Vitorlát bonts! – RePrint #1

A Belvárosi Képregény és Karikatúra börzén debütált a hazai képregényes élet nagy öregjeinek, élő legendáinak közös projektje, a szerzők régi-új képregényeit közlő RePrint magazin első száma.

A képregényújság ezer szállal kötődik a Képregény Kedvelők Klubjához, így írni róla, vagy meghatározni értékeit csakis a rendszeres találkozókkal együtt van értelme. Bár a KKK-s összejövetelek földrajzi távolság miatt nagy bánatomra kimaradtak az életemből, ha jól tudom korábban is volt klubkiadvány, melynek helyébe az első szám minőségét tekintve méltán állhatna a RePrint – személy szerint efféle funkcióját könnyen el tudnám képzelni a későbbiekben. A KKK-k kézzel fogható lenyomata jelleget erősíti a magazinban olvasható írások egyike is, mely a Fazekas Attila hajós témájú képregényeit bemutató est tömör összefoglalója: ha már videofelvételek nem készülnek Magyarország egyetlen havi rendszerességű, témába vágó találkozóiról, az írásos dokumentálás vélhetően sokakat érdekelhet. Nem hinném viszont, hogy a RePrint önmaga, egyedül képes lenne újabb, eddig meg nem szólított tömegeket a klasszikus, művészi igényű magyar képregény ügye mellé állítani, a KKK-val párhuzamosan, azt kiegészítve-feldolgozva viszont nagyon is működőképes dolog válhat belőle a jövőben.

A borító – amely a legnagyobb vitát generálta a Facebook-on – olyan, amilyen. Én nem hinném, hogy ez egy tudatos, nosztalgia vezette koncepció része lenne, de a hírek szerint az ellenkezés meglehetősen kontraproduktívnak bizonyult: már készül a második szám most már egyértelműen tervezett, hasonlóan fotóval díszített borítója is.

A belbecs azonban teljesen rendben van, sőt bőven találni csemegét a debütáló számban!

A RePrint első számának zászlóshajója (hehe) egyértelműen a borítón is épp tüsténkedő Fazekas Attila Halálhajója: a kalandos, jó sok fordulattal operáló sztori főszereplője a folyton menekülő Jim, aki miután lekési hajója indulását, kénytelen országhatárokon át iszkolni az éppen rá leselkedő veszélyek elől. Útját ármány, üldözés, szerelem szegélyezi, mindez Fazekas magabiztos, szemet gyönyörködtető rajzaival – igaz a meztelenkedős jelenetekben most valamennyire visszafogta önmagát.

Az első számban olvasható rövid, egy-két oldalas képregények Téjlortól, Hauitól, Sváb Józseftől, Fazekastól és Verebics Jánostól egyaránt grafikailag lenyűgöző munkák, színes, csattanóra kihegyezett egypercesek, történetükben azonban kevésbé maradandóak – talán a Bűnjel a garázsban és a Bringatolvaj kivétel ezek alól.

A másik nagyobb lélegzetvételű képregény Zórád szellemében fogant. A mester tanítványa volt egykoron Verebics János, a RePrint egyik lelke, akinek ezúttal A szív parancsára című munkáját olvashatjuk. A spanyol polgárháborúban harcoló magyarok története érdekes, a képregény igazi különlegessége azonban születésének körülményei, melyet egy hosszabb cikkben ismertet is a szerző. Elöljáróban elég annyi, hogy Zórád eredeti rajzai elvesztek, az azokról készült, rossz minőségű fénymásolatok alapján dolgozott megrendelésre Verebics, aki ekkoriban bontogatta még szárnyait a pályán.

Az első szám összképe nagyon pozitív, Fazekas Halálhajója önmagában meghozta a kedvet a folytatáshoz, ami remélhetőleg minél előbb kézbe vehető lesz. A RePrinthez összeállt stáb egyfajta all-stars csapa a magyar képregényes világ berkein belül: minden megjelenésüknek hírértéke van, és ha a jövőben is sikerül ilyen kaliberű tartalommal megtölteni az újságot, az megtalálhatja a vásárlóit.

Farkas Dávid