Ismét leendő képregényfilmekről okoskodom, de csak mert megtehetem. Ti meg gyertek és oltsatok le, ha tudtok! De a lényeg persze nem ez, hanem a fotósoppal harcoló ifjú, névtelenségbe burkolózó grafikus titánok és az ő alkotásaik. Superman: Man of Steel, X-men Origins: Magneto, Gambit, Deadpool, Wolverine II, és persze a Szellemírtók („Who you gonna call? Ghostbusters!„). Kattints, ha tudsz:
X-men Origins: Magneto
Az X-men frencszájz eleddig a képregény rajongói által sokat szidott filmeket vonultatott fel, ám a mozikasszáknál jól szerepelt, sőt, a 2000-ben bemutatott első rész indította el azt a hollywoodi dömpinget, melynek köszönhetően 2008 legjobb, és 2009 eddig legjobb amerikai mozija is egy komik adaptáció. Én mai napig odavagyok ezekért a mozikért, a filmtörténet egyik legegységesebb minőségű trilógiájának tartom az X-ment. Ezért különös figyelmet szentelek a frencsájz alakulásának. A Rozsomák film okozta csalódottság sem tud megingatni abban a hitemben, hogy a Magneto eredettörténetét bemutató darab csakis jó lehet, főként, hogy olyan pletykát is hallani, a forgatókönyvre nagy hatást gyakorol a tavalyi évben indult egyik legjobb minisorozat, a Magneto Testament. Sheldon Turner forgatókönyvíró (A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet, Csontdaráló) szerint a film olyan lesz, mint a Zongorista és az X-men keresztezése. Ez persze idiótán hangzik, ami nem meglepő, ha azt vesszük, hogy Turner egy idióta – de a Fox rókái értik a dolgukat. A rendező David Goyer lesz, akit képtelenség nem szeretni forgatókönyveiért, de mint rendező, eddig nem sokat bizonyított – és akkor még finom voltam.
X-men Origins: Wolverine II, Deadpool, Gambit
A Rozsomák filmet jóformán senki se szerette, de készül a folytatás, méghozzá a zseniális, és itthon is megjelent Frank Miller mű, az Adósság és Becsület ad majd ihletet az alkotóknak. Ismerve ezt a gyönyörű ritmusú sztorit, nehéz elképzelni, hogy ha valóban ragaszkodnak a képregényben leírtakhoz, valami kellemetlen sülne ki a dologból. Annyi biztos, hogy a Miller adaptációk eddig jelesre vizsgáztak, köszönhetően a szerző filmes eszközökkel gazdagított stílusának. Ha a Wolverine 2. nem is követi majd annyira hűen az eredeti médiumot, mint a Sin City vagy a 300, de sikerül átültetnie és visszaadnia az eredeti atmoszférát, erre a filmre is érdemes lehet majd várni.
Superman: Man of Steel
Néha, hideg estéken, mikor rám tör a magány arra gondolva, hogy én vagyok az egyetlen, aki szerette a Superman Visszatért, megnézem sorban Richard Donner klasszikusát, a folytatás rendezői változatát, majd a huszonhat évvel később bemutatott folytatást, mely azok szívéhez szól, akik gyermekkorukban rajongtak a harisnyás hősért, Christopher Reeve-ért, aki egyszerre volt képes megmenteni a világot, és nekimenni az ajtófélfának, ha Lois Lane a közelében volt. A melankolikus, varázslatos és szépséges Superman Visszatér nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen Singer nem volt hajlandó követni a klisés konfliktusokat és hatásvadász akciójeleneteket egymásra halmozó hollywoodi trendet, hanem az eredeti, ’78-as klasszikus ritmusában készítette el a filmet. Mindezt azok után, hogy minden idők egyik legnagyobb töketlenkedése köthető a frencsájzhoz, mikor is a kilencvenes évek végén Tim Burton és a Warner úgy tapsolt el 30 millát egy folytatás elindításához, hogy egyetlen másodpercet sem forgattak le, ellenben boldog-boldogtalan szerepelt volna benne, Nicholas Cage-től (Superman) Cortney Cox-on át (Lois Lane) egészen Chris Rockig (Jimmy Olsen) vagy Jim Carrey-ig (Brainiac), de még Michael Keaton is feltűnt volna, ismét Bruce Wayne-ként.
Visszatérve a Man of Steel, illetve Superman: Unleashed néven is emlegetett projektre, egyelőre komoly fenntartásokkal kezelem a Warner kétségbeesett kapálózását. Egyrészt minden héten más képregényírókat neveznek meg, mint konzultánsokat (Morrisontól Johnsig hosszú a nevek listája), másrészt azzal a képtelen ötlettel álltak elő, hogy a Sötét lovag sikerét meglovagolva, a Superman frencsájzt is realisztikusabb és sötétebb irányba kellene terelni. Hát, csak sok sikert tudok kívánni hozzá, és én leszek az első, aki majd jót röhög, mikor megismétlődik Burton és Nic Cage kudarca. Tessék csak visszatérni az eredeti tervekhez, Singer készítse el a folytatást, Routh-al, Spacey-vel és Bosworth-el a főszerepben!
Ghostbusters III.
A Szellemirtók, pontosabban Dan Akroyd és Bull Murray vissza akarnak térni. Sigourney Weaver és Rick Moranis nélkül bizony nem lesz teljes a csapat. Annyira eszement, hülye ötlet egy harmadik film elkészítése, hogy képtelenség nem lelkesedni érte, azonban az egyetlen, valóban ígéretes pletyka még tavasszal hangzott el, és azóta sem erősítették meg semmilyen forrásból; egyes értesülések szerint a Ghostbusters 3 szellemirtó kadétokat is bemutat majd, méghozzá az a Apatow-istálló sztárjai, Seth Rogen, Steve Carell és Paul Rudd megformálásában. Na, ez nem volna piskóta, ha a 80-as és a 2000-es évek legkomolyabban veendő nevettetői egy filmben egyesítenék erőiket. Kívánok erőt és egészséget az Eisenberg és Stupnitsky párosnak (Office – a gyenge amerikai változat), hogy elkészüljön az a kurvajó forgatókönyv, melyre Rogen vár – ellenkező esetben ugyanis nem igen tudja elképzelni, hogy részt vegyen egy ilyen őrültségben.
Köszönöm a figyelmet és a türelmet. Mi lesz legközelebb? Majd meglátjuk, milyen filmes témák érkeznek addig, de az újraindított Alien és Predator frencsájz első darabjairól is készültek már klassz fan made poszterek…