Amerika Kapitány – Új irány

2001. szeptember 11-e különösen fájó pont az amerikaiak történelmében, ami azóta is számos történeten otthagyta nyomát, legutóbb például az idei 12 katonáén, ami egy, a terrortámadás utáni katonaakciót mesélt el. Ebből is látszik, hogy a történtek még most is foglalkoztatják a nagyérdeműt. Mit várhatunk tehát egy olyan képregénytől, ami azonnal kívánt reflektálni az eseményekre?

Mert John Ney Rieber (The Books of Magic) pontosan ezt a célt tűzte ki maga elé. Éppen megkapta a lehetőséget, hogy Amerika Kapitány kalandjait ő írhassa, amikor a repülők becsapódtak az ikertornyokba, ő pedig rögtön el is akarta mesélni az egyik legnagyobb képregényes patrióta ikon szemén keresztül, hogy ez miként is hatott ki az amerikai népre.

Ezt saját bevallása szerint is felemás sikerrel tette. Egyszerűen túl közel volt az esemény, túl fájó volt a seb, és még nem volt meg a kellő távolságtartás, ne adj’ Isten elegendő rálátás. Éppen ezért sok helyen még csak a felszínt tudta itt kapargatni.

Ez nem azt jelenti, hogy az Amerika Kapitány – Új irány rossz képregény lenne, csak éppen nem olyan időtálló, mint lehetett volna. Ám ennek ellenére csírájában már megtalálható benne a XXI. század Amerika Kapitánya, aki minden idealizmusa és jószándéka ellenére brutális tud lenni, ha a csata megköveteli, ám mégsem köt kompromisszumokat.

Rieber jól leüti az olyan labdákat, minthogy a haragunkat nem ártatlanokon kell kitölteni, vagy hogy a másik félnek is lehet oka gyűlölni minket, még ha a gyűlölet nem is indokolt. Igen, ezt kicsit didaktikusan teszi, de mint mondta, talán túl közel volt az esemény.

Vele szemben John Cassaday viszont tagadhatatlanul első osztályú munkát végzett. Rajzai dinamikusak, és mégsem stilizáltak – noha nem olyan szinten realisták, mint Bryan Hitch rajzai –, az összecsapásoknak ereje, tétje van, a figurái pedig jól visszaadják az olyan érzelmeket, mint a düh vagy a kétségbeesés.

Azonban azon kívül, hogy még friss volt ezt a trauma, van egy elem, ami teljesen hiányzik, holott ez mentette meg Amerika Kapitány karakterét. Az, hogy idejétmúlt, és ezzel tisztában van. Kevés hősnek tett jót az úgy nevezett sliding timescale (csúszó idővonal), ami annyit tesz, hogy minden, a való életben eltelt nagyjából négy év a Marvel Univerzumban egy évnek felel meg – a jelentől visszaszámlálva –, így a történelmük alig észrevehetően, de folyamatosan átíródik, de a Kapitány ezek közé a karakterek közé tartozik.

Mert eredetileg ő a hatvanas években olvadt ki, ami, lássuk be, nem olyan nagy távolság, kicsivel volt több másfél évtizednél. Az új Steve, az, akit a nagyközönség a filmekből ismer, 2011-ben olvadt ki. Átaludta a hidegháborút, átaludta a terror elleni háború javát. Megvan benne az az elveszettség, az a bizonytalanság, ami rengeteg Amerika Kapitány inkarnációból hiányzik. Innen is. Persze, Steve itt is tépelődik, de valahogy koránt sem annyit, holott ez jó kiinduló alap lett volna.

A történet így közel sem tudja beváltani az összes ígéretét, hiszen úgy keresi a válaszokat, hogy rengeteg kérdést még ideje sem volt feltenni. De Cassaday rajzai így is bőven elegendőek ahhoz, hogy az összképet a pozitív irányba billentsék.

Nagy Marvel-képregénygyűjtemény 11. kötet 
Amerika Kapitány: Új irány
(Captain America (4. széria) #1-6)
Szerzők: John Ney Rieber, John Cassaday, Dave Stewart
Megjelenés: 2018. május 24.