Szimbólumok Craig Thompson Blankets című képregényében – Ruska Márton esszéje

A Blankets című képregény 2003-ban jelent meg, és teljesen lenyűgözte az olvasóközönségét. Három Harvey- és kettő Eisner-díjat nyert el, melyek a legnagyobb megtiszteltetésnek számítanak az iparban. A történet főhőse Craig, akinek a gyerekkorától kezdve végigkövetjük a felnőtté válását; vagyis ahogy megismeri a nagybetűs Életet, ahogy először szerelmes lesz, és ahogy először összetörik a szívét. Önéletrajzi műként meglepő őszinteséggel meséli el szüleiről és a vallásról alkotott véleményét, illetve hihetetlen részletesen írja le a kapcsolatát Rainával . Írásomban megpróbálom bemutatni, hogy a különböző szimbólumok hogy köthetők össze Craig életében. A szimbólumok alatt olyan önálló jelentésű és hangulatkörű képeket illetve képsorokat értek, amelyek mögül gondolati tartalom, eszme, vagy érzelem sejlik fel. (SzI 538) Mivel ez egy képregény, ezért a képekben is megjelennek alakzatok, melyeket a beadandó végéhez csatolok.

Először is a címről szeretnék beszélni. A Blankets szó jelentése magyarul takarók. Már ez a szó is sokféle asszociációt elindít az emberben: hótakaró (főleg ha a borítóra néz az ember), takaró, amellyel befedjük magunkat este, hogy ne fázzunk, takarózik valamivel, mert rosszat tett. Mégis, szerintem az egész műben a takaró annak a szimbóluma, hogy Craig nincs egyedül. Legelőször az öccsénél kerül elő a takaró, mint konkrét tárgy. Többször is játszanak vele, és mivel mindketten egy takarót használnak, ezért ez szimbolizálhatja a kettejük közötti erős kapcsolatot. (CG 11) A legfőbb megjelenése ennek a szimbólumnak mégis a Rainától kapott ajándék. (CG 182) Ezt Raina saját kezűleg varrta, és olyan mintákat rakott bele, amelyek Craigre emlékeztetik. A takaró azért lehet az összetartozás, a szeretet szimbóluma, mert pont mikor Craig teljesen egyedül van és már elfogadta, hogy egy kívülálló, akkor ismerkedik meg Rainával, akibe aztán beleszeret. De ebben az időszakban jelen van a hótakaró is, mint a játszóterük, hiszen többször felmennek a hegyre, hogy ott eldőlve csodálják a természetet. Ennek megerősítésére szolgálhat, hogy miközben fokozatosan távolodik el egymástól a két fiatal, úgy fokozatosan olvad el a hó is, míg végül szakítanak, mikor már teljesen eltűnt a hótakaró. (CG 513) Legközelebb a könyv végén találkozunk Raina takarójával. Ekkor Craig már felnőtt, és itt érti meg igazán az ember, hogy mit érzett Raina iránt. Ekkor, mint az el nem múló első szerelem szimbólumaként jelenik meg a takaró, hiszen attól függetlenül, hogy valami múlandó, nem jelenti azt, hogy felesleges.
„How satisfying it is to leave a mark on a blank surface. To make a map of my movement, no matter how temporary” (CG 582)

Következőnek a gyermekkort szeretném megvizsgálni. Több visszaemlékezést is találunk, amikor Craig még fiatal volt. Többek között megjelenik a testvérével folytatott „küzdelmi” viszony, melyek csak egyszerű játékok voltak, mégis megbüntették érte őket, de ebben a kapcsolatban benne van a testvéri szeretet is. Ezt tökéletesen mutatja az, hogy amikor már kaptak külön ágyat, illetve külön szobát, még mindig együtt aludtak különböző kifogások miatt. (1. kép). A gyermekkor itt a tisztaság és a tudatlanság szimbólumaként jelenik meg. Az első leginkább az egyházi neveltetés miatt érződik, amelyre majd később ki szeretnék térni. A tudatlanság szó ebben a környezetben nem feltétlen hordoz negatív konnotációt. Vegyük példának azt a jelenetet, amikor Craig és Phil megtalál egy ide-oda mozgó, ragyogó gömböt a takaró alatt. (CG 250) Gyermeki ártatlansággal egy varázslatos lénynek nézik, ezért üldözik, míg le nem szaladnak a szüleikhez elmondani, hogy mit is láttak. Ez egy nagy hiba, mivel az idősebbek a felnőttkor száraz igazságával szétzúzzák a fiatalkori varázst. Ezzel egyfajta kontrasztba állítja a szülők unalmas és „valóságos” világát a gyermekek örömmel teli játékát. Ahogy Raina mondja: „Just another example of adults transforming your magic into static.” (CG 253) Rainához kapcsolódik még egy fontos szimbólum: elméletileg a nappalhoz az élet, az estéhez a halál illetve az öregedés szimbóluma kapcsolódik (SzNI 460), de itt pont az ellenkezője jelenik meg. Az estéket együtt töltik, akkor élnek, de nappal távolságtartók. (CG 360) Egy másik fontos gyermekkori jelenet a „pisi-harc”. Ezt nem részletezném, de a végén az anyjuk bevonszolja őket a zuhany alá, egyfajta vallási megtisztulást jelképezve. És itt érkeztem el az egyik legfontosabb szimbólumhoz, az egyházhoz.

