Heti DC 08/38

Trinity #16

A DC júniusban az 52-höz hasonló, heti rendszerességgel megjelenő, egy éven át futó képregényt indított el szuperhősei számára. Míg az 52 a kevésbé ismert karakterekre koncentrált, a Trinity a három nagyvadat, Supermant, Batmant, és Csodanőt helyezi a középpontba. Ezt megvallom, nem tartottam túl eredeti ötletnek, azonban volt néhány tényező, mely mégis kíváncsivá tett; a Trinity az általam igen kedvelt Bagley első munkája a DC-hez igazolása óta. Ha van valaki, aki tud gyorsan dolgozni, és alkalmas egy olyan feszített tempójú munkára, mint egy heti megjelenés, hát az ő. Bár az nyilván könnyebbség a számára, hogy a 24 oldalnak csak a felét kell megrajzolnia, hisz’ a többire ott van Fabian Nicezia. És itt jön az érdekesség: a komik két részre van osztva. Az első oldalakon fut a fő cselekményszál, ez általában a triumvirátus és ellenségeik akciódús összecsapásaiban merül ki, míg a második rész a lényeget megtámogató, kiegészítő háttéreseményekkel foglalkozik, főszerepben Tarot-tal, a kártyajós lánnyal, aki megjövendöli, hogy itt kő kövön nem marad, ha csak nem lép közbe a tuti trió. Tehát bár szkeptikusan futottam neki, az első szám elolvasása felkeltette az érdeklődésemet. Tetszett az alapkoncepció, mely szerint mentális kötelék kapcsolja össze ezt a három hatalmas szuperhőst, akik egyedül érzik a közelgő, kozmikus veszélyt. Így máris logikus, hogy miért nem egy újabb Justice League sztorival állunk szemben. Ha mindenáron reklámozni akarnám a címet, nyilván elhallgatnám, hogy az epizódok második fele általában nem sokat tesz hozzá a cselekményhez. Ez így belegondolva elég rosszul hangzik, de a képregény maga nem az. Sőt, talán most a 16. számmal indult be igazán valami, ez a hét hozott végre néhány fontos előrelépést a sztorit illetően (például végre kiderül az igazság Enigma körül). A Trinity előremutatás, újítás nélkül szállít hetente egy kicsit döcögős, ám alapvetően szórakoztató hőstörténetet. Elég oldschool feeling, aki most erre vágyik, olvasson vissza, kapcsolódjon be!


„Olvass bele!”

Írta: Kurt Busiek, Fabian Nicieza
Rajzolta: Mark Bagley, Mike Norton
Borító: Jim Lee, Scott Williams

Batgirl 3#

A Batgirl cím- és főszereplésével indult, 6 részes mini a közepére ért a héten. Mindenféle prekoncepció nélkül vágtam bele, és abszolút érdemes a figyelemre ez a sorozat hónapról hónapra. A sztori nem túl bonyolult, annál hangulatosabb. Cassandra úgy érzi, itt az ideje, hogy bosszút álljon apján, amiért az olyan kegyetlenül elbánt vele. Az első szám elkerülhetetlen flashbackekkel indult, bár Beechen elég jó történetmesélő, így a sztori olvasmányos maradt. Remekül használja a karaktereket, a JLA címnél eltöltött évei során jól megismerte őket őket, látszik ez abból, hogy mind úgy viszonyulnak a főszereplőhöz, hogy minden pontosan átgondolt dramaturgiailag, másrészt semmi karakteridegenség, klappol az egész. Alfred, Éjszárny, és persze Orákulum ott lépnek be, úgy beszélnek, és úgy cselekszenek, ahogy azt kell. Mindenki tud hozzáadni valamit a karakterhez, ha már ő, a meggyötört lélek pusztán tőmondatos belső monológokra képes. Sanyarú gyermekkort szánt a sors hősnőnknek; kínzások, szeretethiány, magány, kitaszítottság. Karaktere meglehetősen egydimenziós, de nem kevés potenciált rejt. Szeretjük a bosszúhistóriákat, pláne ha nő folytatja a hajszát. A probléma azonban ott kezdődik, hogy Batgirl tipikusan magányos hős, ehhez megvan a történeti háttere, mégis team-upokba, meg szupercsapatokba kényszerítik, és ez egyáltalán nem áll neki jól. Így hát remélem a következő epizódban apuci lekaszálja Marquee-t és Slade-et, megérdemli Batgirl karaktere az egyszemélyes bosszúhadjáratot. Remek rajzok, izgalmas panelkezelés, sötét, dögös, erőszakos sztori. Bátran ajánlom mindenkinek!


„Ajánlott irodalom!”

Írta: Adam Beechen;
Rajzolta: Jim Calafiore
Borító: Andy Clarke

Air #2

Úgy gondoltam, Vertigo-s beszámolóhoz olyan címet választok, mely nem régiben indult, így talán nagyobb kedvetek lesz bekapcsolódni, hiszen példának okáért itt az Air, mely még csak a második számnál tart, és jelentem, bizony jó kis olvasmány. A főszereplő egy tériszonyos stewardessről szól (nem vicc) egy olyan korban, ahol a repülőgép-eltérítések és légi terrorista-akciók igen gyakoriak. Hősnőnk frusztrálva érzi magát a járatokon és zsúfolt reptereken, zavaros álmai nehéz gyermekkorról árulkodnak. Élete hirtelen nem várt fordulatot vesz, mikor egy rejtélyes, vonzó idegennel hozza össze a sors, majd nálánál nagyobb szervezeti erők befolyása alá kerül. Természetesen senki sem az, akinek látszik, ha azt hittük a légi kísérés és a terrorizmus egyszerű biznisz, hát tévedtünk.
Mindkét szám izgalmas fordulatokat tartogat, bár Wilson nem dolgozik letaglózó erejű cliffhangerekkel, mégis várja az ember, hogy milyen irányt vesznek az események a továbbiakban. Már maga az alapkoncepció is ígéretes, a karakterekben van valami eredeti, bár a történetvezetés meglehetősen klisés, és néhol kiszámítható. Nem akarom a hímsovinizmus látszatát kelteni, így inkább a rutintalanságra, mint sem Wilson női mivoltára fognám, hogy az akciók bántóan megkomponálatlanok és bárgyúak. Reményeim szerint a további számokban nem a thriller vonalat erőlteti majd, hollywoodi ízű akció-és csókjeleneteivel (még a vicces hülyegyerek karakter is egyezik), sokkal inkább a nyomozási szálat, mely felé a második szám indult. Ráadásul, ha továbbra is izgalmasan tudja megvilágítani a terrorizmus témáját, ez még egy remek cím lehet!


„Ajánlott irodalom”

Írta: G. Willow Wilson
Rajzolta: M.K. Perker
Színek: Chris Chuckry

Ennyi volt erre a hétre a Heti DC, reményeim szerint egy hét múlva jelentkezem újabb beszámolókkal, amikor is itt lesz velünk:

  • A Trinity 17. száma, hisz’ az heti sorozat, mint tudjuk
  • Az All-Star Batman and Robin, Miller és Lee gigasztárok tolmácsolásában
  • Decisions, egy 4 részes heti mini
  • Green Lantern, a Zöld Lámpás
  • Superman and Batman (ezt a címet nemsokára magyar kiadásban is olvashatjátok!)
  • Greatest Hits, egy vadonatúj, 4 részes Vertigo mini
  • …és sokan mások

Ez még csak egy bétaverzió, tehát legyetek türelemmel, de minden észrevételt, javaslatot, kritikát (el)várok erre az oldalra kommentek formájában, a képregényhez tartozó bővebb értekezésekre pedig várlak titeket a DC fórum megfelelő topikjaiba.

Dolgos hetet mindenkinek!

2008. 09. 23., Sápi Márton

Oldalak: 1 2 3