Szellem a palackból: Csodák kora

Teljesen magától értetődő, hogy az első csodalény, akivel Phil Sheldon, kötetünk főhőse találkozik, egy tudományos kiállításon várja, hogy bemutassák. Az emberek izgatottak, majd aggodalmaskodók, végül azonban a szóban forgó kísérlet – az első Ember Fáklya – nem csak napvilágot lát, de része is lesz a mindennapjaiknak. Csakhogy utána sorban megjelenjen a többi szuperember is. Van, aki szeszélyesen áll az emberekhez, mint Namor herceg, aki hol pusztít, hol segít, van, akinél a félelem indokolatlan, mint az Ember Fáklyánál, és olyan is akad, mint Amerika Kapitány, aki iránt mindenki csodálattal adózik.

Magától értetődő, mert a szuperhősök ebben az esetben a technológiai fejlődés, az ember mellett elrobogó világ megtestesítői. Mindaz az újítás, amitől egyszerre érezzük nagyobbnak és jóval kisebbnek magunkat. Hiszen bár rengeteg köszönhetünk a technológiának, ám, mivel emberek vagyunk, olyan dolgokra is fordítjuk, amik aztán álmat éjszakát okoznak nekünk. Az atombombák, a biológiai fegyverek és a kibertámadások árnyékában élünk, amelyeknek ugyanúgy kiszolgáltatottak vagyunk, ahogy a Marvel Univerzum egyszerű emberei is a szuperlényeknek.

Nem véletlen, hogy a szuperhősök legtöbbször ezekből az újításokból nyerik az erejüket, legyen szó gammasugárzásról, génmanipulációról vagy hipermodern vezérlő rendszerrel felvértezett páncélról. Az alkotópáros, Kurt Busiek és Alex Ross pedig zseniálisan felfűzték nem csak a történetüket, de egy egész világot erre a mondanivalóra. A dolgukat kicsit megkönnyítette, hogy valahol a képregények ösztönösen ezt az utat járták be, reflektálva az emberek világról alkotott hozzáállására.

Így telitalálat, hogy kezdetben minden bizalmatlanság ellenére is egyfajta reménykedés jellemzi az embereket. Jópofa látni az olyan karaktereket fiatalon és tele tettvággyal, mint amilyen a kefefejű, örökké nagyképű J. Jonah Jameson, ahogy érdekes látni az első reakciókat Namor megjelenésére – Popeye cameója meg nagyon is zseniális.
A történet középpontjában azonban mégis Phil Sheldon áll, aki az évtizedek során a szemünk előtt válik reménykedő, bizonyítani vágyó fiatalból kiégett, munkájába temetkező, de azért jóra való férfivá. Nem mintha egyébként annyival kiemelkedne az utca átlagembere közül, így olykor őt is elragadja a lincselő tömeg heve, vagy a kiszolgáltatottság érzése. Persze, másokkal szemben igyekszik tanulni az esetekből, és azt is igyekszik bemutatni, hogy egy esendő ember miért cselekszik úgy, ahogy. Így az ő szemén keresztül leszünk tanúja a világválság utáni állapotoknak, a polgárjogi mozgalmakkal járó feszültségeknek, az éppen valóban felfedezésre kerülő világűr mellett hangyává törpülő ember egzisztencialista válságának, valamint a hetvenes évek általános kiábrándultságának a vezetőkből és nagyhatalmú emberekből.

Ehhez persze nemcsak a Marvel képregények asszisztálnak, de Kurt Busiek életszerű szövegei és karaktervezetése, valamint Alex Ross Norman Rockwellt idéző, ám mégis sajátos rajzai, ami egyszerre idealizálják a szereplőket és mutatják be az esendőségüket. Lehet, hogy itt-ott kicsit nyilvánvaló megoldásokat alkalmaz, mint amikor a mutánsüldözés kellős közepén az X-ment vörös fényben ábrázolja. Ezzel szemben telitalálat, hogy Galactus fenyegetését a csatát bemutató egyoldalas, szöveg nélküli panelok és a hétköznapi emberek reakcióit bemutató hagyományos, szöveges, többpaneles oldalak váltogatásával mutatja be. Emellett érezhetően szereti Gwen Stacy-t, aki egyszerre gyönyörű és ártatlan.

A Csodák kora egyike azon köteteknek, amit mindenkinek ajánlok, akik kicsit is, vagy éppenséggel csak kicsit érdeklődnek a szuperhősök iránt. Ezzel pedig a kiadó is tisztában van, egyszerűen hihetetlenül igényes a magyar kiadás, nemcsak a már megszokott előszóval, hanem a számok közt megkérdezett alkotókkal, valamint a kötet végén található kulisszatitkokkal és galériával.

Pusztai Dániel

Nagy Marvel-Képregénygyűjtemény #31
Csodák Kora
Szerzők: Kurt Busiek, Alex Ross
Megjelenés: 2019. február

Ha nem lennél előfizető és lemaradtál róla, a szukits.hu webáruházában megvásárolható!

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el a párját is:

A 616-os szoba – Csodák Kora