Ultimate News #67

KRITIKÁK

Ultimate Human #1

„Most komolyan? A Marvelnek volt képe egy újabb minisorozatot indítani az újvilági Hulkkal, mikor az előző olyan csúfos véget ért? A rajongók bizonyára nem felejtik el azt a csúnya esetet egykönnyen. De legalább az egyik legjobb írójuk (Warren Ellis) gondjaira bízták az új címet. És jól is tették. Az ilyen kiemelkedő alkotások remekül bizonyítják, mennyi lehetőség rejlik még az Újvilágban – csak a megfelelő alkotóknak kell dolgoznia rajta. Az alapötlet valójában rém egyszerű: Bruce Banner okos, de az nem volt túl okos tőle, hogy Hulkká változtatta magát – Nem tudja meggyógyítani magát, ezért egy még okosabb fickóhoz, Tony Starkhoz fordul segítségért – Ez mókás következményekkel jár – És kész is! Igen, ezt még egy majom is össze tudná hozni, de szerencsére a majom helyett a Marvel Warren Ellist választotta írónak, így a végeredmény jóval összetettebb lett. A képregény nagy része Hulk felépítésével és átváltozásával foglalkozik. Nem hiszem, hogy létezik Warren Ellisnél jobb író a tudományos témakörben manapság. Mindent olyan precízen megmagyaráz, hogy azon kapjuk magunkat, hogy elkezdünk gondolkodni azon, vajon tényleg meg lehetne-e ezt csinálni a való életben. És az ilyen apróságoktól lesz ez a képregény olyan nagyszerű. Ja, és mindenképp említést érdemelnek a képkockák szélére kihelyezett kis magyarázó szövegek. Mind roppant informatív és elmés. Tény, hogy a sorozat 1. száma nem egy úttörő alkotás, de talán nem is kell annak lennie. Cary Nord rajzai fantasztikusak. Roppant változatos a stílusa: hol részletgazdag, hol homályos jeleneteket alkot. A tükörképes rajzai egészen zseniálisak. Néhol egy kicsit túllő a célon a szereplők arcjátékával, de nekem még ezek is tetszenek. Összességében tehát remek az 1. szám, de sajnos ennyi még nem elég, hogy elfeledtesse velünk az Ultimate Power borzalmait.”
Értékelés: 8,5 / 10
Írta: Kevin Fuller

„Tény, hogy az Ultimate Human egyszerű alapötletből épült fel. Az is tény, hogy a Marvel a lehető legjobb írót választotta a megírására. Nélküle borzalmasan unalmas lett volna ez az agyoncsépelt „valaki valaki ellen” sztori. És hogy jó-e ez a szám? Igen, de csak azért, mert Warren Ellis kedvencei a tudományos történetek. Ám sajnos, ha jól belegondolunk, rá kell jönnünk, hogy a képregény nem szól semmiről. Mi az értelme egyáltalán? Megtudtunk bármi újat is Hulkról? Tényleg kellett egy teljes minisorozat ahhoz, hogy elmondják, hogy Bruce Banner egy genetikai romhalmaz, és hogy Tony Starknak milyen remek élete volt? Szerintem nem. Warren Ellis párbeszédei és jelenetei egész jók, de ettől még nagyon hiányzik valami ebből a történetből. Ügyes a kezdés, de az érdeklődésemet nem keltette fel. Cary Nord szintén szép munkát végzett, de látszik, hogy a közeli jelenetek az erősségei. Ezeknél fantasztikus munkát végzett a Kubert-fivérek és a saját, dinamikus stílusa keveredésével. Ám amikor távolabbról kellett rajzolnia egy jelenetet… az emberek olyanok, mintha színes dobozok lennének. Komolyan: dobozok. Az ilyen képkockák teljesen megtörik a varázst. Pedig nem bonyolult jelenetekről beszélünk, és nem is akkora távolságról, hogy ne kelljen már odafigyelni a részletekre. Fáj, amikor ilyen hibákat látok egy amúgy nagyszerű rajzolótól. És ha még nem említettem volna korábban: Hulk szerintem nem rejt magában annyi lehetőséget, hogy kitöltsön egy egész történetet. Egy idő után unalmassá válik, ahogy mondjuk Rozsomák is. Ellis okosan indította a minisorozatot, de az még így is túl sekélyes.”
Értékelés: 7,8 / 10
Írta: Richard George

„Aki nyomon követi Warren Ellis munkásságát, az tudja, hogy a fickó imádja a tudományos témákat. Az Ultimate Human 1. számát épp ez a tudományos hozzáállás teszi olyan nagyszerűvé. Míg más írok mindenféle halandzsát írnának, ő pontos, átgondolt módon fogalmaz. Lássuk be: pont úgy, ahogy a való életben beszélne Tony Stark és Bruce Banner. Jópofák azok a kis magyarázó szövegek is, amik lépten-nyomon felbukkannak a történetben. Lehet, hogy ez egyeseknek fárasztó egy idő után, de fontos információkat hordoznak az egyes helyszínekről vagy fogalmakról. A sztori egyébként a The Ultimates első két kötete után játszódik, és Hulk problémájára koncentrál. Banner Stark segítségét kéri, és Stark rábólint a kérésre. Eközben valahol máshol egy gonosztevő most lép először színre az Újvilágban, és a kiléte egy szokásos Ellis-féle csavart is magában hordoz. Jár pár plusz pont az újvilági James Larnerért is, akinek a klasszikus változata mellékszereplő volt a Master of Kung-Fu oldalain. A rajzoló, Cary Nord mostanában a Dark Horse Conan című sorozatával volt elfoglalva, de régebben dolgozott például a Daredevil számain is (a 90-es évek közepén). A rajzai remekül passzolnak a történethez: Hulk egyszerűen tökéletes, ahogy a félelem is Stark technikusainak az arcán, amikor elszabadul. Így az első szám, és persze az Ultimate Galactus-trilógia után én azt mondom, hogy nyugodtan átadhatnák Ellisnek a The Ultimates írását is. Nagyon jól ráérzett a szereplőkre (különösen Starkra), és a bonyolult fogalmakat is közérthető módon építette be a sztoriba. Aki eddig is rajongója volt az Újvilágnak, annak nyilván ez a szám is kihagyhatatlan, aki meg nem, annak is csak ajánlani tudom. Kiváló rajzok, okosan megírt történet és a Marvel két népszerű karaktere. Minden megvan.”
Írta: Troy Brownfield

„Az Ultimate Human 1. száma régi ötleteket dolgoz fel új köntösben, miközben az újvilági Bruce Banner és Tony Stark szépen megbeszélik a tudományos ügyeiket egymással. Az újvilági Vezető kilétét a szokásos Ellis-féle csavarral oldották meg (közel sem olyan, mint a klasszikus változat), Starknak viszont szerintem túl sok szerepet adtak. Amúgy nem rossz.”
Írta: Hannibal Tabu

Oldalak: 1 2 3 4