Arany KN 2009

A legjobb magyar nyelven megjelent külföldi képregénykiadvány

A jelöltek:

Guszti 2: Guszti történelmet ír

„A Guszti egyértelműen nem mindenkihez szól, így szükség van némi nyitottságra a befogadásához. Bár nem de Poortere az első olyan szerző, aki fanyar, könyörtelen és durva történeteit ártatlan rajzokba csomagolja, mégis rá kell hangolódni az alkotó szokatlanul pesszimista („Ki itt belép, hagyjon fel minden reménnyel!”) és kíméletlen fekete humorára. Ám ha ez sikerül, kellemes időt fogunk eltölteni Guszti szövegmentes történeteivel. Meg kell jegyezni, hogy a két kötet színvonala közel sem azonos: a Guszti a tehenek barátja mindössze gyenge közepest érdemel, ám a Guszti történelmet ír iszonytatóan zseniálisra sikerült. Míg az első kötet vicceinek egy része kifejezetten rossz vagy erőtlen, és alig-alig talál be néhány, addig a harmadik kötet abszurd fekete humora a Monty Python legjobb pillanatait idézi. Egyértelmű a fejlődés, hiszen magasabb színvonal, ügyesebb megvalósítás, valamint érdekesebb téma és kiforrottabb koncepció (Guszti végigkalauzol minket a történelmen) jellemzi ezt az albumot. Előbbi csak mértékkel, utóbbi viszont kifejezetten ajánlott mindazok számára, akik kicsit is lelkesednek az európai képregényekért, az abszurdért vagy a fekete humorért!”
(DT)

Lucky Luke 11: A washingtoni férfi

„(…)A Lucky Luke-okat sosem váratlan fordulataik miatt szerettük, hanem inkább kedves humora és az ezernyi bemutatott karakter miatt. Sőt, a két jellegzetes amerikai műfaj, a western és a road movie ilyenfajta keveredése tökéletesen passzol a sorozat történetvezetéséhez, sajátos szerkezetéhez. Ez a képregény a korábbiaknál mintha több és jóval konkrétabb, illetve merészebb történelmi és popkulturális utalással rendelkezne. Főként a mai (vagyis az egy évvel ezelőtti) amerikai politikai helyzetre való (több mint) kikacsintások jelentik a képregény egyik fő vonzerejét. Bush igazán könnyű céltábla, ha humorról van szó, nehéz már a témában eredetit prezentálni. Így kifejezetten nagy szó, hogy sikerült értékeset, színvonalasat alkotniuk Morris és Goscinny utódjainak Achdé & Gerrának. Rég szórakoztam ilyen jól Lucky Luke képregényen.”
(SzZÁ)

Sandman, Az álmok fejedelme I. – Prelűdök és noktürnök

„Mit is lehet mondani az egyetlen képregényről, ami valaha elnyerte a sci-fi és fantasy regényeknek/novelláknak járó World Fantasy díjat, a legnagyobbak közé emelve íróját, Neil Gaimant, aki ma már a műfaj kortárs művelőinek egyik legismertebbike? A Sandman különös képregény, főleg ha ezt az első, 8 részt magába foglaló fejezetét vesszük. Az álom és a valóság, illetve azoknak határmezsgyéje közt lavírozó történet egyszerre tartalmaz kliséket, jellegzetesen mainstream elemeket, és meglepően eredeti, egyedi és stílusos ötleteket, merész megoldásokat, miközben rajzstílusa sem mindig tudja, hogy melyik jellemvonást támogassa. (…) sajnos a Sandmannek sosem volt állandó rajzolója, így a képek jellegének változása a későbbiekben is probléma lesz. De sebaj, mert összességében azok még ennél a 8 résznél is jobbak lesznek, és mondom ezt úgy, hogy már ezek is igazán nagyszerűek.”
(Olórin)

Szörny 3. Párizsi randevú

„Enki Bilal munkássága során többször foglalkozott a kelet-közép-európai régióval, a volt szocialista blokkal. Mind ezek közül a saját elmondása szerint „félig csehszlovák, félig jugoszláv” alkotónak talán éppen ez a műve a legszemélyesebb, sőt, a négyesen belül ilyen szempontból is kiemelkedik ez a kötet, aminek nagy része Belgrádban, Szarajevóban játszódik (…).
Összességében egy nagyon is ajánlható képregény, hiszen ha akarom, akkor azon ritka nyugati képregények egyike, amelyik hitelesen mesél déli szomszédaink közelmúltbeli változásairól, de ha úgy akarom, akkor egy szimpla szórakoztató sci-fi Franciaország talán legünnepeltebb sztáralkotójától. Ja, és hihetetlenül jó áron kínálja a kiadó! Ez így összességében egyedülálló a hazai piacon.”
(SzZÁ)

Usagi Yojimbo 6. – Körök

„Az előzőeknél jóval terjedelmesebb Körök négy részben meséli el Usagi visszatérését szülőfalujába. Hősünk azzal a céllal érkezik haza, hogy végre letelepedjen, amit azonban a múltja lehetetlenné tesz számára. Jó pár ismerős szereplőt láthatunk ismét, például Usagi ifjúkori szerelmét, Mariko-t. Ezenkívül végre megismerkedhetünk egykori mesterével is, valamint egy rég nem látott ellenfél is újra felbukkan. Stan Sakai mesterien csavarja a szálakat, és remekül indokolja meg, hőse miért kényszerül ismételten vándorlásra. A szerző – szokásához híven – újból megmutatja, miként lehet egy kedves állatfigurákkal operáló képregény lapjaira valódi mélységet csempészni. Lenyűgöző…”
(DT)

Watchmen – Az Őrzők III.

„Aki képregényeket olvas, nem kerülheti el, hogy kézbe vegye a Watchment. (…) Mert a Watchmen megkerülhetetlen. Jól példázza ezt az is, hogy ez az egyetlen képregény, ami rákerült a Time magazin listájára az utóbbi évszázad száz legjobb regényéről. (…) nagyban hozzájárult a kilencedik művészet felnövéséhez, és a gyerekkönyv-skatulyából való kitöréséhez. Örökre megváltoztatta a médium arculatát, hatásai máig érezhetők – rengetegen merítettek belőle, és sokan próbálták utánozni, de persze senkinek nem sikerült utolérni. Nem csoda: a Watchmen innovatív, posztmodern metaképregény, oly komplex, nagyszabású, intelligens és lehengerlő, hogy ehhez hasonló mű jó, ha húszévente egyszer születik.
(Olórin)


A díjat kapja, azaz…

Kedves olvasó, köszönjük, hogy figyelmet szenteltél a múlt évet értékelő bejegyzésünknek. Figyelem! A fönt kihirdetettek tizenegy képregényrajongó olykor objektív szempontok alapján meghozott, máskor a képregény iránti szerelemből elkövetett, szubjektív döntésén alapul. Mindenki szabadon dönthet arról, mennyire mérvadó számára a zsűri véleménye. A Képregény.net stábja továbbra is fenntartja a tévedéshez és a tökéletlenséghez való jogát.

Legközelebb ti jöttök, hamarosan kikerül hagyományos évértékelő szavazásunk!

Arany KN – 2009. január 25.

Oldalak: 1 2 3