Interjú Graphittal

Elég nagy érdeklődés övezte az immár harmadik alkalommal megrendezett 24 órás képregényrajzolást, amin idén először magyar szekció is részt vett. Az MKA színeiben induló Graphitnak (Zabos Csaba) Cserkuti Dávid tett fel néhány kérdést a frissen szerzett tapasztalatairól.

Először is gratulálok a képregénymaraton sikeres teljesítéshez és a kész anyag színvonalához! Hogy vagy? Sikerült már kipihenni magad?

– Nagyjából igen.

Mivel készültél a versenyre? Nagyobb kávé- és energiaital-raktárkészlettel?

– Különösebben nem készültem, pechemre vasárnapról hétfőre is akadt egy sürgős munka, így kipróbálhattam az éjszakázást. Egyébként ez elég gyakran előfordul velem, főleg azért, mert éjjel jobban szeretek dolgozni. Szóval a készülés annyi volt, hogy hétfő este fél tizenegytől aludtam másnap délig.

Hogy bírtad? Volt holtpont, mikor úgy érezted, kész, feladod?

– Nem, holtpont nem volt. Egyedül egy kis megtorpanás, mikor Zorro úgy döntött, hogy félbehagyja (szerk: az öt hazai indulóból végül hárman értek célba). Addig jobban működött, mert Skype-on tartottuk a kapcsolatot, és körülbelül egyforma tempóban is haladtunk. Próbáltam egy ideig győzködni, hogy folytassa még, hisz nincs tét, de hiába. Mindenesetre szerintem nagyobb lett volna az öröm, ha õ is befejezi az egészet. Sajnáltam, hogy feladta. Én eleve úgy indultam, hogy annyit rajzolok, amennyit sikerül, de az jó legyen – mivel nem volt tét.

Nem volt tét? Tehát nem lettél volna csalódott, ha csak 17 oldalt teljesítesz? Vagy kilencet?

– Mondjuk, tíz alatt csalódott lettem volna. De például, azt hiszem, a 17 oldal, plusz első-hátsó borító fázisnál – mikor a fickó fekszik, mellette a kép -, nagyon gondolkodtam, hogy ez így is elég kerek, megyek aludni.

Átgondoltad előre, hogy fogod csinálni, volt kész stratégiád?

– Stratégiának azért nem nevezném. Inkább ötletek. Próbálgattam karaktereket rajzolni skicc nélkül, meg egy-két képsort, amit kis átalakítással bármilyen sztoriba be lehet illeszteni. De ennek ellenére mikor kiírták, hogy annyi a megkötés, hogy múzeumban játszódjon, elég rendesen leblokkoltam. Szerintem ez elég statikus téma. Egyébként látszik az alkotásokon, hogy zömében mindenki valami rablásos cselekményt választott, hogy legyen egy kis akció.

Volt bármilyen segítséged?

– Zorro segített egy-két képet találni a neten, és persze a feleségem is támogatott, ameddig ébren volt. Meg hát ő főzte a vacsorát.

Milyen technikával, milyen eszközökkel dolgoztál?

– Digitalizáló táblát használtam.

Most látom csak, hogy Macen dolgozol.

– Ez nem igazi Mac, csak van egy fajta, ami fut PC-n, az van feltelepítve. Nekem se teljesen világos, de jobban funkcionál, mint a Windows. Photoshopot használtam. Semmi extra brush. Az alap kör alakú ecsetet kicsit összenyomtam, hogy függőleges irányban vastagabb, vízszintesen kicsit vékonyabb vonalat húzzon. Alapból a nyomásérzékenység is be volt kapcsolva, de az is csak a vonalvastagságra.

Ha balkezes vagy, hogy-hogy a jobb oldalon tartod az egeret?

– Ezt még nem sikerült megfejtenem, de az ollót és az egeret csak jobb kézzel tudom használni, ezen kívül minden mást ballal csinálok. Hasznos, mert egyszerre tudom használni az egeret meg a tollat.

Ezen a képen egy szürkés háttérre rajzolsz rá feketével. Használtál layereket?

– Amelyik rajz jól sikerült, és többször nem változik a kamera nézőpontja, akkor időnyerés céljából egy új layeren megrajzolom a változást, és kitakarom a régi rajzról a felesleget. Ezt inkább a rajzfilmeknél alkalmazzák, rétegrebontásnak nevezik.

Milyennek értékeled a saját munkádat és a többi indulóét, persze amit sikerült megnézned?

– A többiek munkájából kitűnik, hogy külföldön azért más színvonalon van a képregényrajzolás. Sok jó munkát láttam. Meglepő módon a sajátommal is meg vagyok elégedve. 90%-ban olyan lett, mint ahogy elképzeltem.

A szintén résztvevő Jouvray Jérôme képregényében a tiédhez kísértetiesen hasonló a kezdés.

– Azt nem állítottam, hogy eredeti az ötletem, viszont ő inkább a humor felé tolta az eseményeket. A rajzai… erre mondtam, hogy egyszerűen profik: nincs vonalkeresgetés, karakterelrajzolás stb. Az indulók közül a Boulet nevü rajzoló az egyik kedvencem.

Szerencséd volt a határidő kitolásával.

– Az ilyen dolgokat sosem tartom fairnek, de rutinból tudom, hogy mindig van egy utolsó utáni határidő. Szerintem – mivel különösebb tét nem volt – inkább az volt a cél, hogy minél több munka elkészüljön. Egyébként valóban sokszor elérhetetlen volt az oldal túlterheltség miatt.

Egyszeri alkalom volt, vagy kipróbálod máskor is?

– Hangulat kérdése, de most, így hirtelen inkább azt mondom, hogy nem. Azt az egy következtetést azért levontam, hogy egy nap alatt nagyjából annyi képregényt rajzoltam most meg, mint eddig egész életemben.

Cserkuti Dávid, 2009. február 1., kepregenyakademia.blogspot.com

Graphit: zaboscsaba.blogspot.com

Végezetül pedig Graphit Múzeum c. képregénye: