SZÖVEG ÉS KÉP
Kelet felé vezet a magyar képregény útja?Az Európai Unió képregényeitől a karriermangáig. Szervezeti kommunikációs példák címmel tartott előadást az V. Kommunikációs Napokon Maksa Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa. Ebben a képregénykutatással kapcsolatos változásokról, a képregények új területeken, így a szervezeti kommunikációban, a kultúrdiplomáciában, a reklámkampányokban való elterjedéséről is beszélt, erről kérdeztük:
Hogy lettél te képregénykutató?
– Mint nagyon sokan mások a nemzedékemben, annak idején, általános iskolás koromban én is nagyon szívesen olvastam képregényeket. Sőt, a szüleim már akkor is olvastak nekem képregényeket, amikor én még nem is tudtam olvasni. De a képregénnyel való találkozásom egyetemi keretek között Belgiumban történt meg az ezredfordulón. 2000-2003 között végeztem ott kommunikáció magiszterit, és láttam, hogy a képregénnyel akár tudományos nézőpontból is lehet foglalkozni. De akkor még nagyon távolinak tűnt, hogy én valaha is ezzel foglalkozhatok. Később úgy alakult, hogy a doktori dolgozatom készítése közben megváltozott a témám, televíziózással kapcsolatossal vettek fel, de végül úgy alakult az élet, hogy a képregénykutatás felé fordultam.
Az interjú teljes hosszában a Transindexen ovasható.