9. Szegedi Képregényfesztivál

Kilencedik alkalommal rendezik meg idén ősszel a Szegedi Képregényfesztivált. Elfogultak vagyunk, így teljes biztonsággal kijelenthetjük: jó lesz. Idén is. Alább következik a lehető legrészletesebb programismertető. Hosszú lesz, így a lényeget előre vesszük:

Időpont

2017. november 18. (szombat) 10–16 óra

Helyszín

Somogyi könyvtár, Szeged, Dóm tér 1-4.

Előadások

első emeleti könyvtárolvasóban
(Részletes ismertetők a hír végén olvashatók.)
10.30 – 11.15 Kellermann Viktória: Történetek, történelmek – út- és önkeresés a lengyel képregényben
11.15 – 11.45 Bayer Antal: Miért pont a kilencedik?
11.45 – 12.15 Zivkov Andricin Istvánnal beszélget Kiss Ferenc és Szabó Zoltán Ádám
12.15 – 12.45 Kertész Sándor: Jókaitól a mangáig – a Magyar képregény történetének kutatása és rendszerbe foglalása (1875-2017)
12.45 – 13.30 EBÉDSZÜNET
13.30 – 14.00 Váradi Gábor: Ki menti meg az óvilágot?
14.00 – 14.30 Róka László Közös vonások – avagy a hős útja mítoszokban és képregényekben
14.30 – 15.00 Bemutatkozik a Fantomatika
15.00 – 15.30 Lanczinger Mátyás világai – az illusztrációtól az animáción át a képregényekig
15.30 – 16.00 Szabó Zoltán Ádám: Pszichotróp űrutazások a politikában, avagy Sci-fi – Képregény – Politika
16.00 – 16.30 Wonder Woman első kézből – Pilcz Roland képregényalkotó mesél

Program gyermekeknek

alagsori terekben

10.00 – 16.00 Virtual Reality játékok és képregényrajzolás Képzerdővel
(ismertetője a hír végén található)

11.00 Benned is lakik egy szuperhős! – játékos drámapedagógiai időtöltés 30 percben gyerekeknek. A foglalkozást vezeti: Szabó Nelli könyvtáros
13.00 Benned is lakik egy szuperhős! – játékos drámapedagógiai időtöltés 30 percben gyerekeknek. A foglalkozást vezeti: Szabó Nelli könyvtáros
15.00 Benned is lakik egy szuperhős!- játékos drámapedagógiai időtöltés 30 percben gyerekeknek . A foglalkozást vezeti: Szabó Nelli könyvtáros

Kiállítás

2017. november 16-tól december 13-ig – helyszín: földszinti Internet-tér
Haui József (Ha Jó) – Képregény-mazsolák – A Vizipóktól a Drónok harcáig
„ …. ha valakikre tényleg igaz, hogy rajzai több generáció számára jelentettek meghatározó élményt, akkor Haui József mindenképp közéjük tartozik. A Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermének rajzolójaként olyan sorozatokon dolgozott, mint a Vízipók-Csodapók, a Mézga család, a Magyar Népmesék, a Kérem a következőt! Képregényei közül talán legismertebbek a Bucó, Szetti, Tacsi albumai, de gazdag képregényes életműve korántsem merül ki ezzel. Rajzolt több mint száz mesekönyvet és tankönyvet, plakátokat, storyboardokat, kifestőkönyvet, diafilmet.” (http://kepregeny.blog.hu/2016/05/02/)

Alkotó vendégek

Ahogy minden évben, vegyesen lesznek jelen szegedi és az ország más területeiről illetve határon túlról érkező alkotók. Rájuk lehet számítani idén: Spuri, Molnár Gábor, Koska Zoli, Lénárd László, Vabrik Dorina, Fekete Dániel, Fritz Zoltán, Kasza Magdolna, Kovács Zsigmond, Magony Gergő, Nemes Annamari, Pilcz Roland, Váradi Gábor és az X-embörök csapat, Zorro, Vadas Máté, Lanczinger Mátyás, Vörös Édua, Zivkov Andricin István, valamint a Fantomatika párosa: Szabó Krisztina és Sárosi Mátyás-Zsolt.
Persze, ez még változhat. Az, hogy a fenti alkotók milyen minőségben lesznek jelen eltérhet: előadást tartanak, egy stand mögött árulják kiadványukat vagy az ún. „művészsimogatóban” rajzolnak a látogatókkal együtt.

