Vámpírok, vérfarkasok, vadászok

Nem találom a szavakat. Rédei Viktória zseniális írás- és szerkesztésmódjának velejét nehéz bármihez hasonlítani, vagy önmagában megközelíteni, pedig Gyuricza Márta képalkotásaival együtt olyan könnyen és élvezetesen fogyasztható, hogy kellene szavakat találjak erre, de azok mégis elakadnak.

Egyszerűen képregény. Bővebben nagyon-nagyon jó képregény.

Áradó, játékos mesélőkedv elevenedik papírra, mint valami híres, nagy képregényíró szelleme, ráérős elbeszélésmóddal a színpadra fényelt játékosait és az olvasót is az orránál fogva húzza egyre mélyebbre, hogy a teljes belső átéléssel átélt alkotói folyamatot a befogadó is teljes belső átéléssel élje át. Nem könnyű. Az író-rajzoló páros, mert ebben a képregényben a szöveg és a rajz tényleg egyenrangú, az alapötletet mesteri módon fejti ki. Az Ezerfejű történetei a karakterközpontú megközelítés magasiskolája.

Az emberi szellemtörténet mitikus lényeinek létezése hirtelen, pár évtized alatt evidencia lesz, farkasemberek, vámpírok, fairyk, nessie-k szegregálódnak integrálódnak, kapcsolódnak, viszonyulnak az emberi társadalomhoz. Hosszabb történetszálak mentén rövidebb történetekkel, sebes léptekkel épül a Rédei-Gyuricza-mitológia sajátos világa. Az ötlet esetlegességeit gyorsan elrejti az író, hogy aztán aprólékos világépítéssel teljesen elfelejtesse azokat. Mint Kós Károly építészete, integráló, nyugat-európai és kelet-ázsiai motívumok keverednek mediterrán és balkáni témákkal a vizuális és a szövegsíkon.

A Vadász történet a történetben, és mire végig érünk a belső történeten, sajnáljuk, hogy nem az folytatódik, mert olvasás közben teljesen elfelejtettük, hogy nem ez a fő történet, de olyan szépen húz ki belőle, hogy aztán megbocsájtjuk neki. Ebben a témában – A vadász esetében a vámpírvadászéban sok jó és rossz történetet olvashattunk, de a zsáner közhelyeit ilyen szintű kreatív eredetiséggel megközelíteni, oldani, átdolgozni kevesen tudják. Ugyanez mondható el a Képtelen képregényekben megjelent farkasemberes szerelmi drámáról, az Ulfhednarról. (Első rész itt, második itt.)

Mit szóljunk ahhoz, hogy az átlagos vámpírhentelés helyett olyan nyelv- és létfilozófiai alapgondolatot kapunk, hogy vajon a képzeletünk hozta-e létre a mitikus lényeket, és ami nincs, az azért nincs, mert nem gondolunk rá, és ami van, azért van, mert gondolunk rájuk, létezésük „nem evolúciós, hanem intellektuális eredetű” Maga a gondolat több gondolathoz vezet, most akkor a lét határozza meg a tudatot, vagy a tudat a létet? Hogyan terjed el egy „mém”, az ágy alatt lakó szörny vagy a Loch Ness-i szörny ideája, jelensége? Hogyan manifesztálódik? Még ha ismerős is a gondolatsor, ilyen formában teljesen eredeti.

Mert hogyan éri el Rédei Viktória és Gyuricza Márta, hogy azonnal mélyen szimpatizáljunk a borzos főhőssel? Hogyan éri el az író, hogy azonnal azonosuljunk a történettel, hogyan súlypontoz, hogy elrejtse az alapötlet esetleges buktatóit (pl. miért nincsenek ufók) Hogyan rajzol Gyuricza Márta ennyire a művészi emelkedettség és a profán egyszerűség metszéspontjában?

Az Ezerfejű történetei az internetes, nehézkesen olvasható változat után most végre kapható, és egymás után többször elolvasható papír alapon: a Vadász című, hosszabb, folytatódó történet külön kötetben, két képnovella a A vegvizír felvétel és az Ulfhendar az Alig használt képregények antológiában (#3, #5.) és egy kimaradt jelenetek külön füzetke alakjában.

Lénárd László

Cím:	Az Ezerfejű Történetei 1 – A vadász
Szerző(k):	Rédei Viktória, Gyuricza Márta
Kiadó:	Magánkiadás
Ár:	5800 Ft
Formátum:	puhafedeles kötet
Terjedelem:	96 oldal
Megjelenés:	2023.10.07.
Megvásárolható:	Közvetlen a szerzőtől
Online vásárlás: