Villáminterjú a Budapest ComicCon hömpölygő tömegében

– Szia, kérlek, mutatkozz be.

– Szia, Lénárd László vagyok, a kilencedik.hu munkatársa, leginkább ajánlókat írok az oldalra.

– Voltál már conon?

– Nem, ez az első!

– Milyen benyomásaid vannak?

– A bejárat után pár méterrel mellbe vágott az élmény. Már idefelé volt egy fura érzésem, gyerekkori dolgok jöttek elő, hangulat, játékok, valahogy a nyolcvanas-kilencvenes években éreztem magam. Utoljára egy compfairen, egy számítógépes vásáron voltam itt középiskolásként ’94-ben, ez is megelevenedett bennem. A révület itt a kapuban megszűnt, hirtelen olyan méretű tömeggel találkoztam, ami sokként ért, és a rendezvény lelki holodeckje azonnal felszippantott a con-bolygóra. A Star Wars-sarokban értem be a képregényes és filmes „E” csarnokba, és azonnal padlóra kerültem, se nem láttam, se nem hallottam semmit percekig a hirtelen jött ingertől.

– Amit mondasz, enyhén túlzónak tűnik. Valóban ilyen erős élmény?

– Igen. Nem változtam újra gyerekké, ahogy ezt szokták mondani, egyszerűen elkábított a tömeg, a látni-, fogni-, szagolni-, érezni való tárgyak, játékok, a három színpad irányából áradó hangzavar. A fogyasztás templomába kerültem, és áthatott az áhítat.

– Képregényes oldalra írsz. Milyen ez a rendezvény a többihez képest?

– Nagyszabású. Mint egy művházas hastánctalálkozó vs. riói karnevál. A börzék, a Hungarocomix, Fesztivál áttekinthető, egyszerű szerkezetű, kiszámítható, kedvelt 800-1200 fős rendezvények lelkes, nehezen pótolható önkéntesekkel. Ez egy ránézésre több száz millió forintos költségvetésű meló, annyi a fizetett ajtónálló, mint egy királyi kastélyban, inasok mindenütt, akik csak azt nézik, van-e karszalagod. A képregényes programok nagyrészt megegyeznek, vásár, beszélgetések, élő rajzverseny, emlékezések, bemutatók, dedikálás, díjátadó, ám több színpadon egyszerre, világhírű alkotókkal, akik több napot Budapesten töltenek. Egy átlagos képregényes rendezvényen pár óra alatt előre köszönsz az összes póknak a sarkokban, ez a zarándoklat akkora, hogy ha hónapokig tartana, akkor se lehetne kihasználni minden fícsört.

– Ahogy Bruce Wayne mondhatta Pókembernek öltözve: „Több pénz több felelősséggel jár.” Hogyan látod a szervezést?

– Akiket én ismerek a szervezők közül, azaz a képregényeseket, mind hónapokat tettek bele munka és magánélet mellett, hogy John Higgins, Patricia Martin, Manuel García, Park Jae Kwang és Marco Mastrazzo itt legyenek, jól érezzék magukat, és mind azon dolgoznak, hogy évről évre a legnagyobb neveket hozzák el mind magyar, mind comics-vonalon. Hogy az MKSZ és a kilencedik.hu kollégái beszálltak a szervezésbe, biztosan jót tett, mert olyanok vannak itt, akik vertikálisan és horizontálisan is átlátják a terepet, több évtizedes nemzetközi tapasztalattal bírnak, a képregényes lét minden szegmensét ismerik, gyűjtőként, árusként, kiadóként, rajzolóként, porondmesterként, díjazottként.

– Mit vettél, dedikáltattál, milyen eseményen vettél részt?

– A Képes Krónikák kiadótól a Fesztiválon megvettem a francia eredetű Conan második kötetét, melynek egyik történetét Park Jae Kwang rajzolta, dedikáláskor egy gyönyörű rajzot készített az előzékre. A Kockás legújabb számát John Higginsnek szentelte, ezt vele írattam alá. Vettem egy Idolst, ebbe Brazil rajzolt kérésemre Idolst olvasó Snoopyt. Találkoztam mano-val, a kilencedik főnöével, ő egy Alien eredeti rajzokkal illusztrált kiadást adott, és sok-sok recenziós példányt kaptam kiadóktól, a Master Labtól, Pesti Könyvtől.

A Watchmen rajzpályázaton amatőr kategóriában harmadik helyezést értem el, ezt egy oklevéllel, egy kulcstartóval, egy Dave’s Comic Shopos füzettel, egy értékes Fumax-kötettel és egy kártyajátékkal díjazták, az oklevelet John Higginstől vettük át, élmény volt beszélgetni vele pár szót. Izgatott voltam, így egyben csak a nagyszínpados beszélgetéseket ültem végig, mérgezett egérként iszkoltam az emberekkel tömött sorok között, hogy ide-oda verődjek, színpadtól színpadig, pulttól pultig. Nem tudtam irányítani résztvevéseimet, csak sodródtam magammal, úgy tűnik, elsőre így meg, ha jövök még, tervezetten kell jönni. Emellett a kilencedik.hu-nak készítettem egy interjút Park Jae Kwanggal, mely írás alatt van.

– Összességében kinek javaslod a Cont?

– Mindenkinek, akinek van pénze belépőre.

Lénárd Lászlóval az interjút Lénárd Laci készítette.
Besegített Lénárd Lacika.
Fotók: LL