A 12 legemlékezetesebb karakter az X-Men filmekből

A legújabb X-men film, Az eljövendő múlt napjai továbbra is szépen teljesít a mozikban, pénzügyi fronton, kritikák terén egyaránt. Teszi ezt ráadásul a régi és új gárda mozgatásával egyaránt. Ennek örömére összeszedtük azokat a szereplőket, akik a legmaradandóbbnak bizonyultak az eddig hét filmben. Figyelem, nyomokban szubjektivitást tartalmaz!

12. Yukio

Yukio

Logan – alias Farkas vagy Rozsomák – nem olyan karakter, aki szívesen fogad el segítséget mástól, és úgy tűnik, ez igaz metaszinten is: bár Vadóc az első magyarul megjelent X-men számban aktívan kivette részét a harcból, a filmben egy bajba jutott hölgyet csináltak belőle. Ugyanígy az X-men kezdetek: Farkasban is többnyire magára marad: Gambit messziről elkerüli a harcot Strykerékkel, egyedül pszichotikus féltestvére, Victor siet a segítségre. Sorolhatnám a példákat, de Logan többnyire egyedül állja a sarat. Ez alól a trend alól üdítő kivételt jelent Yukio, akit hősünk felkutatására küldött a Yashida klán.

Bár nem lenne meglepő, ha ennyivel kimerülne a feladata, Yukio a történet során végig kompetensnek bizonyul – vagy legalábbis nem kevésbé kompetensnek, mint a címszereplő -, a végső összecsapásban pedig ő végez Ezüst Szamuráj jobbkezével, Viperával. Azonban nem ez az egyedüli ok, amiért felkerült a listára: az őt alakító Rila Fukusimna ugyanis szívvel és lélekkel ruházza fel a karaktert. A képessége ugyan nem túl látványos – semmi speciális effektus nem kell hozzá, csak néhány egyébként meglehetősen közhelyes mondat a forgatókönyvben -, de nincs is szükség erre ahhoz, hogy a karakter emlékezetes legyen.

11. Vészmadár

Vészmadár

A Caleb Landry Jones által játszott Sean Cassidy, alias Vészmadár volt talán a legszerethetőbb mellékkaraktere az X-men: Az elsők filmnek. Bár a film elsősorban a Professzor – Magneto – Mystique – Bestia négyesfogatára koncentrált, a történetet pedig Kevin Bacon főgonosza vitte előre, Vészmadár mellettük is emlékezetesnek bizonyult, köszönhetően pléhpofával társuló szarkazmusának, az amögött rejlő kétségeinek, illetve azokat levetkőzve képességében lelt örömének. Ez az a történetív, amiben benne van az X-men mondanivalója, és Vészmadárnak sikerült ezt egy marginális szereplőként elérnie – Jones pedig tökéletesen asszisztált ehhez a szerephez.

10. Blink

Blink

Fan Bingbing Csillámként is ismert Blinkje minden szempontból az ellentéte Yukiónak: igazából ő nem több két lábon járó speciális effektusnál, lévén többre nem igazán volt lehetősége a jövő végső összecsapásra kihegyezett szálában. De egy nagyon szépen kidolgozott speciális effektus – ami, sajnos, nem magától értetődő az X-men filmsorozatban -, ráadásul ötletesen ki is használják az alkotók. Térkapunyitó képessége ugyanis sokkal nagyobb teret ad a csapatmunkára, mint eddig bármi, amit a korábbi filmekben láthattunk, ráadásul egyedül is képes megállni a helyét az Őrrobotokkal szemben – még ha ideig-óráig is.

9. William Stryker

Stryker

Magneto mellett Stryker a legtöbbet használt ellenfél a filmszériában. Eddig három színész megformálásában láthattuk: Josh Helman alakította a fiatal, Danny Huston a középkorú, és Brian Cox az öreg Strykert. Stryker legmeghatározóbb jellemvonása nem is a bigottsága, hanem a karakterében rejlő ellentmondás: ugyan gyűlöli a mutánsokat, de nélkülük egy senki lenne. Ő faragott Loganből gyilkológépet, majd amikor teremtménye elszabadult, egy másik mutánssal, Yurikóval pótolta az így keletkezett űrt. Bár részben a fia miatt vált megkeseredett vénemberré, de csak az ő segítségével képes manipulálni más mutánsokat, mint az elnök életére törő Árnyék vagy Xavier, akire egész terve épül. Kelly szenátor egy új McCarthyként hajtaná a maga malmára a mutánskérdést, Worthington segítene rajtuk, Trask pedig ugyan mutánsvadász óriásrobotokat épített, de ezek az emberek anélkül is tisztességes karriert futottak be, hogy mutánsokra támaszkodtak volna. Stryker egész életében mást sem tett, és talán legbelül ebből is fakad a megvetés és gyűlölet.

8. Őrrobot

Őrrobot

Az Őrrobot már csak hatékonysága miatt is megérdemli a helyét a listán. Míg a korábbi filmekben hőseink vagy mennyiség vagy minőség terén voltak jobb helyzetben – az elsőre jó példa az első, a másodikra a harmadik film -, addig az Őrrobotok szám- és erőbeli fölényben vannak a megmaradt mutánsokkal szemben. Az Őrrobotoknak ráadásul a többi szuperhős film ellenfelei mellett sem kell szégyenkezniük: míg a Chitauri inváziót féltucat hős sikeresen megállította, addig az Őrrobotok ellen kétszer ennyi, szuperképességek terén külön-külön is egy átlag Bosszúálló felé magasodó mutáns is kevésnek bizonyul. Adaptációs képességük pedig kimondottan ötletes.

A hetvenes évekbeli változat ugyan nem bizonyul ilyen hatékonynak, de ezt ellensúlyozza az, hogy sikerült hűen filmvászonra vinni a képregények Őrrobotjait anélkül, hogy gagyik lennének.

7. Higanyszál

Highanyszál

Ha volt az X-men: Az eljövendő múlt napjainak kellemes meglepetése, az mindenképpen Peter Maximoff, alias Higanyszál volt. A karakter már csak két okból is hátránnyal indult: az egyik meglehetősen ízléstelen öltözéke – ami, valljuk be, a hetvenes években még nem számított annak -, a másik pedig a Marvel Stúdió Bosszúállóival folytatott versengés, aminek köszönhetően nem sokára egy másik Higanyszálat is láthatunk a mozivásznon.

Higanyszál azonban jött, láttuk, és meggyőzött minket a létjogosultságáról ebben az amúgy is túlzsúfolt filmben. Ez sokat köszönhet Evan Peters játékának, aki egyfajta ártalmatlan kópésággal ruházza fel karakterét. Az sem elhanyagolható tényező, hogy Higanyszálhoz fűződik a film egyik legemlékezetesebb jelenete, ami látvány, ötletesség és humor terén egyaránt erősre sikeredett.

6. Árnyék

Árnyék

Bár az X-men második része ugyanúgy Logan körül forgott, mint azt első és a harmadik, Árnyéknak mégis sikerült elhappolnia a rivaldafényt az ütős első jelenetben. Alan Cumming tökéletes választásnak bizonyult Kurt Wagner szerepére, és bár a filmváltozat elhagyta a képregényfigura játékosságát, és inkább a vallásos ördög vonulatot domborította ki, a karakter mégis hitelesre sikeredett mind személyként, mind embertelen külsővel bíró mutánsként – és mint ilyen, első volt a sorozatban, aki a jók oldalán állt.

Kár, hogy Cumming nem tért vissza a további részekben – a színész állítólag allergiás volt a testfestékre. Ez pedig roppant sajnálatos fejlemény volt, ugyanis a második film eléggé megalapozta Árnyék szerepét az X-men világában, a fontos visszatérő szereplők pedig a későbbi filmekben elvehették volna a sorozat Logan-centrikusságát. De állítólag a következő részben viszontláthatjuk a teleportáló mutánst – kérdéses, hogy ki játssza majd.

5. Bestia

Bestia

Ha volt tagadhatatlan erénye a harmadik X-men filmnek, az kétségtelen Kelsey Grammer választása volt Bestia szerepére. Kár, hogy nem volt ideje kibontakozni teljesen, köszönhetően annak a kismillió karakternek, akit belegyömöszöltek a filmbe. Ennek ellenére Grammer Bestiája egy pillanatra sem veszti el a méltóságát, ami nem kis erény egy olyan történetben, ahol mindenható istennők helyett végül leszedált Ophéliákat kapunk.

A karakter igazán középpontba csak az X-men: Az elsőkben került Nicholas Hoult megformálásában, ahol végre Bestia tudós oldalát is láthattuk. Hoult Hank McCoya emellett még fiatal és sebezhető, így jóval nagyobb bepillantást kapunk a karakter komplexusaiba is. A film viszonylag hűen mutatja be a karakter történetét, így szerepet kap benne a szérum is, ami emberi külső helyett csak még embertelenebbet adott neki – és ami, visszatekintve, csak még redundánsabbá tette a harmadik film gyógymódját.

A legújabb filmben jóformán ő az egyetlen X-men, aki a gondnok szerepét tölti be a lelakott kúriában. Kíváncsi vagyok, hogy a következő rész mit ad a karakteréhez: nem lepne meg, ha Xavier apafigurája mellett ő lenne a “nagybácsi” az ifjú Küklopsz, Vihar és Jean Grey számára.

