Joker – Sajtókönyv

A tömegben is magányos Arthur Fleck emberi kapcsolatot keres. Miközben Gotham graffitikkel tarkított utcáit rója, két maszkot is visel: az egyiket a munkájához, hiszen bohócként dolgozik. A másikat viszont nem tudja lemosni – azt azért öltötte magára, hogy be tudjon illeszkedni a világba. De amikor kamaszok zaklatják az utcán, belekötnek a metrón vagy egyszerűen csak a többi bohócok szórakozik vele, még jobban eltávolodik a környezetétől. Fokozatosan magába szippantja az elképesztő és rémisztő mélység, ahonnan már nincs visszaút. Vagy jobb lenne, ha nem volna.
Todd Phillips rendező, társ-forgatókönyvíró és producer Joker című filmje a DC univerzum hírhedt rosszfiújáról szól, aki Gotham városában keresi a helyét. Arthur egyik rossz döntést hozza a másik után, az események megállíthatatlan láncreakcióját indítva el.

A produkcióról

A ’80-as évek elején járunk, Gotham városa forrong. Egyre nagyobb a szakadék a jómódúak és a nélkülözők között, a feszültségeket pedig tovább mélyíti a hetek óta tartó szemétszállítói sztrájk.
Nem, ez nem az a Gotham és nem az a Joker, amellyel és akivel az előző 80 év filmjeiben és képregényeiben találkozhattunk.
Ahogy Todd Phillips filmkészítő fogalmaz: „Joker elképesztően izgalmas figura, mégsem foglalkozott még senki azzal, hogy honnan is jön. Ezért az írótársammal, Scott Silverrel úgy gondoltuk, megérdemel egy hozzá méltóan izgalmas és nagyszabású filmet. Nem egy Joker-történet érdekelt minket, hanem A Joker-történet, vagyis hogyan lett azzá, amilyennek korábban megismertük.”
A filmben Joaquin Phoenix hipnotikus erejű alakításában láthatjuk Arthurt – és Jokert, akivé Arthur válik. És ahogy Arthur eljut a saját sötétebb oldaláig, úgy fedezzük fel Gotham sötétebb oldalát is.
„Láthatjuk, mekkora különbség van aközött, ahogy a gyerekek és a felnőttek viszonyulnak Arthurhoz – folytatja a rendező. – A gyerekek még nem valamiféle szűrőn keresztül nézik a világot. Arthurra is úgy tekintenek, mint egy férfira, aki meg akarja őket nevettetni. Nem úgy születünk, hogy nem fogadunk el másokat. Ezt bizony menet közben tanulják meg az emberek, sajnos túl sokan.”
Silver átveszi a szót: „Arthur úgy indul neki az életnek, hogy egyszerűen csak meg akar nevettetni másokat. Mosolyt akar csalni az arcukra. Ezért lesz bohóc és ezért álmodik arról, hogy stand up komikus lesz. Vidámságot szeretne hozni a világba. De Gotham mérgező hely, ami összeroppantja… hiányzik az együttérzés, az egymásra figyelés… ez teremti meg Jokert.”
Az Arthurból időnként kitörő kontrollálhatatlan és indokolatlan nevetés csak még jobban elidegeníti másoktól. „Manapság már ismerik ezt a szindrómát – mondja a filmkészítő –, de akkor, amikor a történetünk még játszódik, erről még szó sem volt.”
Phoenix bevallása szerint „a forgatás közben voltak pillanatok, amikor úgy éreztem, nagyon is meg tudom érteni a motivációját, de a következő percben már lesújtanak a döntései. Számomra hatalmas kihívást jelentett ennek a figurának a megformálása. És biztos vagyok benne, hogy a közönség számára is ugyanolyan izgalmakat tartogat. Ez a Joker nem az, akit már jól ismernek, számtalan fordulatot, titkot tartogat.”
„Azok a filmek inspiráltak, amelyeket fiatalkoromban néztem – meséli Phillips. – Ezek a ’70-es és ’80-as évek nagyszerű filmjei, mint Scorsese mozijai, például a Taxisofőr vagy Sidney Lumet filmjei, a Hálózat és a Serpico. Ezeknek a filmeknek a feszültsége, vibrálása, de még látványvilága is, meghatározó volt számomra és tökéletes passzol ehhez a történethez. Természetesen használtunk a képregény kánonból jó néhány elemet, de olyan környezetet hoztunk létre az 1981 körüli Gotham városával, amely sok felfedeznivalót tartogat a nézőknek.”
