KRITIKÁK
Ultimate Origins #2
„Megérkezett hát ennek a mininek a 2. száma, és őszintén szólva nekem csalódás volt. Pedig az ötlet, hogy valami nagy titok összekapcsolja a teljes Újvilágot, eleinte, az univerzum születésénél még jónak tűnt. Kis nyomokat hagytak mindenhol, apró utalásokat, és ez nekem tetszett. De most már valahogy nem érdekel az egész. Nincs ez másként ebben a számban sem, ami egy nagy visszaemlékezés egy fontos eseményre, amely azonban, leszámítva pár apróságot, teljesen ugyanolyan, mint a régi, jól ismert Amerika Kapitány eredettörténete. Még össze is kavarja kicsit az eddigi újvilági Amerika Kapitányról kialakított képünket, hiszen egészen más itt, mint a The Ultimates számaiban: fiatal, bizonytalan, elkeseredett. Láthattuk már persze ilyennek a klasszikus változatot az átváltozása előtt, de az újvilágit még nem, és ez egyeseknek furcsa lehet. Egészen másmilyen volt az a II. világháborús Amerika Kapitány, akit mondjuk a The Ultimates 1. számában láthattunk, mint ez a mostani. Valahogy nekem a kétféle Steve Rogers nem összeegyeztethető, különösen a kapcsolatuk Gaillel. Na szóval Steve a sztori szerint be akar lépni a seregbe, de addig nem veszik be, amíg be nem lép egy titkos programba… Nincs tehát sok újdonság a történetben. Mint mondtam, tényleg csak pár apróságban különbözik a klasszikus Kapitány eredetétől, és ennyi. A Pegazus-projekt ötlete érdekes, ahogy már akkor is az volt, amikor Bendis először megemlítette az Ultimate Power 1. számában, de aztán ez a vonal is hamar ellaposodik. És nekem még a rajzok sem tetszettek, még kevésbé, mint a sztori. Nem elég részletes, túl vázlatos, és nem elég éles. Egyszerűen túl kidolgozatlan helyenként, bár azért akad pár szép képkocka is. Összességében végül is elmondhatom, hogy valamivel jobb ez a szám, mint az előző, de nem kapunk benne semmi újat, és a már ismert elemek sincsenek annyira új köntösbe rakva, hogy érdekesek legyenek. Nagy kár, pedig egész jó kis sorozat is lehetne ez.”
Sztori: 3 / 5
Rajz: 3 / 5
Összesítés: 3 / 5
Írta: Adam Chapman
„Az Újvilág indulása óta 2000-ben, már több utalást és nyomot elejtettek azzal kapcsolatban, hogy mi is zajlik itt valójában a háttérben, de eddig még soha nem mutatták meg konkrétan a titkokat. Nos, ez az a sorozat, ami elvileg minden kérdésünkre választ ad majd. Az első számban Rozsomákkal és Nick Furyval kapcsolatban sok megrázó igazság derült ki, de vajon a második is tudja-e tartani a színvonalat? Hát, mondjuk… A történet a jelenben kezdődik, de aztán gyorsan visszaugrunk a múltba, és ezúttal Steve Rogers kerül reflektorfénybe. Bendis cselekményvezetése most is kiváló. A sztori minden egyes eleme hibátlanul van megírva, épp megfelelő a tempó, és tökéletesen van ábrázolva Rogers átalakulása nyápic kisemberből nemzeti hőssé. Ennél jobban tényleg nem lehetett volna ezt megírni. De a probléma az, hogy ezt a történetet már nem egyszer olvashattuk máshol. Egyetlen kis csavar kivételével a sztori gyakorlatilag pontosan ugyanaz, mint amit már mind kívülről fújunk. Ez az egy csavar majd később bizonyára valami fontos eseményhez vezet a sorozatban, de ettől függetlenül ez a szám attól még elég nagy csalódás volt nekem, főleg az 1. szám után. A rajzokat illetően Butch Guice alkotásai nem olyan eget rengetően jók, de persze nem is rosszak. Épp megfelelő. Aztán lehet, hogy azért nem estem hanyatt ettől a számtól, mert már úgy általában nem érdekel annyira az Újvilág. Ha most 2005-öt írnánk, már tövig rágtam volna a körmeim az izgalomtól, de mostanra már teljesen kialudt bennem a régi tűz, amit az Újvilág iránt éreztem. Nyilván ebben közrejátszik a klasszikus univerzum minőségi javulása, és az Ultimate-címek zuhanórepülése is. Nem jöttem tehát lázba a sorozattól eddig, de azért szép munka. Van még azért az Újvilágban egy kis maradék üzemanyag, és az Ultimate Origins még érhet el szép sikereket. Az 1. szám igazán remek volt, és ugyan ez a mostani kicsit rontott az összképen, azért még a további részek lehetnek nagyon jók.”
Értékelés: 7,7 / 10
Írta: Kevin Fuller
ADATLAP
Ahol szuperbűnözők és szuperhősök csatáztak, és csak romok maradtak utánuk, ott megjelenik a Kárelhárítás, és rendet raknak! Az effajta munkákra specializálódott csapat adatlapja következik, melyet fogyasszatok egészséggel!
Kárelhárítás
Jelenlegi tagok: Cölöpverő, Roncsoló, két meg nem nevezett tag
Korábbi tagok: Nincsenek
Tevékenységeik központja: New York
Első megjelenésük Amerikában: Ultimate Spider-Man #86 (2006)
Első megjelenésük Magyarországon: A Csodálatos Pókember #59 (2. sorozat, 2008)
Történetük: A Kárelhárítás egy építési vállalat, amelyet körülbelül 6 éve alapítottak, és a szuperemberek által okozott károk, romok eltakarítására, kijavítására specializálódtak. Általában a biztosítók is őket ajánlják ilyen esetekre, és nem egyszer végeztek már munkát a kormánynak is. Az elmúlt időszakban, amióta megnőtt az emberfeletti erővel bíró személyek száma, a Kárelhárítást egyre gyakrabban hívják ki, különösen New Yorkban és környékén. Nem egyszer „takarítottak” már a Különítmény után, és ők végezték a Vörös Omega nevű bűnöző által okozott károk eltüntetését is a Roxxon Vállalat kikötőjében. A csapat minden egyes tagja rendelkezik valamiféle különleges erővel vagy képességgel, amely jelentősen megkönnyíti a munkájukat. Mind emberfeletti erő, állóképesség és ellenállás birtokosai, így a legtöbb esetben még eszközökre sincs szükségük a romeltakarításhoz. Egyikük egy fémből készült sisakot visel, Cölöpverőnek aránytalanul nagy kezei vannak, a vezetőjük egy láncon lógó hatalmas fémgolyót tart magánál, míg Roncsoló egy óriási feszítővassal szokott dolgozni. Gyakorlatilag mindegyikük képes lenne lerombolni egy kisebb épületet percek alatt. A felszereléseik ismeretlen eredetű fémből készültek, és sokkal erősebbek és ellenállóbbak az egyszerű szerszámoknál. Olykor különféle járműveket is használnak.
Búcsúzom, barátaim, és ezúttal kicsit hosszabb időre, ugyanis jövő héten kiveszek egy kis szabadságot, és nyaralni megyek. Remélem, amíg távol vagyok, addig is használjátok az Ultimate Marvel 4.0 fórumot, és nem feledkeztek meg kedvenc újvilági összefoglalótokról. Találkozunk tehát kábé két hét múlva! Sziasztok!