Mao Ce-tung mint képregény-figura

A “Nagy Kormányos” képregény-figura lett, Peking leporolja volt vezetőjét, hogy felelevenítse a forradalom értékeit.

A Kinai Kommunista Párt propaganda osztálya a volt vezető születése 120. évfordulójára képregényben meséli el Mao Ce-tung ifjúkorát, hogy ezzel a modern eszközzel hódítson meg egy új közönséget, a fiatalokét, akik már hozzászoktak az amerikai és a japán termékekhez.

A képregény, amelynek címe Amikor Mao Ce-tung fiatal volt, bemutatja a vezetőt serdülő korában, copffal, nagy fénylő szemekkel, bizakodó mosollyal az ajkán.

„Ez a XXI. század, nem maradhatunk a régihez láncolva, innovatívoknak kell lennünk” – így mutatta be a médiának a képregényt Li Huasheng művészeti igazgató, aki kurátora volt a programnak. A mű a párt és központi bizottsága hivatalos lapjának, a Qiushi-nak és a Hunan székhelyű két filmprodukciós társaságnak az együttműködéséből született.

Mao Ce-tung új ábrázolása szakit azzal a tabuval, amely tiltotta a politikai vezetők stilizált megjelenítését, de Mao nem most először vált képregény-figurává. A legutóbbi verzió félévszázaddal először jelent meg róla, de 1948 óta minden politikai képregény-készítő hamarosan ellenőrzés alá került vagy letartóztatták. Különböző elemzők szerint a látszólagos nyitásnak nem szabad senkit sem megtévesztenie. A mai időkhöz való alkalmazkodás mögött valójában önmegőrzési cél rejlik, a forradalomnak és céljainak ébren tartása. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy a projektre 30 millió jüant (3,5 millió eurot) szántak. És lehet, hogy Mao nem is az egyedüli vezető lesz, aki ilyen alakban jelenik meg. A Qiushi folyóiratnak állítólag a terveiben szerepel egy sorozat tíz tábornokról, akik a Kínai Népköztársaság alapítói voltak. Ilyen volt Csu En-laj, a „Nagy Kormányos” jobb keze, Liu Sao-csi elnök és Csu Te marsall.

Xi Jinpong elnök augusztusban jelentette be “egy erős hadsereg létrehozását az új médiaterületek meghódítására”, anélkül, hogy ez gazdasági szempontokból veszteségekkel járna a termelésben érintett szervek számára.

Kezdetnek, mindenesetre itt van a képregény Maoval, mivel, mint kiderült, a kínaiak 30 százaléka tekinti munkásságát “tévesnek”.

Forrás: Gépnarancs