Phillips nem szereplőválogatáson bízta Phoenixre a karaktert, hanem már eleve úgy írta a szerepet, hogy a színész járt a fejében. „Joaquin korábbi munkái kivétel nélkül magukkal ragadtak – fejtegeti Phillips. – Amit azonban a legjobban szeretek benne, hogy teljesen kiszámíthatatlan. Ez pedig tökéletesen passzol a főszereplőnkhöz. Míg mások szabályos matekképletekkel dolgoznak, addig Joaquin szabad jazzt játszik. Nem csak kiemelkedően tehetséges, de példátlanul vakmerő is. Bátran kockáztat. Úgy gondoltam, ha vállalja a szerepet, akkor valami egészen különlegeset hozhatunk létre.”
Bár korábban a színész következetesen ellenállt ennek a műfajnak, amikor elolvasta a forgatókönyvet, nem tudott nemet mondani. „Még soha nem olvastam hasonlót! – jelenti ki Phoenix – Amikor együtt dolgozom egy rendezővel, számomra az a fontos, hogy személyes köze legyen az anyaghoz, hogy azt a filmet csak és kizárólag ő tudja megcsinálni. Toddnak különleges a látásmódja, úgy tekint a dolgokra, ahogy ehhez a filmhez kell látni a világot.”
Phillips és Silver egy évig dolgoztak egy apró, New York-i irodában Arthur történetén, hogy minden mozaikdarab a helyére kerüljön és világos legyen az az út, amit végigjárva egy hétköznapi emberből a megtestesült gonosz lesz. „Az általunk elmondott történetben az túl egyszerűnek tűnt és ezért nem működött, hogy beleesik egy kádnyi savba és attól lesz ilyen – mondja Phillips. – Megpróbáltunk mindent a valóság lencséjén át nézni. Azon tűnődtünk, miért is festi ki az arcát, amikor Joker lesz? Honnan jön ez, hogy maszkírozza magát, miért van neki egyáltalán ilyesmije? Mondjuk mi lenne, ha egy bohóc lenne? Aztán persze azt a kérdést is fel kellett tennünk magunknak, miért dolgozik bohócként. Úgy gondoltuk, azért, mert az anyja azt mondta neki, hogy vidámságot és nevetést kell hoznia a világba. És ebből kiindulva minden szépen összeállt.”
Azért, hogy elérjék mindazt, amit a Jokerrel szerettek volna, Phillips és producertársa, Bradley Cooper úgy döntött, hogy a felvételeket elsősorban eredeti helyszíneken készítik el, méghozzá abban a városban, amely Gothamet ihlette és egyben Phillips szülővárosa is: New Yorkban. Néhány jelenetet pedig a közeli New Jerseyben forgattak. Amikor megszületett a döntés, az is nyilvánvaló volt, hogy szükségük van valakire, akinek nagy rutinja van a New York-i forgatásokban, így került a csapatba Emma Tillinger Koskoff producer.
„Todd víziója különleges és ihletett volt az első pillanattól kezdve – meséli Tillinger Koskoff. – Pontosan tudta, hogy mit szeretne látni. Az én feladatom az volt, hogy segítsek ennek a víziónak a megvalósulásában és olyan támogató közeget teremtsek, hogy ő a színészekkel való munkára és az egyes jelenetekre tudjon koncentrálni. Todd és én szerencsések voltunk, fantasztikus stábbal dolgozhattunk, New York legjobb szakembereivel.”
Phillips alkotótársai között volt Lawrence Sher operatőr, akivel ez már a hatodik közös filmjük, Mark Friedberg díszlettervező, Mark Bridges jelmeztervező, aki már sokszor dolgozott Phoenixszel, Jeff Groth vágó és Hildur Guðnadóttir zeneszerző, aki már akkor elkezdett zenetöredékeket küldeni Phillipsnek, amikor még csak a forgatókönyvet ismerte, magából a filmből még egy kocka sem forgott le.
„Mindig hihetetlen élmény a filmkészítés, ha ilyen csillogóan tehetséges és kreatív alkotótársakkal van körülvéve az ember – mondja Phillips. – És ezen a filmen a legjobbakkal dolgozhattam.”
