A lehető legjobban szeretnénk elmesélni az író történetét – Interjú Patricia Martínnal és Raúl Allénnel

A Budapest Comic Conon leültünk beszélgetni a rendezvény két vendégével, Patricia Martínnal és Raúl Allénnel. Többek között a Dűnéről, szuperhősprojektekről, közös munkáról és terveikről beszélgettünk a Dűne képregény rajzolóival.

Mesélnétek egy kicsit arról, hogy kerültetek a képregények világába?

Patricia: Nos, én Raúlnak köszönhetően lehetek itt. Egykor gyerekként rengeteg francia képregényt olvastam, de a szuperhősök világába rajta keresztül csöppentem bele, nagyjából tíz évvel ezelőtt.

Raúl: Mióta az eszemet tudom, rajzolok. A bátyám miatt szerettem meg a képregényeket. Disney és spanyol történelmi képregényeket olvastunk, mint Capitán Trueno és El Jabato. Emellett szépművészetet tanultam, ezután pedig illusztrátorként dolgoztam, a munkám során pedig kapcsolatba kerültem David Ajával. Jól kijöttünk, és akkoriban váltott illusztrációkról képregényekre, és akkoriban az idejét teljesen kitöltötte az Immortal Iron Fist rajzolása, így megkérdezte, be tudnék-e segíteni neki.

Így hát referenciákat gyűjtöttem és kollázsokat készítettem a panelek háttereinek. Emlékszem, hogy a harmadik vagy negyedik füzetben volt egy teljesoldalas kép a lerombolt kínai negyeddel felfordult autókkal és az életükért menekülő emberekkel. Olyan részletes volt, hogy David azt mondta: „ez nagyszerű, de mi lenne, ha te magad rajzolnád, mert annyi munka lenne vele!” Szóval, vele együtt kezdtem el dolgozni az Immortal Iron Fist hátterein, utána pedig kapcsolatba kerültem Warren Simmonsszal, aki akkoriban szerkesztőként dolgozott a Marvelnél, ő pedig valahogy rávett, hogy rajzoljam egymagam mindazt, ami a képregényekben történik.

Számos projekten dolgoztatok már együtt. Hogy kerültetek kapcsolatba egymással, egyáltalán, szerintetek miben áll a sikeres csapatmunka titka?

Patricia: Több, mint tíz évvel ezelőtt találkoztunk Valladolid-ban, ahol mindketten élünk. Éppen csak elkezdtem dolgozni a szakmában, amikor találkoztunk, ő pedig akkor kapott ajánlatot a Valianttól. Együtt dolgoztunk, az én feladatom volt a panelrendezés és a színek, az övé a ceruzarajzok és a kihúzás.

Raúl: Ez egy fokozatos fejlődés része volt, Patriciának pedig igencsak eltérő látásmódja van, mert szuperhősök helyett másfajta képregényeket olvasott.

Patricia: Igen, de Raúl akkor is a mentorom volt, és sokat tanultam munka során.

Raúl: Mindketten sokat tanultunk, és az igazság az, hogy azért is megy olyan jól a közös munka, mert mindketten a lehető legjobban szeretnénk elmesélni az író történetét. Nem csak megrajzoljuk, amit elképzeltek, de a saját ötleteinkkel is hozzájárulunk ahhoz, hogy a történet minél olvasmányosabb és szórakoztatóbb legyen.

A Dűnét már számtalanszor adaptálták számos médiumra. Mi volt az, ami vonzott titeket ebben a projektben?

Patricia: Néhány évvel azelőtt olvastam a regényeket, hogy elkezdtem volna dolgozni a Dűnén, és teljesen elvarázsolt a világa. Olyan lenyűgöző és vadonatúj volt, annyi témakört érintett, ami engem is érdekelt, hogy amikor felajánlották nekünk ezt a lehetőséget, hihetetlenül izgatott lettem.

Raúl: Szintén a bátyámnak köszönhetően ismertem meg a Dűnét gyerekkoromban. Sajnos a fivérem néhány éve elhunyt, így ez számomra egy tisztelgés volt előtte, és neki is ajánlom ezt a projektet.

Mennyire befolyásoltak titeket más Dűne-adaptációk (filmek, képregények)? Mi volt, az ami, ihletforrás volt, és mi az, amitől mindenképpen el akartatok térni?

