Május 6-án került az újságárusokhoz a vadonatúj Spawn sorozat első száma. A keresztségben Todd McFarlane Spawn címet kapott széria a semmiből bukkant fel, és – ahogy a miénknél nagyságrendekkel nagyobb költségvetéssel gazdálkodó portálok írni szokták – egy pillanat alatt felrobbantotta az internet képregényekre fogékony hányadát. Ebből az alkalomból a kiadó/szerkesztő/beíró Breitenbaumer Lászlót kérdeztük, aki kis túlzással egyedül hozta össze a magyar megjelenést.
Az ember azt hinné, hogy egy amerikai képregényt, főleg egy jól ismert címet itthon megjelentetni közel lehetetlen feladat, de legalábbis egy tőkeerős vállalkozás szükségeltetik hozzá. Erre tessék, itt vagy Te és az új Spawn sorozat. Valóban egyedül végeztél mindent?
Mindent azért nem, de jórészt magam voltam mindenért felelős. Sok intézni való volt így az indulásnál, bejelentések, engedélyek, satöbbi, eléggé összetett folyamat a képregénykiadás Magyarországon. Nehéz volt viszonylag egyedül intézni az egész procedúrát szakmai ismeret, háttér nélkül. Szerencsére Juhász-Nagy Gábor, a Titánember kiadója sokat segített az elejétől kezdve, így az indulással járó akadályokat könnyebben vehettem. Hálával tartozom neki mindenért. Illetve még Bayer Antal segédkezett az elején, részben lebeszélt, részben rábeszélt. Vegyes válaszokat kaptam tőle, de végül csak belekezdtem, így Antalnak is köszönettel tartozom!
Hogyan zajlott a kapcsolatfelvétel az amerikai féllel?
Felkerestem a Todd McFarlane Productions nevű céget, sajnos nem személyesen, csak e-mailben. Leírtam a levélben, hogy mit szeretnék, és a nemzetközi kiadások koordinátorával elkezdtünk egyeztetni, tárgyalni. Ez a hölgy rettentően barátságos volt az első perctől kezdve. Hozzáteszem, itt azért volt egy hosszabb folyamat, míg elértünk a kiadásig. Közvetlenül McFarlane-nel nem beszéltem, viszont az engedélyeket és jóváhagyásokat ő döntötte el. Jogi alapon döntéseket bármivel kapcsolatban csak ő hozhat, illetve bármi csakis az ő engedélyével történhet, így a magyar kiadás is az ő belegyezésével jöhetett létre. A hozzáállásuk fantasztikus volt, az első perctől kezdve egyenrangú partnerként kezeltek, így hálám nekik is jár, hiszen lehetőséget adtak az újbóli megjelenéshez!
Miért éppen Spawn?
14-15 éves voltam, mikor az előző kiadó megjelentette a Spawn képregényt, és akkoriban jött körülbelül a mozifilm is. Na én mindkettőre lecsaptam, megtetszett és azóta is a kedvencem. Nem tudok mellette csak egyszerűen elmenni, McFarlane rajzai bámulatosak, a történetvezetés is briliáns, és számomra a karakterek is jól eltaláltak. Nem egy szép orcájú világmegmentő, de végtére is nem erről szól a Spawn. És persze ott van Greg Capullo, aki szintén hozzátett a Spawn sikeréhez, rajzaival méltán népszerűvé és elismertté vált, illetve ott vannak még az írók, tusrajzolók, színezők, egyszóval mindenki, aki részt vett az elmúlt 24 év munkáiban. Reméljük, ez még sokáig folytatódik – én legalább is remélem. Az Image Comics mellett szeretem a Top Cow Productions kiadványait is, illetve a Dark Horse képregényeket. A Top Cowtól egyértelműen Witchblade és Darkness a kedvenc, már csak Marc Silvestri miatt is. A Dark Horse Comicstól a Hellboy fogott meg igazán, illetve az AVP univerzuma.
Honnan indul a magyar kiadás, és miért éppen itt vette fel a fonalat az első szám?
Az amerikai 86. számmal indul az új kiadás. Itt elkezdődik egy új történetszál, melynek eredményeként még több gond, még több probléma, még több kín következik be Spawn életében. Felbukkannak régi barátok, szövetségesek, régi-új ellenségek, megannyi pokoli bosszúval és igazságtétellel. Mindjárt a második számban jön kettő olyan rész, ahol az igazságszolgáltatás és a megtorlás mind-mind elengedhetetlen fontosságú, ahogy azt már megszokhattuk McFarlane-től. A karakter sötét hangvételű, hisz ki örülne annak, ha meghalna, pokolra kerülne, és még a lelkét is eladná az ördögnek a semmiért? Plusz neki a pokol új, torz szüleményeként egy szimbiótával is együtt kell élnie, mely igazából új teste részévé vált. Képességeit, erejét ebből az „egyenruhából” meríti, ám az is véges: bármikor használ az erejéből – legyen az teleportáció vagy gyógyítás -, a ruha ereje is csökken.
A két sorozat közti történéseket egyébként a második számban pótolni fogjuk egy dokumentációval. Nagyon nem akarok ebbe most belefolyni, hisz a későbbiekben szeretném kiadni azokat is nyomtatott formában.
Ha publikus: mekkora példányszámban jelenik meg a lap?
Ez egyelőre nem publikus. Sokat vacilláltam, kábé mennyit lenne érdemes kiadni, mennyit tudok bevállalni. Kemény matematikai számolások után kijött egy szám, ami elfogadható mind országosan, mind anyagilag. Hozzáteszem, az amerikai szerződésben is jó előre tisztázni kellett a kópiák számát, tehát már ezen számok alapján előre kellett kifizetnem a bevételből származó részüket is. Ami azt jelenti, hogy vissza nem térítendő előleg. Ez így megy, és elég nagy kockázat van benne.
Még friss az élmény, május 5-én kaptunk hírt a megjelenésről, 6-án kézbe is vehettük az első számot, és most beszélgetünk róla. A főleg pozitív visszajelzések mellett néhány kritika is megfogalmazódott különböző fórumokon, melyek közül kettőnél lennénk kíváncsiak a véleményedre. Miért nem fektettetek nagyobb hangsúlyt a marketingre?
Egy kicsit féltem ettől a nagy beharangozástól. Nem szeretem azt, mikor valamit nagyon, sőt agyonreklámoznak, és mondjuk megjelenéskor kiderül, hogy csak sok hűhó volt, semmiért… Az nagyon lelombozó tud lenni, ezt szerettem volna elkerülni. Így is lettek hibák a füzetben, azt hiszem, ha ezt nagy reklámmal vegyítettük volna, lett volna felháborodás. De készül a második szám, és kijavítunk mindent, amit ki kell javítani. Megpróbálunk minden elvárásnak megfelelni.
A másik, többször emlegetett dolog a vonalkódos matrica.
Hát igen, az a fránya vonalkód… Mire kiderült, hogy olvashatatlan, már késő volt, így más variáns nem maradt, csak ez a matricás megoldás. De szerencsére sérülésmentesen leszedhető! Több ilyen nem lesz az biztos! Bad barcode! No more!
Kinek ajánlanád a képregényt?
Mindenkinek, aki McFarlanet, Capullot, és a többieket kedveli. Akik szeretik a darkos sztorikat, egy kicsit durvább hangvételű képi világot, a nem szokványos képregények kedvelőinek és sorolhatnám még. Egyszóval aki szerette az előző sorozatot, annak mindenképp ajánlom figyelmébe! Ez nem tündérmese… ez SPAWN!