Anime-ősrobbanás a Petőfi Csarnokban

[index.hu] Úgy tűnik emelkedőben van hazánkban is a japán képregény és rajzfilm iránti rajongás hőfoka: zsúfolásig telt a Petőfi Csarnok az őszi Animecon idejére. Az Index cosplay-centrikus helyszíni riportja.

Kétezer-ötszáz japánképregény-rajongó nyüzsög szombaton Budapesten, a Petőfi Csarnokban, most tartják ugyanis az Őszi Animecont, ami 2003 óta a kilencedik ilyen rendezvény Magyarországon. A program csábító, de engem leginkább egy dolog érdekel most. Nagy nehezen áttörök a színpad felé, hogy saját szememmel lássak végre egy cosplayt, azaz olyan kosztümös vetélkedőt, ami leginkább a farsangi jelmezbálra emlékeztet, csak itt nem a csizmás kandúr vagy Hófehérke jelmezét öltik magukra a versenyzők, hanem japán képregény- vagy rajzfilmhősök bőrébe bújnak.

Azt már korábban – a büfé mellett – megtudtam Solti Antaltól, az Animecon egyik szervezőjétől, egyben sajtófőnökétől, hogy a külföldön igen népszerű cosplay lassan kezd hazánkban is terjedni, ezen a találkozón már negyedjére léphetnek színpadra a ruhás karakterváltást kedvelők (2005 őszén volt az első hazai cosplay). A mostani versenyre már több mint százan neveztek be, egyéniben és csoportban is. „A cosplay-mánia egyre fokozódik” – mondja Solti Antal, aki szerint Pókembernek legfeljebb 10-13 éves koráig öltözik be egy képregényrajongó, az animeszereplők bőrébe azonban sokszor 25-30 évesek is szívesen bújnak.

A PeCsa nagyterme zsúfolásig tele, a színpadra lépő kosztümösök közül a legnépszerűbb karaktereket hatalmas ováció, visítás és taps fogadja. A jelmezek többsége saját kézzel készült, a bátrabb versenyzők el is mondják, hogy mit össze kínlódtak egy-egy kiegészítő darab készítésével. A külföldi példákból már ismert jelmezviselési mánia hazai kibontakozása szemmel láthatóan gyorsul, viszonylag kevés a gyatrább, fantáziátlan kosztüm, és zavarbaejtően sok a profin kitalált és leutánzott öltözet, az ötletes kellék és a beleéléssel színpadra vitt szereplő.
Nem műfaj, hanem médium

Az Őszi Animecon egyébként a csúcsa a Magyar Anime Társaság eddigi tevékenységének. A rendezvény története 2003-ra, a salgótarjáni Hungaroconra nyúlik vissza, ott volt az első animetalálkozó és a társaság alakuló közgyűlése, mondja Solti Antal. A nonprofit egyesület célja a japán kultúra, azon belül a képregény (manga) és rajzfilm (anime) megismertetése és népszerűsítése, és az ezekkel kapcsolatos előítéletek csökkentése, magyarázza Solti. „Hogy milyen előítéletek? Sokan úgy hiszik, hogy a manga és az anime nem más, mint erőszakos, vagy pornográf műfaj, és hogy csak olyan művek jellemzik, mint a DragonballZ, a Pokémon, a YuGiOh vagy a Sailor Moon, amikben csak verekednek, vagy amiket betiltottak. Pedig ezek csak részei az egésznek, kisebb műfajok, ezeken kívül még rengeteg típusú anime létezik, a sci-fitől, a cyberpunkon keresztül, a romantikus rajzfilmeken át a felnőtteknek szólókig. Sokan félreismerik: a manga és az anime nem műfaj, hanem médium.”

Az egyesület helyzete meglehetősen különös: olyan országban működnek, ahol nem létezik a kapcsolódó iparág, nincs kialakult piac, és az érdeklődés, a kereslet jelenleg jóval nagyobb, mint a kínálat. Az talán bizakodásra adhat okot, hogy 2004 októbere óta működik a csak animéket sugárzó A+ tévé, és pár kiadó már kezd tapogatózni, egy ideje folyamatosan jelennek meg dvd-k (például az Akira, a nagy animeklasszikus, vagy az inkább felnőtteknek szóló Cowboy Bebop), és a mostani Animeconon debütál több magyarra fordított manga is, igaz csak kisebb japán kiadóktól, derül ki Solti Antal szavaiból.

A szervező szerint a lassú folyamat 1997-98-ban kezdődött, akkor volt az első „animeboom” Magyarországon, az RTL akkor kezdte vetíteni a DragonballZ, majd a Pokémon című japán rajzfilmsorozatokat. Persze voltak már korábban is elvétve japán animék a tévében, például a „Nils Holgerson csodálatos utazása”, vagy a „Maja, a méhecske”, de az igazi felfutás a kereskedelmi tévéknek köszönhető. A második, jóval nagyobb boom pedig jelenleg is tart. Míg tavaly ősszel hétszázan voltak a Láng művházban az Animeconon, addig a tavaszi rendezvényen már 1800-an tolongtak a Millenáris Parkban, míg a mostani rendezvényre – amire már önállóan bérelték ki a Petőfi Csarnokot – elfogyott az összes jegy, azaz hivatalosan 2500 animerajongó gyűlt össze. Ebben az időszakban dől el, hogy miként tud az egyesület továbblépni, fejlődni, mondja Solti Antal.

Oldalak: 1 2