4. Logan

Logan

Hugh Jackman talán nem is állhatna távolabb a képregények Rozsomákjától, ennek ellenére már hét film során játszotta el a figurát – többször, mint eddig szuperhőst bárki. Jackman Loganje pedig tényleg markánsra sikeredett, ereje van annak, amikor a haldokló Vadócot magához öleli vagy amikor a társaságból egyedül meri számon kérni Magneto álszentségét. Az egyetlen nagy hibája a karakternek, hogy nem igazán hagyja érvényesülni a többieket.

Ebből a szempontból üdítő változást jelent az új trilógia. Az elsőkben kapott egy jópofa cameót, Az eljövendő múlt napjaiban ő asszisztál a többi karakter fejlődéséhez, és – természetesen – a következő részben is viszont láthatjuk őt. Remélem, folytatódik ez a tendencia, és egy újabb szerepben találkozhatunk a karakterrel – akár Apokalipszis egyik lovasaként.

3. Mystique

Mystique

Az X-men tele eltaláltabbnál eltaláltabb női karakterrel. Így valahol kicsit szégyen, hogy a gárdából egy sem szerepel ezen a listán, de mindig is úgy éreztem, hogy Vihar, Vadóc és Jean Grey sosem kapták meg igazán az őket megillető szerepeket, és a filmek folyamán így vagy úgy, de elsikkadtak. Mystique – vagy, képregényes fordításban: Rejtély – ezzel szemben végig a legeltaláltabb karakterek egyike volt, aki mindig is aktívan kivette a részét a történetből. Már az első filmben is a Testvériség legkompetensebb tagja, de miután Magnetót bebörtönzik – Varangyot és Kardfogút pedig kiírják a történetből -, ő egymaga viszi tovább a társaság küldetését, sikeresebben, mint férfitársai segítségével. Először Kelly szenátor bőrébe bújva állítja le a mutáns regisztrációt, majd ő jön rá Stryker tervére és ő szabadítja ki Magnetót is. Amikor pedig a Mágnesesség Mestere lepattintja őt a harmadik részben, ahelyett, hogy összetörne, megragadja az első alkalmat, hogy visszavágjon.

Ugyan Az elsők egyik legfurcsább húzása volt, hogy megtették őt a Professzor fogadott testvérének, ahogy azt Az eljövendő múlt napjai is igazolta, a koncepció működött, és egy újabb dimenziót adott a karakternek. Mystique jelenleg a filmsorozat Joker-kártyája, akit bármilyen szerepben viszontláthatunk még.

Filmbeli designja iránt vegyesek az érzéseim: egyrészt jó pont, hogy még embertelenebbé teszi a karakter külsejét, másrészt Rebecca Romijnből és Jennifer Lawrence-ből alig látunk valamit a maszk alatt. Szerencsére azért mindkettejüket láthatjuk emberi formában, és mindketten becsülettel odateszik magukat a karakter megformálásában.

2. Xavier professzor

Xavier

Patrick Stewart az egyik legkézenfekvőbb választás volt Xavier professzor megformálására, egyrészt mert egy-az-egyben úgy néz ki, mint a képregénykarakter, másrészt pedig az a színész, aki szerepeiben teljes meggyőződéssel képes kiállni az emberiségért annak legsötétebb óráiban is.

James McAvoy ezzel szemben érdekes döntés volt, az ifjú skót színész azonban sikeresen mutatta meg a karakter felelőtlen arcát mind Az elsőkben, mind Az eljövendő múlt napjaiban. A legutóbbi film egyik legerőteljesebb jelenete éppen a két Charles találkozása volt – és lássuk be, nem kevés metajellege volt annak a jelenetnek, hogy az egyik Xavier mentorálja a másikat.

1. Magneto

Magneto

Az aranyérem azonban mégsem Xaviernek, hanem örök ellenlábasának és barátjának, Erik Lehnsherrnek alias Magnetónak jár. Persze, Magnetónak könnyebb dolga van, elvégre mégis csak a gonosz dolga előremozdítani a történetet – ahogy ezt tette ő nem egyszer. Ugyanakkor Magneto nem gonosz, no, nem is jó, sokkal inkább amolyan Perselus Pitonosan emberi: bár jó ügyért harcol, ezt meglehetősen vitatható eszközökkel teszi. Néha igazi rohadékként képes bárkit feláldozni, de őszintén hisz abban, hogy a nagyobb jó érdekében cselekszik.

Talán egyetlen másik karakternél sem fonódik egybe olyan tökéletesen az őket alakító színészek játéka, mint Sir Ian McKellené és Michael Fassbenderé. McKellen Magnetója olyan, mint egy vulkán, aminek mélyén csendesen fortyog a magma, és sokszor a kitörés puszta ígérete elegendő ahhoz, hogy félelmetesnek hasson – Fassbenderé ezzel szemben elemi őserő, ami még nem szilárdult meg. Két színész, két szuggesztív alakítás – kettejüknek bármikor elhisszük, hogy egy szavukkal képesek tömegeket mozgatni.

És számotokra ki a legemlékezetesebb karakter?