A képregény müfaj

Amerika gazdagságával, építkezésének pazarságával, a lakásberendezés modernségével és általában a technika vívmányainak felhasználásával büszkélkedhetik. Az óvilág, Európa, ezen a téren alig tudja követni az Újvilágot. Viszont Európa továbbra is vezet a művészetek terén.
Csak egy művészet van, amelyben Amerika első helyre küzdötte fel magát és ez a rajzművészet. Amerikában élnek a világ legnagyobb rajzoló és illusztráló művészei. A rajz Amerika nemzeti művészete.
A hatalmas amerikai filmipar csakhamar szolgálatába állította e kiváló rajzolókat. így keletkezett a trükk-film. Walt Disney Miki-egere megtalálta az utat az egész világ szívéhez.
Röviddel rá egy amerikai lapszerkesztőnek az az eszméje támadt, hogy a trükk-filmet átviszi a moziból az újság hasábjaira. Eszméje példátlan sikert aratott.
Így keletkezett a képregény.
Ma már nincs olyan amerikai újság, mely ne közölne képregényeket. Nem is egyet, hanem négyet-ötöt egyszerre, folytatásokban. Ez ma elmaradhatatlan része az amerikai újságnak. El sem képzelhető, mi lenne, ha egy amerikai újságból csak egy napra is kimaradna a képregény folytatása. A szerkesztőt egyszerűen meglincselnék a csalódott előfizetők.
Mi a képregény népszerűségének a titka? Miben rejlik az új műfaj varázsa?
A képregény sűrített művészet. Cselekményben, izgalmas fordulatokban gazdag történet, melyet nem kell olvasni, csak nézni. A történet az olvasó szeme előtt megelevenedve pereg le. A szöveget rajzolt képek helyettesítik. Egy-két magyarázó szó van a képekhez, akár a filmen.
A képregény a mozit mindenkinek a lakásába hozza. Lehetőségei korlátlanok és humor a képregény pillérjei.
A képregény csakhamar átterjedt Amerikából az európai országokba is. Nálunk egy uj hetilap, a Hári János szerezte meg a leghíresebb amerikai regények közlési jogát.
A Hári János egészen eredeti újság. Valóban újság, mert uj és újszerű minden, amit hoz. Friss, kalandos szellem hatja át. A modernség, a technika vívmányainak a szeretete.
A Hári János minden száma több képregényt közöl párhuzamosan. Az egyik képregény a legendás hirű kanadai lovascsendőrök világába vezeti az olvasót. Zane Gray írta a szövegét. Igazi írói fantáziával mutatja be a kanadai telepesek kalandos életét és küzdelmeit.
A Hári János másik képregénye magyar tárgyú. Puskás Pista Abessziniába került és bátorságával kivívta magának a gyarmati hadsereg tisztjeinek barátságát. Ezen a kettőn kívül még további két rajzregényt közöl a pompás friss hetilap.
Nem kevésbé friss és újszerű a Hári János szövegrésze. Csak példaképpen említjük, hogy minden számban a népszerű Pluhár István konferálja olvasóinak a főbb sporteseményeket.
De a testi sport mellett a szellemi sport is heIyet kap a Hári János hasábjain. Rejtvény olimpiásza résztvevőit számos díj és jutalom várja.
A Hári János a magyar ifjúság helyes irányú fejlődésének értékes tényezője lesz.

Dr. Kaposi György
Délmagyarország
1936. december 25.
72. o.