ArtComix pályázat döntőseinek bemutatása

[toc]A Libri és MKSz közös képregénypályázatának döntőseit a napokban hirdették ki. Az egyes pályaműveket a fesztiválon mutatják be alkotóik, hogy aztán a nyertes elkészíthesse a teljes művet, mi pedig kiadás után elolvashassuk. A pályázat komolyságát mutatja, hogy a vártnál jóval több munka érkezett. Nézzük, mik ezek a kiválasztott művek, kik az alkotói és mit akarnak?
(A prezentációk vasárnap reggel 10 órakor kezdődnek, minden pályázó 10 percet kap. A győztest kora délután, az Alfabéta-díjak átadása után ismerteti a zsűri.)

A HEGY – író: Varga Bánk Bálint, rajzoló: Pintér Márk


“A Hegy egy tudományos fantasztikus, poszt apokaliptikus történet, mely ötvözni készül a politikai dráma, a családregény, a noir és a krimi elemeit. Három fő szál, és több mellékszál építkezik a történetben, hol találkoznak, hol pedig elválnak egymástól. A három történetszálhoz három kulcsfontosságú szereplő társul, akik által az olvasó betekintést nyer a Hegy legkülönbözőbb rétegeibe, a legfelsőbb szinteken lezajló politikai csatározásoktól egészen a családi fészekben, vagy az emberi elmében lezajlódó háborúkig.”

A szerzőkről:
Varga Bánk Bálint gyerekkorában megalkotta Szuper-Omegát és a sárkányölős (dragon ball-spawn klón) Sir Bálint lovagot, majd gimnáziumban a saját képregény kiadásának gondolatával is kacérkodott, de rajzolójával végül csak a tervekig jutott el. Rengeteg forgatókönyvet készített, főleg a fióknak, inkább a novellák és regények felé fordult figyelme, míg 2012-ben Pintér Márkkal belekezdtek a Hegybe. Eredetileg ez is regényfolyamnak indult, de készítés közben egyre inkább érezte úgy, hogy igazi formája a képregény. Pintér rajzaiba a neten botlott bele és rögtön megkörnyékezte a közös munka ötletével. A prológus fejezet felkerült, kedvező fogadtatásra talált, így a folytatás mellett döntött. Első regénye (Ha árnyék lennék) a Novum Publishingnél, novellái pedig különböző irodalmi folyóiratokban jelent meg. Jelenleg a Lincoln Suicide Project nevű bandában gitározik.

Pintér Márk gyerekkorától rajzol – kisebb képsorok, cselekmények megjelenítése stb. A kilencvenes évek végén fertőzték meg a Pókember, Star Wars sorozatok, majd középiskolás korában rendre fosztogatta a miskolci antikváriumokat. Mint több másik ismert fiatal képregényes, jelenleg ő is a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója. Elmondása szerint a Hegy előtt – író híján – nem jutott tovább egy oldalas képregényeknél. Grafikái és egyebek megtekinthetőek blogján.

REJTŐ-LEGENDÁRIUM: A LÁTHATATLAN LÉGIÓS – író: Boruzs Gergely Gábor, rajzoló: Pozsgay Gyula

“Rejtő Jenő alakját legendák és anekdoták színpompás mozaikja rajzolja ki a múlt ködéből, sikeresebben őrizve emlékét a történelemkönyvek poros lapjainál. A Láthatatlan Légiós című albumban ezeket a legendákat kovácsoltuk képregényformába, olyan oldaláról mutatva be az írót, ahogy a nagyközönség eddig még sohasem láthatta.”

A szerzőkről:
Boruzs Gergely Gábor gyerekkorától képregényrajongó és –gyűjtő, öt éve foglalkozik komolyabban képregényes forgatókkal. Eddig három regénye és közel tucatnyi novellája jelent meg nyomtatásban, leginkább a spekulatív irodalom témaköreiben. Két nagyjátékfilmhez és egy tévésorozat tervezetéhez talált producert és mindhárom projekt elindult a megvalósulás útján. Mindezek mellett több képregény forgatókönyvet írt, melyek – rajzoló híján – nem valósultak meg. Hosszas keresgélés után talált rá Pozsgay Gyula és Győri Tibor grafikusokra, akikkel belevágtak az ArtComix pályázatra bejutott képregények megvalósításának.

