Dan Wells: Részlegesek

Miután Dan Wells lezárta John Wayne Cleaver, a Nem vagyok sorozatgyilkos szociopata hősének történetét – persze csak módjával, mert azóta már érkezik a folytatás -, rögtön egy másik ifjúsági regény-sorozatba kezdet bele. Persze, új ciklusa nem is állhatna távolabb stílusában, hangulatában az azt megelőzőtől, sorozatgyilkosos-természetfeletti történet helyett ugyanis kapunk egy poszt-apokaliptikus/disztópikus kalandot.

Az emberiség tizenegy éve a teljes kihalás szélére került egy mesterséges fajjal, a Részlegesekkel folytatott háború következtében. A Részlegeseket szuperkatonáknak alkották meg, hogy az emberek helyett vívják meg a háborúkat, ennek megfelelően ki lehet találni, mekkora eséllyel indultak ellenük alkotóik. Mégsem a Részlegesek végeztek az emberiség zömével, hanem egy rejtélyes vírus, amit a megmaradt emberi vezetőség szerint a Részlegesek szabadítottak el, és ami körülbelül harmincezer fő kivételével a teljes fajunkat kiirtotta. Ha ez nem lenne elég, tizenegy év óta egy életképes újszülött sem született, ugyanis a vírus még mindig megtalálható az életben maradottak vérében, így a kisbabáknak esélye sincs, hogy elkerüljék a fertőzést.

Ennek következtében a megmaradt túlélők kötelezővé teszik, hogy a tizennyolc év feletti nők minél többször essenek teherbe, mert a számok törvénye alapján egyszer majd csak születik a vírusra immúnis kisbaba. Ez persze sokaknak nem tetszik, így hát a megmaradt túlélők két részre oszlanak, rendpártiakra és lázadókra.

Kicsit olyan, mintha Wells fogta volna a Szárnyas Fejvadászt a replikánsaival együtt, majd hozzáadta volna a Majmok bolygója: Lázadást, majd ehhez még odatette volna Az ember gyermekét. Az olvasóban meg óhatatlanul felmerül a gondolat, hogy „Te Wells, most velünk vagy, vagy a medvével?”

Ebben a világban kell helytállnia Kira Walkernek, egy tizenhat éves lánynak, akit a felnőttek – kortársaival együtt – lekezelően csak pestisbébiknek hívnak. A jelző ellenére azonban kénytelenek hamar felnőni e nem túl távoli jövőben, ugyanis a faj túlélésére hivatkozva a vezetőség már fiatalon katonaságra fogja őket, illetve, ahogy írtam, a nőkből is hamar tenyészkancát csinálnak. Ráadásul ezt a korhatárt is tervezik lejjebb vinni…

Kira egy kórházban gyakornokoskodik orvostanhallgatóként, és kezd már elege lenni abból, hogy egy újszülött sem marad életben, akit orvostársaival együtt segít világra hozni. Úgy egyáltalán elege van mindenből, a tehetetlenségből, az ostoba törvényekből, abból, hogy félelemben kell élnie, így amikor legjobb barátja, Maddison teherbe esik, elhatározza, hogy megmenti a meg nem született kisbabát, mégpedig úgy, hogy elejt egy Részlegest, és tanulmányozza. Elvégre ha ők szabadították el a járványt, akkor csak tudnak valamit a megfékezéséről – ha másért nem, hát azért, mert teljesen immúnisak rá.

A felnőttek persze nem támogatják ezt az ötletet, egyrészt mert nem mernek háborút kezdeményezni az emberfeletti emberek ellen, másrészt mert mégis csak felnőttekről beszélünk egy ifjúsági regényben, akik akár a saját fajukat képesek lemmingmódjára belevezetni egy szakadékba, csak azért, hogy juszt is nekik legyen igazuk.

A történet során aztán többször is atomjaira hullik Kira világképe, illetve mindaz, amit a történelemről, a társadalmáról, illetve saját magáról tudott, mert hát egy kamaszt hogy a fenébe ne érdekelne, honnan jött és hová tart, és hogy a fenébe ne akarná megváltani a világot, még ha szinte semmit nem tud róla.

Kimondottan jó ötlet volt Kirát megtenni orvostanhallgatónak, ugyanis, bár extrém helyzetben ő is megállja a helyét, semmi szükség nem volt egy Katniss-klónra. Jó, hogy a lányok a bajba jutott hölgy és a harcos amazon mellett egy harmadik hivatásra is tehetik a voksukat. Emellett jó pont az is, hogy hőseink meglehetősen sokszínű társaságot alkotnak, így találkozhatunk merev japánnal és a rendszer ellen lázadó, mexikói (vagy akár azték) származású leányzóval, mert hát vannak dolgok, amik egy apokalipszis bekövetkezése után sem változnak. De ha már itt tartunk, Kira Walker jó eséllyel indiai származású, és azért fogalmazok így, mert természetesen fogalma sincs, honnan jött, hiszen öt éves volt, amikor a járvány mindenkit elragadt mellőle – de erre utal barna bőre és fekete haja.

A Részlegesek egy sodró lendületű, izgalmas, és – a súlyosabb kérdések ellenére – könnyed olvasmány. Persze, Wells John Cleavert is az első regény után dobta bele a mélyvízbe, szóval, meglátjuk, mennyire teszi próbára Kira Walkert a következő kötetekben.

Pusztai Dániel