Kiadók és kereskedők

A 9. Szegedi Képregényfesztiválra érkező könyvkiadók és könyvkereskedések
Fumax
Vad Virágok
Kingpin
Dylan Dog/Frike Comics
Nero Blanco Comics
Móra Kiadó
Pesti könyv

Előadás ismertetők

10.30 – 11.15 Kellermann Viktória: Történetek, történelmek – út- és önkeresés a lengyel képregényben
A történelmi-régiós hasonlóságok ellenére a lengyel képregény jórészt ismeretlen Magyarországon. Ismeretlen, de roppant izgalmas: történelmi hagyománya gazdag, a részben a nagyobb piac kínálta lehetőségek pedig jelentős mozgásteret teremtettek a fejlődéséhez. Bár a lengyelek sem kerülhetik el minden esetben a képregény gyerekirodalomhoz sorolását, külön részleg jár a műfajnak a legnagyobb könyves láncoktól egészen a múzeumi boltokig, képregénnyel foglalkozó üzleteket pedig, ahogyan fesztiválokat is, nem csak Varsóban vagy a jelentős képregényes központnak számító Łódźban találunk, hanem szinte minden nagyvárosban. Az utóbbi tíz évben a képregény gyakran vált a lengyel történelem és identitás (újra)értelmezésének eszközévé, akár állami megrendelések, akár rendszeres pályázatok révén, de a független kiadók és az underground közeg jelentősége semmivel sem marad el ezek mögött. Nehezen kibontható történet pedig van épp elég, beleértve a ki- és bevándorlás több százados jelenségét, és vele az emigráció motívumként és ihletforrásként egyaránt jelentőssé vált, legújabb hullámait. Konzervatív stílusú és eszmei tartalmú művek épp úgy születnek a tárgyban, mint a szocializmus emlékezetével szembesítő, memoárba oltott kritikát megfogalmazó, grafikailag kísérletező albumok. Ebből is látszik, hogy műfaji kalandozásunk során sokat megtudhatunk nem csak a lengyel képregény rendkívül sokszínű világáról, de rajta keresztül a lengyel történelemről, kultúráról, művészetről, és persze a lengyelekről magukról is.

11.15 – 11.45 Bayer Antal: Miért pont a kilencedik?
A 9. Szegedi Képregényfesztivál alkalmából Bayer Antal elmondja, miért lett pont a 9. művészeti ág a képregény. Előadásában kitér az elnevezés által generált vitákra, és arra, hogy fontos-e egyáltalán a művészet címkéje a képregény számára. Végül megtudhatjuk azt is, hogy mi köze van a 9. művészet névhez Lucky Luke-nak, Corrigan titkos ügynöknek és a főzés tudományának.

11.45 – 12.15 Zivkov Andricin Istvánnal beszélget Kiss Ferenc és Szabó Zoltán Ádám
Kitekintő – Zivkov Andricin István Az állatok bosszúja című közelmúltban megjelent kötet kapcsán kerekasztal-beszélgetés a jugoszláv képregényekről
„Zivkov Andricin István magyar/szerb képregényrajzoló, illusztrátor, karikaturista, filmrendező és –producer 1964. március 3-án született a vajdasági Becsén.
Grafikai formatervezői iskolát végzett. 1986-tól több jugoszláv újság jelentette meg rajzait. Munkáiban a Hergé nevével fémjelzett belga-francia “ligne claire”, avagy “tiszta vonal” rajzstílust követi.
1991 és 2000 között Szegeden élt. Grafikáit, rajzait, képregényeit a Magyar Narancs, Dél-Magyarország, a Kretén, a Gyerkőc, a Lurkó és a 2zsiráf gyermekújság közölte. Történeteiben az emberszeretet, a humanitás dominál. Kíváncsi Kandúr nevű figurájának kalandjaiból – mellyel először a 2Zsiráf oldalain jelentkezett – saját produkciójában animációs sorozatot készített.
A rajzolás mellett az állatvédelem témájáról filmet, illetve tévéfilmet forgat. Legújabb nemzetközi projektje az “Animals: A Parallel History” című dokumentumfilm, melynek az a célja, hogy bemutatásával az állatok történetét az iskolai tanterv részévé tegye.”
(forrás: Zivkov Andricin István: Az állatok bosszúja című kötet borítója)

12.15 – 12.45 Kertész Sándor: Jókaitól a mangáig – a Magyar képregény történetének kutatása és rendszerbe foglalása (1875-2017)
Az előadás egy új képes, képregénytörténeti kötet beharangozója, amelynek próbanyomata a 9. Szegedi Képregényfesztiválon kézbe vehető.

13.30 – 14.00 Váradi Gábor: Ki menti meg az óvilágot?
Mint azt tudjuk, a szuperhős Amerika és az amerikai képregény nagy találmánya, és csak ott, abban a társadalomban hiteles és működőképes ez az intézmény. De ez vajon tényleg igaz? Hiszen Európában már a képregények virágkora előtt is voltak szuperhősök. Akkor miért is ne lehetne helyük az európai képregényekben? Vagy van, és jelen is vannak? Éppen csak komolyan venni nem lehet őket? Vagy talán nem is ez a céljuk? Az előadásban ezekre keressük a választ.