Pozsgay Gyula eredetileg mérnök, ám leginkább grafikusként dolgozik. Több számítógépes játék fejlesztésében vett részt (pl. Terminator 3 – War of the Machines, Warhammer – Mark of Chaos, Nadirim), melyek közül legbüszkébb a Screamer 4×4 terepjáró-szimulátorára. Ennek motor és a teljes hajtáslánc fizikai és matematikai alapjait alkotta meg. Borítókat készített a Delta Visionnek (Ammerúnia világa), zenekaroknak (CrossBorns, ElfSong). Grafikai munkái a storyboardozástól az amerikai légierő és haditengerészetnek készített alkotásokig. Rajzait digitális technikával készíti, de előfordult már hogy társaival 100 m2-es díszítő falfestést is készített. Fényképei megjelentek a National Geographicben is.
Továbbiak a szerző saját weboldalán

SARLÓ ÉS ARATÁS – író: Boruzs Gergely Gábor, rajzoló: Győri Tibor

“A vasfüggöny lebontása utáni időszak az újkori Magyarország történelmének egyik legizgalmasabb és egyben legvitatottabb szakasza. Elég csak a rendszerváltást, a privatizációt, vagy épp a szovjet csapatok kivonulását említeni. Ezekben a zűrzavaros években mindenki helyezkedett, mindenki üzletelt, mindenki próbálta megtalálni a maga Amerikáját. A Sarló és aratás című képregényben ebből az időszakból elevenítünk fel egy részletet, amelynek ügyefogyott hősei egy eszeveszett terv segítségével próbálják tető alá hozni az évszázad üzletét, a maguk módján vágva neki a kapitalizmus hosszú és rögös útjának.”

A szerzőkről:
A két döntős művet is jegyző Boruzs Gergely Gábort az előző pályaműnél mutattuk be.

Győri Tibor 2005-ben lépett be az MKA-ba. A grafikus elmondása szerint nem ő volt az alkotóközösség legtermékenyebb tagja, azonban nevét így is jól ismeri sok képregényrajongó, hiszen a Fekete-Fehér Képregényantológiában kiadott Ripper Jr. nagy feltűnést keltett akkoriban. Más megjelent képregényei: Celebrity Pet Relax Center, Csak oda (Herega Zoltánnal – FFKA #6), Hatvankettedik fabula – Egy gyermekdid vadkanról, a disznókról és bárányokról (Heltai Gáspár nyomán – Pinkhell #2), A pókfonál (Álmok ereje 2007/02), Paralel (Kemenes Tamással – Pinkhell #4, eredetileg Ébredések címmel jelent meg a Kép, Regény, Szabadság kiállításon és kiadványában).

Továbbiak a szerző saját weboldalán és a Papírmozi blogon

TRÉFAMESTEREK – író: Pólik József, rajzoló: Zách Attila


“A Tréfamesterek történelmi tényeket vesz alapul, de a tényeket fikcióval keveri, úgy azonban, hogy a korszak légköréről, társadalmi és politikai viszonyairól mégis hiteles képet alkot. A képregény cselekménye az ötvenes években játszódik, és a korszak hidegháborús film-művészetének egyes elemeit hasznosítja, olyan megoldásokat, amelyek a vasfüggöny keleti oldalán a korszak magyar termelési filmjeiben, a vasfüggöny nyugati oldalán pedig a korszak amerikai inváziós sci-fijeiben bukkantak fel. A tervezett könyv célja kettős: egyrészt szórakoztatni akar, másrészt történelmi és kulturális ismereteket szeretne közvetíteni egy korszakról, amelyről Magyarországon regények és filmek születtek az elmúlt több mint hatvan évben, de még egyetlen képregény sem. A könyv azonban még ennél is merészebb vállalkozásnak tekinthető. Nem készült ugyanis olyan magyar képregény – és magyar játékfilm sem – amelynek Rákosi Mátyás lett volna az egyik főszereplője. Rákosi ugyanis a történet antagonistája, s mint ilyen, a történet egyik legérdekesebb és legösszetettebb karaktere.”

A szerzőkről:
Pólik József képregényt korábban még nem készített, ám szereti a műfajt, izgatja a benne rejlő művészi lehetőség. A Debreceni Egyetem Filozófia Intézetében tanít esztétikát és filmtörténetet. Eddig két könyve jelent meg, az egyik egy filozófiai, esztétikai tanulmánykötet (Levél Fodayba), a másik inkább szépirodalmi alkotás (Ha valaki jönne). Rendszeresen publikál tanulmányokat, kritikákat, novellákat, drámákat, filmforgatókönyveket) különböző folyóiratokban (Alföld, Liget, Forrás, Látó, Vulgo, Filmvilág, Gond, Magyar Tudomány, Pergő Képek stb.) és tanulmánykötetekben.
A 90-es években videoklipeket – pl. Animal Cannibals, Anima Sound System, Tankcsapda (Mennyország tourist) – és egy kisjátékfilmet írt, illetve rendezett (Lamm).
A Tréfamesterek ötlete két éve született. Kb. egy évig írta. És még egy fél évet vett igénybe,
mire megtalálta hozzá a grafikust, Zách Attilát.
Továbbiak a A szerző saját weboldalán

Zách Attila régóta képregényezik. Sokan ismerhetik a Dudás Győző és Hauck Ferenccel közös Három Madár Műhelyből, melynek munkái a kilencvenes években és az új évezred első éveiben a Kreténben és sok más lapban jelentek meg. Grafikai munkákat (elsősorban reklámgrafikát és illusztrációt) jelenleg az Irka-Firkász Műhely égisze alatt készít. Elmondása szerint az utóbbi időben tudatosan letett a képregény-rajzolásról, Pólik József film-képregény forgatókönyve és látásmódja megihlette, s egy olyan többoldalú kihívás elé állította, aminek már nem tudott ellenállni.

+1: A BRIGÁD – író: Stöckert Gábor, felkért rajzoló: Tebeli Szabolcs

További egy olyan pályaművet is kiválasztott a zsűri, amely képanyag híján nem felelt meg a kiírásnak, ám érdekessége miatt felkéri az alkotókat, hogy – versenyen kívül – mutassák be a prezentációk keretében.

A Brigád tagjai – a Besúgó, a Munkásőr és a többiek – a Kádár-korszak szuperhősei voltak. Nemcsak szemlélték, alakították is a történelmet: részt vettek az ’56-os és ’68-as eseményekben, sőt még a ’86-os futball-világbajnokságon is. De mit tartogat a mai magyar valóság az egykori brigádtagoknak, akik a kétezres éveken már öregemberek megkopott szuperképességekkel, és egymástól is eltávolodtak? Kiderül, amikor újra kénytelenek összeállni, hogy leszámoljanak egy Magyarországon tomboló terroristával – közben azonban a múlt felszakadó sebeivel is meg kell küzdeniük.

A szerzőkről:
Stöckert Gábor szintén gyerekkora óta képregényrajongó. A Brigád az első komolyabb szinopszisa, melynek egy korábbi változatát a Roham néhány évvel ezelőtti pályázatára is benyújtott; ott rövidebb történeteket kerestek. Képregényszerzőként a játékblogján kísérletezett kivágott képekből összeállított képsorokkal. Ezt így kommentálja: „azóta kicsit jobban tisztelem a képregényrajzolókat.” Több fantasy, sci-fi és horror novellája is megjelent különböző antológiákban és magazinokban. Az Indexnél főállású újságíró-rovatvezető.

A pályamű bemutatásához Tebeli Szabolcs, vagyis Brazil készít rajzokat. Rendszeres olvasóinknak talán nem szükséges bemutatni: a Roham első számaiban folytatásokban megjelenő, Németh Áronnal és Oroszlány Balázzsal közösen megalkotott Bürokraták erős tetszést váltott ki az akkori képregény-rajongókból. Személyesebb, kísérletezősebb képregényei (Short Message Service) a Panelben bukkantak fel. Két egész estés önálló képregénye jelent meg: Johnny Fellow, a Navigátor (2008), Űrkalóz (2012). Jelenleg is több projekten dolgozik, a félúton leállított Galaktika/Steampunk pályázatra megszülető és gyakorlatilag kész(?) Kittenberger pedig csak vár a nagy napra.

Facebook Hozzászólások