Marvel filmek: előzmények

Supermanen és Batmanen kívül persze még az ezredforduló előtt is több képregényhőst vittek filmvászonra – más kérdés, hogy ezen filmek zöménél a nagyközönség vagy a létezéséről nem tud, vagy a szóban forgó alkotás képregényes gyökereiről.

Ez pedig nem véletlen. Amennyire ikonikus Superman és Batman, olyannyira ismeretlenek a nagyközönség számára azok a képregények, melyeknek adaptációi a maradék felhozatalt alkotják. Sokszor egyébként a köztudatban levő adaptáció és az eredeti között szellemiség terén ég és föld a különbség.

Az egyik legjobb példa erre talán az 1994-es A Maszk, Jim Carrey-vel a főszerepben. A film történetét röviden így lehet összefoglalni: egy alapvetően jóindulatú vesztes srác rálel egy misztikus hatalommal bíró álarcra, amit magára öltve átváltozik egy húsvér rajzfilmfigurává, felveszi a harcot a gengszterekkel, és megnyeri az énekesnő szívét. Az 1989-es képregény története: neurotikus vesztes srác megvesz egy misztikus hatalommal bíró álarcot, amit magára öltve átváltozik egy mániákus sorozatgyilkossá, véres bosszút áll mindenkin – általános iskolai tanárnőtől kezdve tartozását nem fizető barátig –, hogy aztán saját barátnője lője végül hátba.

The Mask

A rendező Chuck Russell elmondása szerint tartani akarták magukat az eredeti szellemiségéhez, csak egyszerűen nem működött, mert az eredmény túlságosan hasonlított a Rémálom az Elm utcában koncepciójára. A karaktert kitaláló John Arcudi és Doug Mahnke elmondása szerint a Terminátort akarták ötvözni egy Bolondos Dallamok figurával. A képregényben inkább az első hatás érhető tetten, a filmnél inkább a második, amire jó példa, hogy átváltozva hősünk Tazként pörög vagy Dodó Kacsaként ugrál ide-oda.

A helyzet fonáksága, hogy sokan arról A Maszk képregényről tudnak, ami magyarul is megjelent – az viszont már a filmen alapuló rajzfilmsorozatra épült, tehát működött egy visszacsatolás.

The Rocketeer

Ezzel szemben a Rocketeerről már szinte senki nem tudja, hogy képregény alapján készült. Habár a történet a harmincas években játszódik, a főszereplő pedig a korai, szuperhősöket megelőző ponyvakaraktereket idézi, a képregény maga 1982-ben jelent meg, és az ötven évvel korábbi művek előtti tudatos tisztelgés volt. Érdekesség, hogy a rendező Joe Johnstonnak köszönhetjük még a Jumanjit illetve a 2011-es Amerika Kapitány filmet.

A Rocketeerrel ellentétben az 1994-es Árnyék film viszont egy létező ponyván alapul, ami nem képregényként jelent meg, noha azóta képregény is készült a karakterrel. A két évvel később mozikba került Fantom viszont tényleg képregény formájában kezdte pályafutását, 1936-ban, megelőzve Batmant és Supermant, a címszereplő viszont egy ponyvahős volt, aki egy kitalált afrikai országban tevékenykedett.

The Crow

Azonban talán egyik film sem emelkedett olyan kultikus státuszba, mint A holló, ami egyben anyagilag és kritikailag egyaránt sikeresnek számított. A történet hőse a halálból tér vissza természetfeletti lényként, hogy bosszút álljon barátnője gyilkosain. A film James O’Barr 1989-es képregényén alapult, akit később bűntudat gyötört a főhőst alakító Brandon Lee halála miatt. A két évvel később, 1996-ban mozikba került folytatásban a Vincent Perez által játszott karakter tér vissza Hollóként, az 1998-as tévésorozatban viszont az első film Eric Dravenjét láthatjuk, Marc Dacascos megformálásában. Külön érdekesség, hogy az első részt Alex Proyas rendezte, akinek később a Dark City-t köszönhetjük.

Az viszont már a magyar fordítás fonáksága, hogy a film címe megegyezik egy 2012-es John Cusack thrillerrel, amely Edgar Allan Poe művein alapul. Az angolban ugyanis a raven szó jelent hollót (tehát a Cusack filmnél állja meg a helyét a fordítás), míg a crow a varjút jelenti. Ez a kavarodás persze nem idegen a műfajtól, elég csak a később Farkasként fordított Rozsomákra (Wolverine) gondolni.

Oldalak: 1 2 3 4