Craig már kiskorától kezdve keresztény szellemben lett nevelve. Ez eleinte pozitív hatásokkal jár, mivel megtanulja elfogadni a kívülállóságát, illetve letesz a folyamatos meneküléstervezésről. (CG 53) Pontosabban gyermeki aggyal úgy értelmezi az elmondottakat, hogy a földi élet az maga a pokol, így menekülésvágyát áthelyezi a Mennyország elérésébe. Főleg akkor azonosítja a kettőt, amikor az apja büntetésképp bezárja Philt a szekrény mögötti lyukba (2. kép). Viszont valamilyen oknál fogva mindig fenyegetőnek jelennek meg a hittantanítók. Egyfajta agymosásnak állítja be az egész egyházat, ahogy folyamatosan a túlvilági életről beszélnek, de ott sem leszünk igazán szabadok, hanem szigorú szabályok szerint kell dicsérni Istent. Amikor keresztény táborba kell mennie meg is jegyzi, hogy „Church Camp was sacred ground, and it seemed the popular kids were being blessed by God with social and athletic graces, and that God, for some reason […], looked disappointedly upon me.” (CG 79) Szerintem ekkor indultak meg benne a kétségek a vallással kapcsolatban, és ahogy egyre nő fel, úgy egyre jobban úgy érzi, hogy az egyház nem az, aminek tanították. A könyv végén még be is vallja, hogy ő nem keresztény: hisz Jézusban és Istenben, de magát az egyházat nem tartja fontosnak. Ekkor kifejti, hogy mekkorát csalódott a Biblia szövegében, amely elméletileg Isten szava, de a fordítások illetve a századok elcsúfították. Ennek ékes jelképe amikor lefesti, hogy tanulmányai alapján milyen betoldásokat végeztek. (3. kép) Ez a szimbóluma lehet a lelki fejlődésnek, illetve a felnőtté válásnak. Erre utalhat még egy fontos filozófiai részlet is. Szókratész elméletét hozza párhuzamba a felnövéssel. A barlangelmélet szerint az emberek le vannak láncolva, és a valódi világnak csak az árnyékát látják. Ezt hasonlítja a gyermekkorhoz, a való világ ismeretlenségéhez. De ahogy az embereket eloldozzák, és feljönnek a barlangból, úgy a gyerekek is felnőnek, és meglátják az igazi életet. Ennek az allegóriának szomorú beteljesülése a szakítás Rainával. Vele kapcsolatban előjön egy újabb vallási szimbólum: a falra festett fa. Ezt természetesen egyből az édenkerttel hozza az ember párhuzamba, főleg mivel Craig és Raina olyan, mint Ádám és Éva. Bár általában a fáról az almára asszociálva a bűn jelképe jelenik meg előttünk (ez később tényleg így lesz (4. kép), itt tényleg, mint „bűn” jelenik meg az alma szimbóluma), először inkább a tisztaságot szimbolizálja Craig és Raina kapcsolatában. Egyfajta lelki társaknak tűnnek mindenféle fizikai vágyódás nélkül (Craigről persze tudjuk, hogy csak elnyomja ezeket a „bűnös gondolatokat”). Egy képi szimbólummal találkozunk az első együtt töltött éjszaka után. Ekkor Craig árnyéka egy keresztet formál (5. kép), amelyről Jézus jut az eszünkbe. Ez jelentheti Craig feloldozását egy olyan bűn alól, amelyet természetesen el sem követett, de egy keresztény család szemében hatalmas vétek az, hogy együtt aludtak. A fa szimbólum beteljesülése a könyv végén történik, amikor is csak annyit látunk, hogy a festményből eltűnnek fehér csíkok, míg végül a teljesen csupasz fal marad csak, vagyis Raina is teljesen letett Craigről. (CG 542)

Véleményem szerint a Blankets egy olyan komplex irodalmi mű, amellyel a képregények területén nem sokszor találkozik az ember. Mindenki csak a feszülős ruhákban repkedő-futkosó szuperembereket látja a műfajban, pedig, ahogy ez a könyv is bizonyítja, nagyon is mély érzelmeket lehet belevinni egy rajzokkal díszített szövegbe, és az írók képesek olyan dolgokat alkotni, amelyek megérdemlik a képregény, vagyis „képes regény” címet.

Ruska Márton

Stilisztika MIN-BMR 2611
2011. november 30.
Bibliográfia, források:
CT=Craig Thompson 2009. Blankets. Top Shelf Productions, Canada.
SzI=Szathmári István 2008. Alakzatlexikon. Tinta, Budapest.
SzNI=Szikszainé Nagy Irma 2007. Magyar Stilisztika. Osiris, Budapest.