Múltidézés a Mátyás templomból – Múltébresztők
A képregényes közélet azóta kíséri kiemelt figyelemmel Németh Gyula rajzoló/illusztrátor pályafutását, amióta felbukkant a porondon, hiszen tipikusan olyan rajzi egyéniség, aki a Magnum Opus, a Nagy Mű ígéretét hordozza magában.
Nemzetközi vonatkozású munkái közül fontos lépés a Dark Horse Comics-nál megjelent A sötétség 30 napja írójának Steve Niles-nak rajzolt négy füzete a Criminal Macabre sorozatban (The Big Bleed Out), itthon tavaly Alfabétát kapott egy, a Szépirodalmi Figyelőben megjelent rövidebb munkájáért. A jövőbe tekintve és a jelenlegi ingoványos kiadási időpontokat figyelembe véve érkezik majd a második együttműködése Niles-szal, ami a budapesti holocaust alatt játszódó horror lesz, és ha már említésre került A NAGY MŰ, akkor már publikus a hír, miszerint a Cser Kiadó égisze alatt szeptemberre várható a Dr Moreau, amely Gyula szavaival élve “a klasszikus első teljesen illusztrált verziója lesz, több mint 120 rajzzal…”
De most kanyarodjunk vissza…
A Mátyás-templomról szóló képregény harmadik együttműködése Dávid Ádám ifjúsági regényíróval, a Millenium-trilógia, és a tananyaggá vált A Virág utcai focibajnokság című művek szerzőjével. Ezek sorban, a Rabtársak a Gulagon, a Mindszenty és a Múltébresztők, utóbbi pár hete kapható, egyelőre kizárólag a Mátyás-templomban.
Mindhárom műben közös, hogy ismeretterjesztő-promóciós céllal készült anyagok, így inkább iskolapedagógiai vagy médiatudományi, mintsem általános képregényes megközelítést igényelnek mind szerzői, mind befogadói oldalról. A szerzői cél jelen esetben egészen egyértelmű, információ, ismeretanyag átadása, terjesztése (a propaganda szó eredeti jelentése), könnyen befogadható, kiegészítő technikát (rádió, tévé, számítógép stb.) nem igénylő médiumon, néhány tíz oldalon, tömör formában.
Bár Szalay Kristóf 2016-os tanulmányának a Különleges bánásmód című periodikában a képregény és a karikatúra felhasználásának az idegen nyelv-oktatásban a témája, pedagógiai szempontból érdemes elolvasni a Miért éppen a képregény? című bekezdést, melyekben a következőket részletezi: a képregény motiválja a fiatalokat, kultúrát közvetít, a beszélt nyelvre épít, vizualitása segíti a befogadást, logikai készséget fejleszt, kapu lehet az olvasáshoz, számos kreativitást fejlesztő gyakorlat épülhet rá, dramatizálható, a beszéd és az íráskészség is fejleszthető vele, rövid, gyorsan olvasható.
Maksa Gyula 2007-es, Médiakutatóban megjelent cikke az ismeretterjesztő képregény médiatudományi vonatkozásait vizsgálja, így ír:
“Tizenkilencedik századi születése óta a képregényt, úgy tűnik, sokan tartják az ismeretterjesztés hatékony médiumának.”
Konklúziója (a Zavaros vizekent és a Maus-t vizsgálta):
“A tárgyszerűség helyett a viszonyszerűséget előtérbe helyező képregény-médium azért lehet alkalmas a hatékony ismeretterjesztésre, mert a hangsúlyozott szubjektivitás médiumaként kelthet szimpátiát a befogadóban, oldva az ismeretterjesztéshez rendelhető pedagógiai viszony hagyományos hierarchizáltságán.”
Érdekfeszítő cikket írt még Losonczy Attila az Oktatáspedagógia egyik 2013-as számába, amelyben ilyen meglepő idézettel is találkozhatunk Cs. Horváth Tibortól:
“Mi a képregény? Epikai műfaj. Tehát nem képregény például a villanykörte feltalálásának képes feldolgozása, a francia történelem képes feldolgozása, és nem képregények a Jó Pajtásban közölt ismeretterjesztő feldolgozások. A bemutatott angol nyelvkönyv sem képregény, csak képregény-elemeket alkalmaz.”
A Dávid Ádám által írt “mesélő” ismeretterjesztő képregények lekötik az olvasót, kiválóan alkalmasak arra, hogy témájuk iránt további érdeklődést keltsenek. Rabtársak a Gulagon a legösszetettebb, rajzilag is ez a legkiforrottabb. A nagy tisztelettel övezett egykori hercegprímás, Mindszenty József saját, példaértékű életét meséli el egy magyar kisfiúnak 1975-ben Bogotában. Időnként az a kvízjáték jutott eszembe, ahol a kérdés tárgya egyes szám első személyben beszél magáról. Ki lehetek? “XII. Piusz pápa engem kért fel a márciusban megüresedett esztergomi érseki szék betöltésére.” “Az esztergomi Bazilikában tartottam meg hercegprímási székfoglaló beszédemet.”
A Múltébresztők is így működik, tényszerűséget és történetében meseszerűséget ötvöz. Utóbbi két műben Gyula mintha kísérletezne, a Rabtársak klasszikusabb képi világa helyett más és más vastagságú, időnként szakadozottabb vonalakkal, megfoghatóan digitális vizualitással vetíti elénk a magyar történelem helyszíneit, alakjait.
Az előző (előtti?) rendszerben itthon mindennapos volt az ismeretterjesztő történelmi képregény. Most nem az, de egyre gyakoribb, mindenféle formában, az ismeretterjesztés arányának függvényében. Hazai szerzők, művek: Fazekas Attila, Sarlós Endre művei, Somogyi–Brazil: Kittenberger, Mészáros–Németh: Királyok és keresztek, Kálmán: Csontváry, Kiss–sokan: Seuso-mozaik, pár éve Pertics–Felvidéki: Papp Laci, Nyugat+zombik, regényes műként Tallai–Futaki: Budapest angyala. Ezek azonban nem iskolai használatra készült alkalmazott képregények, mint az itt tárgyalt munkák.
Emellett már itt is megjelennek színvonalas pályázatok (I. világháború, 1848. március 15., Szent Márton stb.), egyedi állami- vagy magántámogatású művek, de egyelőre esetlegesnek tűnik az ezzel kapcsolatos intézményi/szakpolitikai háttér. Valószínűleg egy-egy alapítványnál, egy-egy kuratóriumban, itt-ott van valaki, aki időnként bedobja, miért nem csináljuk meg ezt a témát képregényben?
Dávid Ádám és Németh Gyula Mindszenty és Múltébresztők című munkái nem klasszikus, hanem alkalmazott képregények, egyszerű kerettörténetbe ágyazott, hangulattal kiegészített tényközlő gesztusok, az információ emészthető, élvezetes és gyors átadására szolgáló képregényzanzák.
Lénárd László
Források:
- Szalay Kristóf: Nyelvtanulás karikatúrákkal és képregényekkel. Különleges Bánásmód, II. évf., 2016/1.
- Losonczy Attila: A képregények az ismeretterjesztés szolgálatában. Oktatáspedagógia, 2013/1.
- Maksa Gyula: Ismeretterjesztés és képregény. Médiakutató, 2007 tavasz
| Cím: | Múltébresztők |
| Szerző(k): | Dávid Ádám, Németh Gyula |
| Kiadó: | Mátyás-templom gondnoksága |
| Ár: | ? Ft |
| Formátum: | füzet |
| Terjedelem: | ? oldal |
| Megjelenés: | 2020.07.10. |
| Megvásárolható: | Közvetlen a kiadótól |
| Online vásárlás: | |
| Bevásárlólista: |   |
-
Talmi hatalmi harc: Korra legendája 3.
Az Avatár-univerzumban azt szerettem, hogy a karakterek mindig is képesek voltak néhány szóval, egy-egy gesztussal élő, lélegző személyekké válni, akik jóval többek az általuk betöltött szerepnél. Ez igaz volt...
Lángoló jég, azaz Rejtő Jenő Jégvirágos pokla
…hol van Rejtő helye az irodalomtörténetben? Ha lehet ilyen polarizált kérdést feltenni: ponyva? Nem ponyva? – Akkor, amikor ezekről a kérdésekről vita folyat az 1990-es évek elején, igazából nem...
A futár, akit elloptak!
A 27. KépregényBörzére jelent meg egy kötetbe gyűjtve Rejtő Jenő Az ellopott futár című művének képregény-adaptációja a kilencedik.hu kiadásában. Kiss Ferenc (továbbiakban Kissferi) és Garisa H. Zsolt közös munkája...
Szörnyetegek szigetén
Tavaly a kémiai Nobel-díjat két tudósnő kapta egy, a génszerkesztés témakörében kifejlesztett eljárásért. Ennek egyik lehetséges alkalmazása, hogy egy-sejt állapotból megnövesztenek egy állati szervet egy másik fajban, majd azt...
Köpeny és Kard – Árny és Fény
Bronx – nem tudjuk mi az, de álmodozunk róla, gyerekek a nyolcvanas években. Kemény hely. Ott megölnek – mondjuk az általános iskola aszfalt udvarán egymásnak. Ha nem az a...