Patricia: Frank Herbert családja felkért, hogy valami újat hozzunk létre. Így hát elrugaszkodhattunk a sci-fi elemektől, amiket David Lynch filmje ihletett, vagy figyelmen kívül hagyhattuk a Villeneuve-film szereposztását, amennyire csak lehetséges.

Raúl: Ugyanis akkoriban még csak a színészekről tudhattunk bármit a film kapcsán, még nem osztottak meg semmi promóciós képet. De emlékszem, hogy Paul Atreides egyik karakterdizájnja túlságosan hasonlított Timothée Chalamet-re. Persze nem őt másoltuk le, de akkor is eléggé rá emlékeztetett, így hát változtattunk rajta. És természetesen annyi dizájn látott napvilágot Jodorowsky meg nem valósult adaptációjából, hogy végül elhatároztuk, nem idegeskedünk ezen, hanem minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy egy valami újat tegyünk le az asztalra.

Patricia: Oly sok híres művész tett hozzá ehhez a világhoz az évek során, hogy az ember egyszerűen elvész ezekben az alkotásokban. Szóval ugyan elvégeztük a kutatómunkát a korábbi alkotásokat illetően, majd leültünk, és azt mondtuk magunknak, „most már készen állunk, hogy megvalósítsuk a saját verziónkat!”

Létezik olyan sci-fi mű, amit szívesen adaptálnátok közösen? Ha igen, melyik lenne az?

Patricia: Nagyszerű lenne a Szárnyas fejvadászon dolgozni.

Raúl: Én kaptam ajánlatot, hogy rajzoljak Szárnyas fejvadász projektbe, de éppen akkor dolgozunk a Dűnén, és egyszerűen esély sem volt, hogy bármi mással foglalkozzak. Ugyanígy ajánlatot kaptam, hogy rajzoljak Star Treket, ami megint csak egy tisztelgés lett volna a bátyám előtt, de a Dűne miatt időm nem volt rá. Olyan sok csodálatos történetet lehet elmesélni a tudományos-fantasztikus zsáneren belül, de a Dűne után szeretnék valódi, földhözragadt történeteken dolgozni, amelyek napjainkban játszódnak.

Dolgoznátok szívesen más meglévő karakteren? Ha igen, akkor kin?

Patricia: Jelenleg a Doctor Strange-en dolgozunk. Alex Ross a sorozat kiötlője, olyasmi ez, mint az ő Fantasztikus Négyes: A kör bezárul képregénye, csak más karakterrel.

Raúl: Kezébe vette a második Dűne kötetünket, és elkápráztatta, ahogy elmeséltük a történetet, és szerette volna, ha a kezünkbe vesszük a karaktert. Az író Kevin J. Anderson lesz.

Patricia: A Dűnén is vele együtt dolgoztunk.

Raúl: Ez egy fajta tisztelgés lesz a karakter előtt, egy 64 oldalas képregény. Kerek történet.

Patricia: Egy különálló történet lesz, igazi klasszikus Doctor Strange.

Raúl: Meglehetősen pszichedelikus, ami azt illeti. Emellett a Bad Idea kiadónak is dolgozok egy projekten Robert Vendittivel és egy másik spanyol rajzolóval, ami egy mocskos, városi környezetben játszódó történet lesz. A munkacíme jelenleg a The Priest.

Dolgoznátok más meglevő karakteren (szuperhősön vagy teljesen más zsáner szereplőjén)? Ha igen, ki lenne az?

Patricia: Mindig is szerettem Fenegyereket, éppen néhány hete beszéltünk erről. Nagyon jó lenne a jövőben Fenegyereken dolgozni.

Raúl: Valahányszor nekem szegezik ezt a kérdést, mindig Batmannel felelek rá, és egyszer majd szeretnék Batmanen dolgozni. Már jó ideje olvasok Batman-képregényeket. Imádom a karaktereket, mint Jokert vagy Macskanőt. De emellett szeretnék saját, személyesebb projekteken dolgozni, amelyeket én írok. Izgatottan várom, hogy sort keríthessek rá, szóval Doctor Strange és a közeljövőbeli projektek után időt szánok arra, hogy azzal foglalkozhassak.

Interjú: Pusztai Dániel