Képregényolvasás digitálisan: Pro és Kontra

Hazánkban is egyre népszerűbbek az ebook olvasók, és egyre többen választják a digitális köteteket a papíralapú olvasmányok helyett, a háttérben pedig a kiadók részéről megy a „találgatás”, hogy akkor mit is kezdjenek a könyvkiadás digitális szegmensével. Viszont nem csak a „könyviparban” aktuális ez a kérdés, hanem egy másik „papírgyökerű” kiadványtípus, a képregény esetében is, és ezt a témát igyekszem most egy kicsit körbejárni, szigorúan felhasználói szemmel, pro és kontra összeszedve az érveket a digitális képregényeket illetően.

A magyar képregénykiadásról érintőlegesen annyit érdemes tudni, hogy a hazai piacon nem jellemző a gyors trendkövetés, ami főleg annak köszönhető, hogy a képregénykiadók egy szűk 4-5000 fős „kemény magból” táplálkoznak, és igyekeznek minden megjelenéssel biztosra menni (ez alól talán kivételt képeznek a „keleti mánia” hatására elszaporodó manga, és „mangaszerű” kiadványok, amelyekből az utóbbi 3-4 évben jelentős mennyiségű és igen változó minőségű kötet került a piacra). Ennek köszönhető, hogy nem egyszer évtizedes (Watchmen, Hellboy, Sandman, Lucky Luke, Asterix, Sin City, Kázmér és Huba, stb.), de minimum 2-3 éves (DC és Marvel történetek) csúszással érkeznek meg az egyes kiadványok a hazai olvasókhoz. Ezen képregények nem egyszer olyan klasszikusok, vagy olyan sikeres sztorik, hogy a rajongók/gyűjtők akkor is megveszik őket magyar nyelven, ha már esetleg rendelkeznek az eredeti kiadással. Éppen ezért a hazai képregénykiadást a digitális képregényolvasás közvetlenül nem igen veszélyeztetheti, ez ügyben az aktuális képregényeket árusító boltoknak van nagyobb félnivalója.

TECHNIKAI HÁTTÉR

Habár már korábbról is van tapasztalatom a különböző digitálisan képregényeket illetően, komolyabban az elmúlt három hétben merültem el a témában, ami annyit tesz, hogy egy iPad 2-n naponta olvastam képregényeket. Az említett időszakban nagyjából 30 füzetet töltöttem le, és ebből 17 darabért fizettem különböző összegeket. A vásárlásra és az olvasásra az App Store-ban elérhető, ingyenesen letölthető Comixology, DC Comics és Marvel Comics alkalmazásokat használtam.

PRO (AVAGY A DIGITÁLIS KÉPREGÉNY ELŐNYEI)

KÉNYELMES: Mint minden digitális terméknek, a különböző alkalmazásokból elérhető képregényeknek is megvan az a tagadhatatlan előnye, hogy (netkapcsolat mellett) bárhol és bármikor elérhetőek, méghozzá azonnal. Sem a hely, sem az idő nem köti az embert, nem kell kimozdulni, és ha éppen hajnali fél egykor jut valaki eszébe, hogy szívesen elolvasna egy The Flash képregényt, akkor sincs semmi gond, hiszen a megfelelő eszköz birtokában kevesebb, mint egy percet követően már „lapozhatjuk” is a digitális füzetünket.

PRAKTIKUS: Hardcore gyűjtőknek ugyan szentségtörésnek tűnhet, de képregényt digitálisan olvasni ugyanolyan élmény, mintha kézbe vennénk a kinyomtatott füzetet. Az iPad 2 kijelzője ugyan 1,8 centivel keskenyebb és 6 centivel rövidebb, mint egy hagyományos képregényfüzet, de cserébe csodálatosak a színek, sehol egy nyomdai hiba, az oldalak egyszerű ujjmozdulatokkal kicsinyíthetőek és nagyíthatóak, sőt, az általam tesztelt alkalmazásokban a Guided View-nak köszönhetően a képregények panelenként is „lapozhatóak”. Fontos szempont még, hogy a digitális verziókban nincsen reklám (egy átlagos 32 oldalas amerikai képregényfüzetben legalább 8 oldal reklám található), a tárolásnak csupán az olvasásra használt eszközünk háttértára szabhat határt (a képregény viszont accounthoz vannak kötve, tehát bárhová újra letölthetőek), és a megvásárolt köteteink az évek során sem vesztenek a minőségükből.

