A gyerekkor tüze

A gyerekkori emlékeken való töprengés egyeseknek a rohanó élet mellett felesleges luxus, Umberto Eco Loana királynő tüze című képes regénye főhősének, Yambónak létszükséglet. Az amnéziás szereplő lapról lapra, kockáról kockára, panelről panelre „padláson őrzött régi folyóirat-, képregény-, brosúra- és ponyvaregényfüzet-kötegek, valamint 78-as fordulatszámú bakelitlemezek segítségével” építi újra önmagát az olvasó által. Ilyen dús emléktárgy-raktárat ritkán böngészhetünk. Bár hősünk gyerekkora a múlt század harmincas éveire esik, huszonegyedik századi elmével is rendkívül érdekes az elmúlásregénybe oltott, tárgyakkal segített történelemóra anyagát böngészni.

Yambo motivációja érthető. Hogy a szerkesztőt mi motiválja abban, hogy a magyar képregénykiadás gyerekkorának emlékeit kézzelfoghatóvá tegye, több interjú tanúskodik. Saját gyerekkori rácsodálkozása készteti arra, hogy ezeket a rejtett kincseket felszínre hozza.

Magánkiadásban, dokumentálási céllal megjelent legújabb kiadványának főhőse Tim Tyler. A Loana királynő tüze Tim egyik, R. Haggard She-történetén alapuló kalandja (róla az előző, Alan Quatermaint érintő kiadványban olvashattunk bővebben) Így kapcsolódik össze az eddigi három bekezdés a cikkből.

Tim Tyler, azaz Puskás Pista az amerikai szindikátusi képregény tipikus példája, ahogy az egyik amerikai oldal írja, a soha nem kiemelkedő, átlagosan jól teljesítő képregény majdnem hetven éven keresztül, 1928–1996 között (a színes, vasárnapi csík 1931–1972 között) futott előbb sok-sok majd egyre kevesebb újságban. Míg az író, Lyman Young testvérének, Chic teremtményének, Blondie-nak reflektorfény és a King Features közlése szerint napi ötvenkétmillió olvasó jutott, Lyman hőse sose lett ilyen népszerű. Hiába olyan művészek is rajzolták, mint Alex Raymond és Burne Hogarth.

Tim Tylerről és hű társáról, Spudról mindenki mindent tud, aki olvasott már Verne-regényt értelmes, sportos, jóképű, talpraesett kalandvágyó ifjakról és ugyanilyen, csak bölcs felnőttekről, vagy találkozott az NBC kiadványaival franko-belga képregényes magazinok témájában, melyekben Tim és Spud klónjainak (g)armadája feltűnik. Hőseink alapvető terepe Afrika, a lélekábrázolás helyett orvvadászok, megvadult állatok, szabotőrök, gyilkosok utáni nyomozás. mérgezés, csípések, hálóban vagy bokán kötéllel fejjel lefelé lógás történik, ami ilyenkor Afrikában szokás.

Az öt, magyar nyelven megjelent epizód (kettőt 1936/37-ben Puskás Pista néven Magyarországon, hármat Tim Tylor és Tim Tyler néven az ötvenes évek első felében Jugoszláviában publikáltak) értékelhető állapotú példányai megszerzésének, begyűjtésének, története éppolyan fáradságos és kalandos, mint maga a Tim Tyler, erről tanúskodik a kiadvány szerves és élvezetes részét képező, adatokban, életrajzokban, illusztratív szövegben gazdag, beszámolóval élénkített szöveges rész.

Lyman Young magyarított szövegei, Nat Edison és Tom Massey képei megtalálták méltó helyüket.

Lénárd László

Cím: Képregénymúzeum 7.
Szerző(k): Lyman Young
Kiadó: Magánkiadás
Ár: 7000 Ft
Formátum: puhafedeles kötet
Terjedelem: 152 oldal
Megjelenés: 2024.07.07.
Megvásárolható: Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás: