról enyhén eltúlzott, kedves rajzot. Reklámtábláimon olyan ismert személyek rajzait mutatom be, akiket vélhetően sokan felismernek.

“ARCvonások” címmel portré-karikatúra kisfüzet-sorozatot indítottam 2012-ben.
Egy-egy füzet más témával, más tartalommal bír. Ami közös mindben, hogy közismert személyekről készült, címhez kapcsolódó témában megalkotott portré-karikatúrák gyűjteményei. Célom, hogy az élet több területéről ismert arcokról, méltán elismert személyekről rajz-sorozatokat készítsek, mint színészek, híres szegediek, olimpiai aranyérmes sportolóink, humoristák, zenész-énekesek, Nobel-díjasok.

Az első kisfüzet 2012. novemberében jelent meg”Aranykorban elképzelve” címmel. Olyan hírességek képmásai lettek képzeletben megöregítve, akik fiatalon távoztak az élők sorából, többnyire tragikus hirtelenséggel.

A második kisfüzet, “a Nemzet Színészei” kis karikatúra-album a magyar színjátszás kitüntetett színművészeinek állít méltó emléket. Mint művészember, kötődöm a színházhoz.

A Magyar Televízió műsorain “nőttem fel”, ahol rengeteg játékfilm, tévéfilm-sorozat, színházi közvetítés, bohózat és szórakoztató zenés, komikus darab ment, amiben a sok népszerű magyar színész, közöttük a Nemzet Színészei is szerepeltek.
A most készülő albumomat aki végignézi, megtippelheti, kiről készült a rajz, ugyanis annyi játékosságot is nyújt e kiadvány, hogy a megoldást a könyv utolsó részében ellenőrizheti a születési dátumokkal és a megszerzett címekkel együtt.

2013. november 16.
Alagsor
X év az X-Embörökkel

Eredeti rajzok, föl nem használt vázlatok, néhány nyomtatott extraság, rajongói munkák, illetve a képregény egyes tárgyai megelevenítve

Vásár

A várható kiadókról és árusokról később adunk részletes információt.

További továbbiak:

A rendezvény folyamatosan frissített hivatalos oldala
A fesztivál Facebook eseménye

Facebook Hozzászólások