BESZERZÉS ÉVEKRE VISSZAMENŐLEG: A digitális boltok egyik nagy előnye (főleg itthon), hogy évekre, sőt, évtizedekre visszamenőleg is megvásárolhatunk képregényeket, méghozzá tökéletes minőségben. Habár jelen pillanatban csak a töredéke van fenn a DC és a Marvel gyűjteményének (a többi kiadóról nem is beszélve), még így is több ezer régebbi képregény közül csemegézhetünk, akár 60 évre visszamenőleg is, ezáltal hozzájutva olyan kiadványokhoz, amire Magyarországon jelenleg (legálisan) nem nagyon van lehetőség.

KONTRA (AVAGY A DIGITÁLIS KÉPREGÉNY HÁTRÁNYAI)

AKTUALITÁS: A jelenlegi digitális képregénykiadás legnagyobb hátránya, hogy egyáltalán nem aktuális. A nagy cégek visszamenőleg folyamatosan teszik elérhetővé a képregényeiket, de az aktuális heti megjelenések közül csak elvétve kerül fel egy-egy a digitális boltokba (mint például a DC-nél a Flashpoint füzetek, vagy a Death of Spider-Man a Marvelnél). Valahol persze érthető, hogy ez egy védelem a képregényboltok számára, de az valahol mégis furcsa, hogy a jelenleg futó szériák jelentős százaléka egész egyszerűen nem tölthető le, még hónapokkal a megjelenés után sem.

Ezzel pedig a PRO oldalon ecsetelt egyik legnagyobb előny, a kényelem egy része veszik el, hiszen az olyan országokban, mint például Magyarország, még a nyomtatott füzetek kézbevételére is heteket kell várni. A digitális képregény egyik legnagyobb hátránya tehát az, hogy nem aktuális, egy valódi képregényrajongó igényeit csak részben elégíti ki, hiszen ha szeretne folyamatosan képben lenni a kedvenc füzeteit illetően, akkor kénytelen továbbra is a papíralapú változatot vásárolni. (Itt jegyezném meg, hogy természetesen nem vagyok a papíralapú képregénygyűjtés ellen, de több ezer füzetnyi saját gyűjteményt mozgatok magam is évek óta, és bizony hatalmas a csábítás, hogy a jövőben egyetlen vékonyka eszközre gyűjtsem az engem érdeklő rajzolt kalandokat.)

ÁR: Konkrétan semmiképp nem mondható, hogy rossz lenne az árazás, hiszen egy átlagos füzet a DC-nél és a Marvelnél is 1,59 euró, ami a jelenlegi árfolyam mellett nagyjából 420 Ft, és ennyit egy 24-32 oldalas képregény simán megér (megjegyzem, lehet ennél olcsóbban (0,79 euró) is venni, sőt, van ingyenes letöltés is, de ezek általában csak promófüzetek), azonban azon ritka füzetekért, amelyek az utcai megjelenéssel együtt kerültek a digitálisan letölthető tartalmak közé, a kiadók alkalmanként 3 eurót is elkértek, ami nagyjából megegyezik az utcai változat 4 dolláros árával.

Habár mindenképpen remek lenne, ha a megjelenés napján már digitálisan is elérhetőek lennének a képregények, azt semmiképpen nem tartom jó (avagy igazságos) megoldásnak, ha a kiadók a digitális verzióért (amit nem terhel sem nyomdaköltség, sem szállítási és tárolási díj) ugyanannyi pénzt kérnének, mint a boltokban beszerezhető verzióért. Az 1,59 euró szerintem korrekt összeg egy letölthető képregényért, 2 eurónál többet (rendszeresen) viszont már nem fizetnék egy 30-nál kevesebb oldalt tartalmazó, fizikálisan nem létező kiadványért.

ÖSSZEGZÉS:

A poszt lezárásaként általánosságban elmondható, hogy akárcsak a könyvek, a képregények is megtalálták az útjukat a digitális piacra. Az élvezhető minőség visszaadására megszülettek az első tökéletes eszközök (mind hardver, mind szoftver szempontjából), a boltok elérhetőek a nagyobb tömegek számára (a Comixology például nem csak az App Store-ból tölthető le), a jövő már csak a kiadókon (és persze a vásárlókon) múlik, a kérdés, hogy mit és mennyiért tesznek elérhetővé a közeljövőben. Én kíváncsian várom a folytatást, és a papíralapú gyűjteményem mellett a digitális képregényeim számát is tovább fogom gyarapítani.

Bateman 2011. Július 8. bateman.hu