14.00 – 14.30 Róka László Közös vonások – avagy a hős útja mítoszokban és képregényekben
Hogyan alakulhattak ki térben és időben egymástól távoli kultúrákban annyira hasonló mitikus történetek? Miért tűnhet úgy, hogy Zsákos Frodó, Harry Potter, és Peter Parker lényegében ugyanannak az eposznak a hőse? Az előadásban bemutatom a Carl Gustav Jung által leírt kollektív tudattalan legfontosabb archetípusait, és azt, hogy a saját, hétköznapi élményeink hogyan kapcsolódhatnak a hőseposzokhoz. Végül pedig, Joseph Campbell elméletét megidézve áttekintjük a Hős útjának legfontosabb állomásait, a kalandra hívástól a világ őreivel való találkozáson át a végső áldozathozatalig.

14.30 – 15.00 Bemutatkozik a Fantomatika
Az olvasóközönség egy új, Erdélyben készült képregényhavilapot vehet a kezébe. Az erdélyi lapkiadás palettáján egyedinek számító magazin csakis eredeti, hazai alkotók történeteit, rajzait közli majd folytatásos sorozataiban. A képregénylap Fantomatika címen jelenik meg, ez a kifejezés mesterségesen kreált, virtuális valóságot jelent. Amint a lap neve is jelzi, a történetek főképp sci-fi, vagyis tudományos-fantasztikus témakörben mozognak. Az első folytatásos történet egy jófejű falusi srácról szól, aki sosem fér a bőrében. Titok fedi, hogy miről tudnak vagy nem tudnak a felnőttek, de az iskolások megdöbbentő valósággal szembesülnek: a földi emberiséget szándékosan tudatlanságban tartják, a többiek fejlett technológiai körülmények között élnek egy szép, új világban. Így a régóta elvágyódó Bereg álma, hogy a csillagok közé utazzon, és csodálatos felfedezéseket tegyen, szerencséjére vagy balszerencséjére teljesül — a fantomatikus térben. A lapot a kiadó alapítói, Sárosi Mátyás és Szabó Kriszta mutatják be.

15.00 – 15.30 Lanczinger Mátyás világai – az illusztrációtól az animáción át a képregényekig
Lauscher Zoltán rádiós műsorvezető beszélget Lanczinger Mátyás animátor, képregényrajzolóval.
Lanczinger Mátyás 2009-ben végzett a MOME animáció szakán. Első, nyomtatásban is megjelent képregényét 2002-ben közölte a Kretén humormagazin. Tohuvabohu című munkájával 2004-ben harmadik helyezést ért el a Vadkelet képregénypályázaton. 2006 elején második lett az Art Comix pályázatán, 2008 nyarán pedig megosztott első díjat nyert a Mátyás, a király képregénypályázaton. Képregényei jelentek meg többek közt a Fekete-Fehér Képregényantológiában, a Papírmoziban és az Elvis Budapest kiadványban is.
Animációs látásmódját szívesen alkalmazza a képregény és az illusztráció területein. Az utóbbi években készített rajzokat gyerekeknek szóló könyvekbe, ajándék képregényeket magáncélú megrendelésekre, de készült egy rövid képregénysorozat Szent Márton életéről is a Pannonhalmi Múzeum számára. 2015-ben saját Star Wars fanzint is szerkesztett Sketch Wook címmel.

15.30 – 16.00 Szabó Zoltán Ádám: Pszichotróp űrutazások a politikában, avagy Sci-fi – Képregény – Politika
Az elmúlt néhány évben kifejezetten divatos téma lett a sci-fi és politika kapcsolatának vizsgálata. Ez idáig a képregények világai kimaradtak a vizsgált munkák sorából. Ebbe kívánt bevezetőt nyújtani Szabó Zoltán Ádám és Oroszlány Balázs közös írásával, mely a Fantasztikus világok c. tanulmánykötetben jelent meg idén tavasszal. A francia és amerikai sci-fi képregényekben található politikai motívumokat mutatja be előadásában a tanulmány egyik szerzője.

16.00 – 16.30 Wonder Woman első kézből – Pilcz Roland képregényalkotó mesél
E hónapban jelent meg a tengerentúlon Wonder Woman és Bionic Woman közös képregényes kalandja, melyet Tondora Judit rajzolt és Pilcz Roland színezett. Roland elmeséli a készítés körülményeit; Milyen volt együtt dolgozni Andy Mangels íróval, Judittal, a DC és a Dynamite kiadókkal. Betekinthetünk a színezés egyes fázisaiba, mikéntjébe is.”

10. 00 – 16.00 Virtual Reality játékok és képregényrajzolás Képzerdővel
A Képzerdő Szeged első intelligens játszóháza, ahol minden korosztály megtalálja a számára érdekes szórakozási lehetőséget. Szeged belvárosának szívében.
Hétköznapokon képregény rajzoló, drámás, alkotó foglalkozásokkal, workshopokkal, hétvégén szülinapi zsúrokkal, egyedi buli ajánlatokkal várjuk az érdeklődőket!
Emellett mindennap lehetőség nyílik, hogy a tech szobában a legújabb videojátékokat, szimulátor széket és Playstation virtuális szemüveget, valamint a chill szobában a társasjátékokat kipróbálhassák a játszani vágyók.
Szeged belvárosának szívében, a Bajza utca 4. szám alatt!