Kit érdekel Bruce Wayne, ha az ember olvashat helyette Batmanről? A karakter születése óta eltelt hosszú évtizedek során a milliárdos férfi a legtöbb író számára csupán egy maszk volt, és igazi énjeként rendre az éjszaka Sötét Lovagját jelölték meg. Paul Dini ezt mindig is másképp látta: Wayne már a Batmanről szóló, 1992-ben indult, körülrajongott rajzfilmsorozatában is egy magát a nagyvilág előtt komolyabbnak, intelligensebbnek mutató alteregó volt, de ezt a motívumot az író az Alex Ross-szal közösen készített War on Crime című graphic novelben hangsúlyozta csak ki igazán. A képregény egyébként három másik alkotással (Superman: Peace on Earth, Shazam: Power of Hope, Wonder Woman: Spirit of Truth) és két JLA különszámmal együtt a DC legendás karakterei előtti tisztelgés volt, azok születésének 60. évfordulóira, így elsősorban nem a történet a fontos bennük.
Kicsit furcsa, hogy a karakter létezését ünneplő képregény valamelyest más szempontból mutatja be őt, mint azt megszokhattuk, de ezt legfeljebb a mű eredeti céljával szembesítve érezhetjük problémásnak. Ha viszont attól eltekintünk, a karakter hagyományos értelmezésébe belevitt újdonság még határozottan üdítőnek is hathat. Tehát Bruce Wayne itt nem egy buta, hőzöngő, felelőtlen playboy, hanem egy komoly üzletember, aki aktív szerepet vállal cégbirodalmának elkormányzásában. De nem csak a külvilág látja őt másképp, mint azt megszokhattuk, hanem ő maga is sokkal nagyobb szerepet szán Wayne-nek a bűn elleni örök és fáradhatatlan hadjáratában. A férfi információszerzés céljából vegyül el a felső tízezer nagy partijainak tömegében, a korrupciót, a vállalati bűnözést célozza meg, és igyekszik rájönni, ki mozgatja a háttérből a közönséges gengszterekkel elárasztott utcák szálait. Vagyis míg Batman gyilkosokat ütlegel, Bruce a fehérgalléros bűnözést szorítja vissza.
Egyrészről logikus gondolat, hogy a főhős abban a közegben is folytassa – persze titokban – bűnüldözési tevékenységét, amelybe beleszületett, másrészt viszont egy hosszabb sztoriban problémás lenne ennek megoldása. A simulékony modorok és műmosolyok világában óvatosan manőverező Bruce Wayne ugyanis már nem ugyanaz a Bruce Wayne lenne, hiszen karakterének talán leglényegesebb aspektusai (félelemkeltés, titokzatosság, harcművészet stb.) itt nem működnének. A War on Crime azonban „csak” afféle összefoglalása a figura lényegi vonásainak, ráadásul a főszereplő jellegzetes hangulatú narrációját leszámítva semmilyen szöveget nem tartalmaz, úgyhogy Dini buktatók nélkül megússza koncepciójának a Batman-mítoszba illesztését.
A képregény céljához méltón szépen kiemeli a főhős legfontosabb jellemzőit, röviden bemutatja múltját, megszállottságának forrását és természetét, de ami még fontosabb, feltesz olyan kérdéseket is, amikkel általában senki nem szokott foglalkozni. Az egyik ilyen, hogy vajon miféle ember vált volna belőle, ha szülei azon a bizonyos, tragikus éjszakán nem vesztik életüket? És ennek kapcsán felmerül egy roppant nyugtalanító és zavarbaejtő gondolat is: talán ez a tragédia szükséges volt, ez kellett, hogy helyes irányba terelje életét, célt és értelmet adjon neki, és hogy ne váljon olyan erkölcstelen, törtető üzletemberré, mint azok, akikre vadászik, és akiket megvet? A történet egy másik aspektusa ellenben éppen arra mutat rá, hogy mi történhetett volna, ha rossz irányba fókuszálja dühét: egy fiúnak meggyilkolják a szüleit, és amikor Batman először találkozik vele, még áldozat, mikor másodszor, már egy bűncselekmény elkövetője. Dini ügyesen állítja fel a párhuzamokat a főhős és a mellékszereplők között, üzenete nyilvánvaló, mégsem rág szájba semmit. A végkövetkeztetés persze egyszerű, ugyanakkor esszenciális: örökké tartó háború ez a bűn ellen, amire nem csak az ártatlanoknak, de magának Batmannek is szükséges van.
A War on Crime-ot Alex Ross festette, és ez általában már önmagában elég indok a vásárlásra. Sikerül elérnie, hogy Batman egyszerre legyen sötétségbe burkolózó, szinte misztikus figura, és valódi, hús-vér ember – ez pedig olyasvalami, amit nem könnyű erőteljes stilizáció nélkül elérni. De legyen szó akár egy akciójelenetről, akár az arcot ábrázoló közeliről, Ross mesterien ragadja meg a karakter lényegét, az i-re pedig fantasztikus színkompozíciói teszik fel a pontot. Ráadásul a War on Crime a gyönyörű, fotorealisztikus képekhez méltón egy nagyalakú könyvben került kiadásra, aminek kézbevétele és lapozgatása bizton hosszan tartó örömet szerez tulajdonosának.
Megjelenés :1999
Történet: Paul Dini
Festés: Alex Ross
Olórin, 2008. augusztus 07.