Kiszakít a hétköznapi létből – Warcraft: Legendák

Nyolc és fél millió játékos játszik átlagban havonta a World of Warcraft cimű MMORPG-vel, döntő többségük fehér, egyötödük az Egyesült Államokban él, egy tizedük Oroszországban. Átlag életkoruk 31,29 év a tavalyi statisztikák szerint, és egy nap 3,7 órát játszanak.

A Blizzard játékstúdió 1994-ben jelentette meg a Warcraft-birodalom alapját jelentő valós idejű stratégiai játékát a Virgin Games Dune 2 alapján, a környezetet az Arrakis helyett Azeroth világa jelentette. Egyszerű kis fantasy-világ volt, favágók, nemes emberhősök, elfek, orkok, trollok, goblinok, mágusok és sámánok, bárkák és földön, vízen és levegőben küzdöttek egymással. Hogy miért? Az ok az idők homályába vész (elfelejtettem), a Fény és a Sötétség örök harca rémlik fel minden ilyen történetben. Jött a második rész, az első kiegészítő, a következő generációnak a harmadik rész, és az online játszható világ. Ekkorra benépesült Azeroth, megszületett az univerzum kezdetéig visszanyúló történelme, a készítők, írók, kreatívok elárasztották Azeroth földjét a többi fantasy-világgal közös, és azoktól eltérő, egyedi lényekkel, helyszínekkel, kiegészítőkkel.

Ha nem egy nagy térképet látunk, hanem kiszélesítve érzékeink, közelebb dugjuk orrunkat a paloták fürdőinek mentaféle-illatához, egy ork pöcegödörhöz vagy egy csatatéren gőzölgő hullahalomhoz, már nem a nagy egészet, hanem személyes történeteket szagolhatunk ki. A Sötétséget nem olyan könnyű tetten érni. A Fény törik. Szürke szagok cikáznak a levegőben.

2006-ban a manga és a Warcraft is népszerűbb volt Magyarországon, mint most. A Delta Vision kiadó az Azeroth világában játszódó képregényeket szinte egyidőben adta ki az amerikai megjelenéssel. A Napkút-trilógia záró fejezete fél évvel az eredeti kiadás után kapható volt itthon. Richard A. Knaak írót jól ismerte a magyar közönség, a Huma legendája és A Vértenger kalózai a Dragonlance-sorozat megbecsült kötetei voltak évekkel a Warcraft előtt. A Napkút-trilógia is kiváló sztori Jae-Hwan Kim elemi erejű rajzaival.

A mangakötetek kiadása mégis abbamaradt. Az eredetileg ötkötetes Legendák két könyvig jutott. Hiába rágták sűrű karmaikat tövig az olvasók, magyarul nem fejezhették be Magashegy Trag, a két világ között rekedt, elszánt tauren (minotaurusz-féleség) történetét (se).

A Szukits-kiadó gondozásában öt hónap alatt jelent meg az öt kötet 2022-ben. Új formátumban, a mangáktól nem megszokott, műnyomó jellegű belívvel, ezzel is rangot adva a megjelentetésnek.

A Legendák több értelmű cím.
Jelentheti a sorozatban megjelenő alakok, szereplők legendás státuszát, ahogy ez igaz például a már említett Magashegy Tragra, aki a Warcraft-világ több történetében megjelenik.
Jelentheti a szerzőket, legendás írókat és rajzolókat, ez is így van, például Knaak és Kim Jae-Hwan világsztárok a fantasy- és manga szintéren.
Harmadik jelentésében pedig azt sugallja, hogy olyan történeteket tartalmaz, amelyek a hagyományban kiemelkedő szereppel bírnak, fontosak a közösség számára egy adott esemény, helyszín, szereplő vagy tárgy miatt.
Mindhárom jelentés érvényesül az öt kötetben.

A Legendák nem könnyű olvasmány, egy-egy könnyedebb, szórakoztatóbb, rövidebb, vagy közepesen hosszú kalandos történet mellett folytatásos, elmélyült olvasást igénylő, nagy dilemmákat boncolgató, komolyabb hangvételű történeteket is tartalmaz.
A közös bennük, hogy minőségi írók és rajzolók szinte közhelymentes, eredeti ötleteket bontanak ki bennük. Pezsegnek a képnovellák, képregények a jó ötletektől, s ha egyik-másik rajzilag vagy történetben is szemünknek, hangulatdetektorunknak kicsit elnagyolt, van mellette olyan, ami végig visz egy-egy valóságugrást, amitől teljesen kiszakadunk a herótos hétköznapi létből.

És nem ez a lényeg itt? Ctrl+Alt+Eszkép.

Lénárd László