Sziszifuszi munka – Zuhanás a Napba

Inkább az adaptáló-rajzoló, Bogár István története ez, mintsem Nemere Istváné.

A világrekorder írónak pár nap megírni egy-egy könyvet. Így lehet, hogy az élő szerzők közül ő büszkélkedhet a legtöbb megjelenttel. Nyolcszáz körül lehet a kiadott művek száma. Az utolsó hír két és fél éves, akkor volt a rekorddöntés (második Barbara Cartland), és a hétszázötvennyolcadik könyv beharangozója.

Bogár Istvánnak sok-sok évig tartott munka mellett papírra vetni Nemere István sci-fi családregény-sorozatának első részét (mely önmagában is kerek mű), a Zuhanás a Napba című képregényt.

A magyar adatbázis szerint Nemere István adaptált műveinek száma cirka tíz, ez valahol reális, a szerző a nyolcvanas évek legelején szinte berobbant a magyar zsánerirodalomba, krimi, sci-fi, ifjúsági, történelmi, kultúrtörténeti munkák, és ezek ízléses keveréke kezdett ömleni írógépéből. „Nagy divatja” talán a Titkok könyve és az Új titkok könyve megjelenésével kezdődött 1986-87-ben, és hogy meddig tartott? Kinek meddig, tizenegymillió eladott példány összetett olvasókört feltételez.

Az összes képregényadaptáció a nyolcvanak évek elejére-közepére tehető, kivéve egyet, Bogár István átír-rajzolatát, a Zuhanás a Napba című, 2023-ban megjelent képregényt, mely Nemere 1986-ban megjelent regényéből készült. Úgy tűnhetett, a nyolcvanas években Nemere a képregényben is otthonra lel, de ez nem tartott sokáig, emlékezetes marad Haui József és Fazekas Attila munkája.

Egyik cikkünkben elmélkedtünk a sci-fi, fantasy irodalom, de úgy általában az irodalom nyelvteremtő erejéről, az egyedi, hangulatfestő faj-, személy,- világ- táj-, helységnevek beszélő szerepéről, használatáról.

Sajnos a Zuhanás a Napba ellenpélda az olyan Nemere-szépségre, mint a „Lars, Don és Ariel” kalandjai, mintha a többi sci-fi író, Asimovtól bármeddig kisajátította volna a nyelvi leleményeket. Hajnal a Trendalon – ez jól hangzik, de a regényfolyam ezen részében szereplők nevei: Parr, Klír, Frol, Yakub, Dorg, Mina, Oban, Mark, Vera, Dilla. Nyelvileg lehet, hogy egységesek, de nehéz hangulatot kötni hozzájuk.

Egy távoli bolygón két csoport él, mindkettő számkivetett. A köztük lévő alapvető különbség miatt kiéleződött helyzetbe még két szereplő csatlakozik be a bolygón kívülről, emberek, mint a bolygón rekedt egyik csoport tagjai. A másik faj, a hominok szinte semmiben nem különböznek az embertől, ellentétük nem ilyen eredetű, érzelmek, félelem és irigység mozgatja őket. A kötet elején alig-alig tudunk meg valamit a szereplőkről, a képregény utolsó harmadára érnek egybe a szálak.

A bolygó és lakóinak végleges sorsa a tét.

Bogár István jól felépítette a ötvenöt oldalassá alakított művet, a Cs. Hováth-féle adaptációs módszerre emlékeztető, annál kevesebb hangulatfestő és leíró szöveggel. A kötet rajzai – hiába készültek évekig – egyenletes színvonalúak, leginkább a hivatalos értelemben vett naiv képzőművészeti stílusra emlékeztetnek, a tárgyi környezet egyes elemeit szinte mintázatszerűen nagyon részletesen kidolgozta a rajzoló, a figurák perspektívába helyezett egymással egyenértékű, szinte azonos küllemű figurák, az arckifejezések nem változatosak, a környezet egyszerre jelzésértékű és művészi, az egész stílus merev, végig következetes.

Ezzel a kortalan esztétikájú naiv képi világgal – a Fazekas-féle erősen dinamikus, sok erővonalat használó univerzummal vagy a Haui-féle finom, könnyed rajzokkal szemben erősebb érzelmeket „leírni”, kifejezni jóval nehezebb. A bolygó föld alatti lakóinak egyhangú környezetét és életét jól bemutató képek mellett a szereplők érzelmei ritkán látszódnak tisztán, a felfedezés, változásra csodálkozás, sértettség, bánat stb. el nem sikkadnak, de minden ember arcán egy általános közállapot tükröződik, a figura lényege, általában komolyság.

A Zuhanás a Napba képregényre ültetése sziszifuszi munka volt az elgondolástól a nyomdáig (első kiadványként különösen), ez látszik. Az elkészült, kiadott, száz példányban megjelent szerzői kötet erős, konkrét megnyilatkozás képregényalkotásról, sci-firől, talán a nyolcvanas évekről és Nemeréről is.

Lénárd László

Helyesbítés:
Az én adatbázisom szerint tíznél azért több Nemere feldolgozás született. Csak Fazekas Attila nyolcat készített (A Neutron-akció, A Triton-gyilkosságok, Élni életveszélyes, Időtörés, Mindennap merénylet, Űrkalózok fogságában, Holtak harca, Zádor története), Sarlós Endre kettőt (Acélcápa, A hegyormok közt nincs határkő), Vass Mihály egyet (Klausztropolisz), Haui József hármat (A kupolaváros titka, Titok a kráter mélyén, Kata álma). Ebből a Titok a kráter mélyén kakukktojás, mivel valójában Haui József írta Nemere karaktereinek felhasználásával. A Kata álma csak néhány oldalas, viszont két verzió is van belőle. Rövid Nemere adaptációt még készített Téjlor is (A gyűjtő) és Enyvvári Herbert is (Kettős csapda). Ráadásul ezek közül több is van, ami nem a 80-as években készült; a Mindennap merénylet és az Űrkalózok fogságában a 70-es évek végén, a Holtak harca és a Klausztropolisz a 90-es években, a Zádor története pedig egész friss, 2019-ben jelent meg a Botondban.
Kokovai Péter

Cím:	Zuhanás a Napba
Szerző(k):	Nemere István, Bogár István
Kiadó:	Szerzői képregény
Ár:	2000 Ft
Formátum:	puhafedeles kötet
Terjedelem:	60 oldal
Megjelenés:	2023.07.09.
Megvásárolható:	Közvetlen a szerzőtől
Online vásárlás: