Képregényes 10×5

1. Az utóbbi pár évben az ismeretségi körödben nőtt a képregény iránt érdeklődők száma?
2. Neked melyik a kedvenc képregényirányzatod / műfajod a képregényeken belül?
3. Mi alapján jön meg a kedved egy új képregény olvasásához? (pld szerző, kiadó, téma)
4. Melyik képregény volt meghatározó élmény számodra az utóbbi időben?
5. Szerinted melyik az a képregényirányzat / műfaj, ami új olvasókat tudna toborozni a képregénynek?

Darkplant, szkennelő

1. Alig észrevehetően, de igen. Akiket érdekelne, azokat is visszatartják az árak. Ahogyan egyébként a könyv- vagy magazinfogyasztástól is. A XIII nagyon sok rajongót szerzett magának, ám sajnos csak úgy, hogy én adtam kölcsön mindenkinek.

2. Gombóc Artúr vagyok ezen a téren. A BD, a manga, a strip, a lepedős-repkedős mind jöhet. Úgy fogalmaznék, hogy ami kevésbé érdekel az a történelmi, a belezős horror, a tini manga. Az időhiány pedig egyre inkább eltaszít az 'ongoing' sorozatoktól. Szeretem tudni, hogy ha valamit elkezdek olvasni, annak tényleg vége lesz.

3. Minden szerzőnek vannak gyengébb pillanatai, minden kiadónak vannak profiljai és minden téma lehet izgalmas ami jó, tehát ez nem jellemező. Az előbb már érintettem a dolgot: a sorozatjelleg visszatart. Ha valamin ott díszeleg egy hatalmas egyes szám, kevésbé vonzó, mert nem tudom, mikor lesz vége. Ráadásul kis hazánkban nem egyszer fordult elő regényekkel, képregényekkel is, hogy sosem fejeződtek be. Lásd Alien sorozat. A kedvemet leginkább az hozza meg, ha elég alaposan bele tudok olvasni, mielőtt megvenném és elolvasnám. Akár szkennelve /honosítva/ a neten, akár a boltban, ahol nem szólnak rám, hogy ez nem kölcsönkönyvtár.

4. Yoshihiro Tatsumi: The Push Man and Other Stories című 'novellagyűjteménye'.
Egy kedves ismerősöm küldte az Egyesült Államokból. Nagyon ütős könyv. Nem kis örömmel vettem észre, hogy az egyik történet megjelent a Papírmoziban és az ígéretek szerint a Fekete-Fehérben is meg fog. A magyar kiadások közül az elmúlt egy évben A rabbi macskáján szórakoztam a legjobban.

5. Máshonnan fognám meg. Látom, hogy a blockbuster filmek felkeltik az érdeklődést a művek iránt, amelyekből készültek. Mondjuk ezek ügyében mi tenni nem tudunk semmit, de jó, hogy vannak. Látom, hogy a Francia Intézet elmúlt akciói (Építészet a képregényekben) és a Karton Galéria kiállításai egyre nagyobb hangot kapnak a sajtóban. A fesztiválok és börzék is egyre többször szerepelnek a hírekben. Ez mind hasznos a képregény műfajának. Mozgolódni kell, nyüzsögni, odatolni a képkockáinkat mindenhová, ahogyan mások is teszik. Láttam az átszínezett Rejtő-CsHT-Korcsmáros képkockákat a Magyar Színházban, tudom, hogy vannak képregénnyel kapcsolatos speciálkollégiumok a Szegedi Tudományegyetemen. Ezekre azt tudom mondani, csak így tovább!

A műfajokra térve: ahogyan én láttam a Fesztiválon, minden irányzatnak megvan a maga rajongótábora és mindegyik maroknyi. Ha elveszed a mangát a
mangásoktól, nem biztos, hogy meg fogják venni a szuperhős képregényt és viszont. Ráadásul mindezektől elkülönűlnek a komoly művek (pl. Bilal) rajongói. Mégis talán az európai vonalat érzem kevésnek, annak ellenére, hogy rajongókat szerezne. A Jodorowsky (Incal, Technopères) vagy Convard (Triangle Secret) műveit befutónak érezném.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11