Ez a cikk eredetileg a Panel magazin negyedik számában jelent meg 2007-ben, amikor a The Boys képregénysorozat még csak a hatodik füzetnél tartott. Az újraközlés a szerzőnek és a magazin szerkesztőjének engedélyével történik.
Garth Ennis és Darrick Robertson ismét sokkolja az olvasókat. Olyannyira, hogy ezúttal a kiadó Wildstorm hat rész után le is állította az eredetileg hatvan részesre tervezett sorozatot. Aggodalomra persze semmi ok, a botrány nagyon jót tesz az eladásoknak, így nem kellett sokat várni egy új kiadóra, a hetedik részt már a Dynamite adja majd ki júniusban.
És hogy miért is ez a hatalmas felhajtás Ennis új képregénye körül? A BOYS egy CIA alkalmazta öttagú csapat, akiknek az a feladata, hogy szemmel tartsák a szuperhősöket, és ha kell, keményen oda is csapjanak. Ennis univerzumában a szuperhősök távol állnak a Marvelnél és DC-nél megszokott idealizált figuráktól. A társadalom ugyan magasztalja őket képességeik miatt, és mert a karakterek jellemétől függetlenül mégiscsak álmuk hasonló képességekkel rendelkezni. Ám ezek a „hősök” magasról tesznek az ártatlan áldozatokra, drogoznak, gyermekeket lopnak meg, sőt még kurváznak és akár homoszexuálisak is, ami korábban elképzelhetetlen lett volna egy amerikai képregény-szuperhőstől.
Az ellencsapat, a BOYS vezére Billy Butcher, brutális és nyers figura. Egyedül erkölcsi normái teszik a szuperhősöktől különbbé. Állandó társa a kutyája, Terror, aki vezényszóra kefél meg bárkit, ha Billy úgy akarja. Frenchman és Female (of the species) a verőlegények a csapatban, míg Mother’s Milk az agy szerepét tölti be. Végül pedig Wee Hughie, az új fiú, aki a szerelmét veszítette el egy szuperhős miatt. A motiváció tehát adott, de mégsem annyira elborult elme, mint a többiek. Az ő szemén át nézve mindkét fél ugyanolyan elborult, degenerált tagokból áll, de ahogy Hughie-t sodorják az események, úgy teszi egyre inkább magáévá és fogadja el az olvasó Butcherék eszméit. Sőt miután Billy indítékait is megismerhetjük a hatodik számban, már vele is könnyebben azonosul az ember, bármennyire is erőszakos a pasas.
A legnagyobb szuperhős csapat és így a legnagyobb ellenfél a SEVEN, ami a DC kiadó Justice League of America egy rosszmájú változata. Ennis és Robertson minden tagot kiforgat önmagából, Superman és Wonder Woman itteni megfelelőjét olyannyira, hogy gyanítom, a képregények történetében ilyen élesen még sosem gúnyolták ki őket.
Hughie-hoz hasonlóan a Sevennél is akad egy újonc, Starlight, aki csak most döbben rá, hogy a nagy szuperhősök bizony nem olyan aranyszívű emberek, mint azt hitte, és szerencsétlen lány ezt rögtön a toborzás próbatételei közt megtapasztalja.
Hogy hogyan képes néhány egyszerű ember felvenni a harcot ezekkel a szuperekkel? Természetesen alattomos módszerekkel, mint például a zsarolás, de ha mégis harcra kerülne a sor, akkor használják az úgynevezett V vegyületet, ami megsokszorozza az erejüket. Persze egy újonc az erejét sem tudja megfelelően kordában tartani, így aztán Hughie, még ha akaratlanul is, de túllő a célon.
Mégis, Hughie és Annie (Starlight) azok, akiken keresztül igazán megismerhetjük a szereplőket és a Boys világát. Az ő segítségükkel kedveljük meg a sorozatot és fordul fel a gyomrunk a Seventől és úgy általában az Ennis-féle szuperhősöktől.
Ennis mindezt a Preacherhez hasonló fekete humorral tálalja, de ugyanakkor az embernek az az érzése támad, hogy ez még realisztikusnak is tekinthető. Jó példa erre a sorozatban felbukkanó Teenage Kix nevű banda, melynek karaktereit egy az egyben a Civil Wart (Marvel/Polgárháború) kirobbantó New Warriors-ról (Új Harcosok) mintázták. Néhány tinédzser szuperhatalommal felruházva, akik az őket körüllengő rajongást kihasználva időnként – csak úgy szórakozásképpen – meghágják a világot. Ők a Boys első áldozatai. Eszközök arra, hogy megmutassák: itt vannak Billy-ék, és kegyetlenül megtorolják a hősök felelőtlen életvitelét.
Ha elképzelek egy világot, amiben még nem járt a szuperhős képregény, de hirtelen megjelennek a szuperképességgel rendelkező egyének, akkor azt mondom, szinte kivétel nélkül a hatalomra törnének. Ha azonban egy olyan világban jelennek meg, ahol már hosszú évtizedek óta jelen vannak a szuperhős képregények, akkor azt mondom, sokan igyekezni fognak a szuperek közül, hogy kifelé azt a látszatot keltsék, hogy ők az élő megtestesülései a füzetek főszereplőinek, mert vágyuk az, hogy hősökként tekintsenek rájuk. Ám valószínűleg a háttérben, amikor senki nem figyel, kihasználva hatalmukat mocskos dolgokra folyamodnának. Ebből a szempontból nézve még rosszabbak, mint a szupergonoszok, mert ők legalább nem rejtegetik valódi jellemüket, bár a Boys-ban még nem volt lehetőségünk a szó szoros értelemében vett szupergonoszokkal találkozni és valószínűleg nem is fogunk, mivel a sorozat nem rájuk helyezi a hangsúlyt.
A képregény így egyrészt éles kritikája azoknak, akik azt hiszik, hogy ha néhány száz Pókember füzet elolvasása után szuperképességeket kapnának, akkor azt kizárólagosan a jó ügy érdekében használnák, és soha nem élnének vissza vele. Azaz Ennis a szuperhősök egy új, szélsőségesen realista korszakát próbálja elénk tárni. A hősök most már teljesen levetkőzték minden morális kiváltságukat.
És ezzel a húzással a sorozat a nagy kiadók erkölcsi tökély ikonjait kívánja porig alázni. Teszi mindezt úgy, hogy közben fuldoklunk a röhögéstől.
Horváth Attila Eredeti közlés: Panel #4 (2007)
A The Boys sorozat első 14 füzetét tartalmazó magyar kötet a Szukits kiadó gondozásában jelenik meg 2024 októberében kétféle kiadásban:
Cím: | The Boys #1 |
Szerző(k): | Garth Ennis, Darick Robertson, Peter Snejbjerg, Rodney Ramos, Tony Aviña |
Kiadó: | Szukits |
Ár: | 13990-/17990- Ft |
Formátum: | keménytáblás kötet |
Terjedelem: | 328/376 oldal |
Megjelenés: | 2024.10.30. |
Megvásárolható: | Közvetlen a kiadótól |
Online vásárlás: | szukits.hu |
INTERAKCIÓ: