Heti DC 08/38

Sziasztok! Arra gondoltunk, hogy a DC kiadó ongoing- és minisorozatai is tartogatnak elég izgalmat egy heti rendszerességgel jelentkező beszámolóhoz. Én vállaltam el eme megtisztelő feladatot, igyekszem egyrészt megfelelni az elvárásoknak, (Az Ultimate News és a Heti Marvel színvonala a követendő példa) másrészt válogatni nektek, hogy mi az, amit érdemes olvasni, és ha találok néhány komikot, amit jobb, ha messze elkerültök, arra is felhívom majd a figyelmet. Ezen a héten felzárkózunk Batman R.I.P témából, búcsúzunk az All Star Superman-től, aztán belenézünk két ongoingba (Action Comics, The Flash, ) és egy minibe (Batgirl), valamint a DC pár hónapja indult heti sorozatába, a Trinitybe. Végül pedig közösen elkezdjük az új Vertigo címet, az Air-t. Nos, igen, a népművelés jegyében lesznek Vertigo-s, esetleg későbbiekben Wildstorm címek is, nehogy meglepetés érjen bárkit. Továbbá leszögezném, hogy saját tetszésem szerint választom meg majd, hogy miről írok, hely és idő hiányában nem térhetek ki mindig minden megjelenésre. Na, vágjunk is bele!

Batman R.I.P.
(Detective Comics #846-850, Batman #676-681, Batman and the outsiders #11-13, Robin #175-176, Nightwing #147-150)

Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki kicsit aggódva figyeli, hogy mi történik a Denevérember és háttértáncosainak havi megjelenésű füzeteiben mostanság. Ez az év crossovere, amit most Morrison ír, az örökre megváltoztatja a Sötét Lovag történetét. Ezek a kijelentések lelkesítő szándékkal hangoztak el a DC marketingeseitől, én azonban nem vagyok felhőtlenül boldog ez ügyben. Tény, hogy egy ilyen legendás és régi karakter esetében nehéz lehet úgy hozni a színvonalat hónapról hónapra, hogy egyrészt ne fulladjon önismétlésbe a dolog, másrészt a „nagy dobások” ne legyenek izzadságszagúak. Még nem értünk a történetfolyam végére, így nem szeretnék abba a hibába esni, hogy mindenféle elhamarkodott kijelentést teszek, inkább összegezném nagy vonalakban, hogy mi is történt eddig, a felzárkózás jegyében.

Batman körül egyre nagyobb a zűr mostanság, nem csak a jelen kavarodik össze Bruce fejében, de Morrison alaposan megpiszkálta a múltat is. Thomas Wayne úgy tűnik nem az a szentéletű orvos volt, mint amilyennek eddig hittük, sokkal inkább egy alkoholista, aki drogokkal tömte nejét, hogy aztán együtt orgiázzanak mindenféle kétes alakokkal. És ha ez még nem volna elég, Alfred nem csak Bruce pótapja, hanem a biológiai is, és az is előfordulhat, hogy Thomas Wayne csak megrendezte saját halálát, feleségét meggyilkoltatta, ő pedig él, csak nem tudni, hol van. Persze mindez egyáltalán nem is biztos, nem csak azért, mert mindez egy rejtélyes detektív múltbéli nyomozásának kétes eredménye. Még ha Morrison komolyan is gondolt egy ekkora retcont, ismerve a DC-t (és ebben nem különbözik nagy konkurensétől), szemrebbenés nélkül akár hónapok múlva újraírják az egészet, hiszen Batman nevével addig lehet képregényt nyomtatni, amíg nem történnek igazán nagy változások a karakterek életében.
Aki a bajt kavarja, nem más, mint Dr. Hurt, aki szervezett egy nem túl színvonalas rosszfiú-csapatot maga köré, hogy elpusztítsák Batmant. Szeret mindenkit összeveretni, heroinnal belőni, de Jokerrel való összejátszási szándéka arról tanúskodik, hogy ő maga sem százas. Nyilván nem nehéz megjósolni, hogy ki húzza majd a rövidebbet.

Nézzük a Tie-in-eket:

Van először is egy Heart of Hush sztorivonalunk a Detective Comics-ban, mely foglalkozik Jezebel és Bruce szerelmével, valamint bemutatja Bruce megőrülésének közvetlen előzményeit. Aztán jöhet a címszereplő, akinek kapcsolódási pontja a RIP eseményeihez, egyelőre nem teljesen tiszta, bár azt tudjuk Thomas Eliot-ról, hogy zsigerből utálja a szárnyas igazságosztót, meg úgy nagyjából az egész világot, de hát ő már gyermekkorában is egy hideg szívű, számító kis pszichopata volt, így ez nem meglepetés. Azonban a cím olyan izgalmas részleteket tár fel Bruce és Tommy gyermek-, illetve fiatalkorából, hogy kicsit sem jövünk zavarba, hogy ez a crossover továbbra sem akar összeállni. Dini véleményem szerint jobb történetmesélő, mint Morrison, akinek ongoinja elég nyögvenyelős, ráadásul Nguyen megítélésem szerint tehetségesebb rajzoló, mint a RIP alatt futó címek többi művésze, így a detektív történeteket az utóbbi hónapokban is sokkal szívesebben olvastam.
Természetesen Nightwing és Robin is felszálltak a RIP-vonatra, előbbi egy álmosító, Két-arcot is vendégszerepeltető történetben, melyhez Don Kramer szállítja a B-kategóriás, összecsapott paneleket. Sosem volt egy nagy megfejtés ez a cím, egyelőre lazán kihagyható, pláne, hogy az e havi szám végére biggyesztett cliffhanger zavaróan banális.
Robin havi viszontagságai azonban sokkal több izgalmat nyújtanak, mint elődjéé. Stephanie (Spoiler) visszatért, csak, hogy tovább nehezítse Tim életét, aki viszont derekasan állja a sarat. Megmozgat minden követ, hogy előkerítse mesterét, és ennek a címnek keretein belül tekinthetünk vissza azokra az időkre, amikor is Bruce 40 napot töltött bezárva egy barlangba, ami nem mellékes tényező, ha fel akarjuk tárni, hogy honnan is ered Bat-Mite és a Zurr-En Arrh visszatérése. Robin Batman helyett Batman-e lesz a városnak, míg a denevér behaluzva járja Gotham utcáit. A csodafiú férfivá érik, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy míg ő teszi a dolgát, a Batman and The Otsiders kívülállói annyira hatékonyak, mint egy tál mogyoró, Zöld Íjjásszal és Batgirl-el az élen, pedig még Superman is beugrik egy rövid látogatásra. Utóbbi címnek nem vagyok nagy híve, és mivel RIP kedvéért sem pörögtek fel az események, így szerintem erre kár a továbbiakban vesztegetni a karaktert.

Ez hát egyelőre a tényállás, a RIP legközelebb októberben folytatódik, addig is nézzük, mi újság a DC többi ongoingjával és minijeivel.

Oldalak: 1 2 3