Királyok és Keresztek – klasszikus képes krónika egy új századra szabva

A történelmi és történelmi-fikciós képregények nagy hagyománnyal rendelkeznek hazánkban. Egyik legékesebb példája Fazekas Attila 1988 óta kisebb megszakításokkal, kiadóváltásokkal, de a mai napig megjelenő Botond magazinja, de Sarlós Endre és Korcsmáros Pál is számtalan örökbecsű alkotással ajándékozták meg a téma kedvelőit. Ennek ellenére kissé mellőzött téma ez manapság, és nagyon úgy tűnt, hogy a rajongói kiadványokon, újrakiadásokon, rejtvénymagazinok oldalain és eseti állami megbízásokon kívül nem bírja újra megvetni a lábát a piacon.

Erre fel különösebb csinnadratta nélkül, a nyár folyamán megjelent internet szerte a Királyok és Keresztek képregény. Egy önálló, kemény kötetes album, több mint száz oldalon, magyar történelmi témára építkezve. A bemutatóoldalak klasszikus, részletgazdag rajzolása mellett látszott előre, hogy egy kicsit másabb képregényre számíthatunk, mint a megszokottak.

Elképesztő tempóval készült az album, hogy a novemberre kitűzött megjelenést tartani tudják. Közben megküzdöttek a közösségi finanszírozással is: elsőként egy Kickstarter projektet céloztak be, de annyira nehézkes volt az elintézése, hogy végül Indiegogo-ra váltottak. Ugyan a kampány teljes célkitűzését nem érték el (jelenleg 85%-on áll) ez sem tántorította el az alkotókat. Nagyon ügyes marketinggel az angol nyelvű kiadás sok érdeklődőre talált a LA Comic-Con-on, és Sinonimo még a Fox News Radio-ban is népszerűsíthette a kiadványt. A tervezett megjelenést tartva az első adag egészen frissen elkészült angol és magyar nyelvű példányokkal részt vettek a bécsi Comic-Con-on.

A nagyalakú, keménytáblás kötet túlzás nélkül az egyik legszebb magyar kiadvány. A nyomdai munka, a papírválasztás roppant igényes, kényelmesen olvasható a mérete ellenére is. A belbecs sem okoz csalódást. Németh Levente először rajzolt képregényt, elsősorban tervezőgrafikusként dolgozott eddig – ezt a fegyelmezett oldalkompozíciók, a panelkezelése, az egész kiadvány szerkesztése magán hordozza. A karakterei néhol merevek, de a csatajelenetek dinamikája magával ragadja az olvasót. Az arcok – melyek közé Levi számos közéleti szereplőt is becsempészett – árnyékolása igen erőteljes, néha már túl sok a vonal és a réteg rajtuk, viszont ez inkább a színezés gyengéje, mint a rajzoké, mint ahogy a honlapon látható vázlatok és rajzok bizonyítják. Valójában a színezéssel kapcsolatban felemás érzéseim vannak. Nagyon látszik, hogy többen dolgoztak rajta, és az eltérések meglehetősen látványosak. Vannak teljes oldalak, amik a barna különböző árnyalataiba fulladnak bele. Nem egyszer volt az a gondolatom, hogy sokkal inkább olvasnám ezeket fekete-fehérben. Viszont azok az oldalak, ahol bátran használtak sokfajta színt pazarul festenek.

Mészáros „Sinonimo” János első kitérője ez a szórakoztató irodalom világába, és roppant ügyes mesélőként mutatkozik be. A szöveg gördülékeny, és nem túlzóan anakronisztikus, a párbeszédek élnek, és mélységet csempésznek minden karakterbe. Az emotikonok használatát egy kicsit túlzásnak éreztem viszont – az első smileynál ki is zökkentem a meglepetéstől. Meg lehet szokni – na nem mintha nyüzsögnének a szövegben – de kicsit furcsán hat ebben a környezetben. Az epizódszerű történetvezetés kényelmes tempót diktál, és kellő sodrással bír – ugyan fejezetek közt kényelmesen pihentethetnénk az albumot, szerintem kevesen lesznek, akik nem olvassák el egyhuzamban az egészet. Sinonimo a képregény mellett egy regényváltozaton is munkálkodik, ami előreláthatólag 2018 áprilisában fog megjelenni.

A történet középpontjában I. István fia, Imre herceg áll. Az ezerharmincas években járunk, és II. Konrád német-római császár a Magyar Királyság ellen küldi seregeit, fia, Henrik herceg vezetésével. Fordulatos, ármányt sem nélkülöző kalandok várnak mindkét oldalra, mire a két harcos herceg megküzdhet Bécs alatt. Sinonimo és a történelem vállvetve írták a történetet, kicsit rálicitálva egyikük a másikra, kisebb-nagyobb változtatásokat eszközölve – így létrehozva egy történelmi fikciót, ami nem helyettesíteni akarja a tankönyveket, csak színt visz beléjük.

Mindezek önmagukban is bőven elegendőek lennének, hogy a kiadványt kiválónak ítélve bátran ajánljam mindenkinek, azonban a kötet tartogat még pár igazán 21. századi meglepetést. Ha okostelefonunkra (egyelőre csak Android-os készülékekre) egy alkalmazást letöltve a képes krónika életre kel. A legváltozatosabb AR (augmented reality – kiterjesztett valóság) tartalmakkal tűzdelték tele a megjelölt oldalakat – kiegészítő szövegektől kezdve 3D-s modelleken át egészen egymással megküzdő harcosokig bezárólag.

A Királyok és Keresztek az idei magyar képregényes felhozatal egyik legimpozánsabb darabja, informatív, szórakoztató, és rendkívül látványos. Remélhetőleg nem kell sokáig várnunk a folytatásra.