Ez pedig nem csak a kamera mögött, hanem a kamera előtt dolgozó alkotókra is igaz. Kezdhetjük a sort rögtön Robert De Niróval, akivel valószínűleg bármely filmes örömmel dolgozna. A legendás színész Murray Franklin tévés műsorvezetőt alakítja, aki a legközelebb van ahhoz, hogy Arthur példaképként tekintsen rá – bár nem ismerik egymást.
A Joker egyik első jelenetében Arthur egy szociális munkással találkozik, aki megkérdezni tőle, segítene-e, ha beszélhetne valakivel. A választól függetlenül Arthur arckifejezéséből egyértelmű, hogy vele nem szeretne beszélgetni. De az sem tiszta, hogy kivel szeretne – ha egyáltalán van olyan.
„Arthur folyamatosan küzd azzal, hogy mit és hogyan akar közölni – mondja Phoenix. – Az ösztönei nem illeszkednek a beszélgetés, az emberi interakció elfogadott szabályaihoz. Vagy bármi máshoz.”
Phillips hozzáteszi: „Amikor Arthurral megismerkedünk, akkor az a hozzáállása, hogy olyan leszek, amilyennek szeretnéd, megfelelően viselkedem, csak ülök csendben a buszon és így tovább. De ezt nem lehet örökre fenntartani, előbb vagy utóbb jön az utolsó csepp. Ott dolgozik benne az, hogy vállalnia kell az igazi énjét, akivé válik. És a történet során látjuk, ahogy apránként előbújik belőle.”
Kísérletet tesz a stand uppal, sokat néz másokat, igyekszik tanulni tőlük, elcsípni a hangsúlyaikat, az időzítés technikáját. Azt reméli, hogy hozzájuk hasonlóan ő is magával tudja ragadni a közönséget a szellemes megfigyeléseivel. „Ahogy ő látja a világot és amiről azt gondolja, hogy vicces, az sajnos nem nagyon működik – meséli Phoenix. – Nem érez rá arra, hogy a többiek hogyan találnak utat a közönséghez, nem érez rá a humorukra és nem is tudja utánozni.”
A filmben a szociális munkás azt javasolja Arthurnak, hogy vezessen naplót, írjon, rajzoljon bele. A film előkészítése alatt Phoenix is megfogadta ezt a tanácsot és számos bejegyzést írt Arthur naplójába. Ám az talán még jobban árulkodik arról, mennyire komolyan vette a felkészülést a színész, hogy a forgatásra közel 24 kilót fogyott, méghozzá radikális módszerrel: egy almánál alig evett többet naponta. Phillips bevallja, „az én döntésem volt. Azt szerettem volna, ha éhesnek és betegnek tűnik, mint egy lesoványodott farkas.”
Phillips és Phoenix szoros munkakapcsolatot alakított ki az előkészítés alatt, a forgatáson pedig még azután is folytatták a beszélgetést, hogy a felvételek már rég véget értek. „Amikor vége volt az aznapi forgatásnak, még órákig telefonáltunk vagy sms-eztünk egymással, a következő napi jelenetről beszélgettünk, hétvégén pedig találkoztunk és végigmentünk a következő hét jelenetein” – idézi fel Phoenix.
Arthur betegeskedő anyjával, Penny Fleckkel él és az ápolásának szenteli magát. Penny a saját világában él, a tévét nézi, látja, milyen aggasztó dolgok történnek Gothamben és kitartóan leveleket ír Thomas Wayne-nek, akinek 30 éve dolgozott. A vagyonos üzletember azt tervezi, versenybe száll a polgármesteri székért, és Penny biztos benne, hogy segítene neki, ha tudna a jelenlegi élethelyzetéről.
Frances Conroy alakítja Arthur anyját, és elismerően nyilatkozik arról, milyen elhivatottan dolgozott Phoenix: „csendes és koncentrált, eggyé válik a szerepével és minden idegszálával a jelentben szereplő másik színészre hangolódik. Néha az az érzésem, Joaquint nem is ismerem, mert csak Arthurral találkoztam. A forgatás idejére maga mögött hagyja a saját személyiségét és a jelenet valóságában él.”
A nárcisztikus anyja által nevelt Arthur egyszerre retteg attól, hogy rá figyelnek és attól, hogy láthatatlan mások számára, még az anyja számára is. Sóvárog mások elismerésére és a valós kapcsolatokra. Pennyvel együtt nézi minden éjjel Murray Franklin műsorát és arról álmodik, hogy egyszer ő is felbukkanhat a műsorban. Egy komikusnak Gothamben az maga a megvalósult álom. De egy olyan sokat látott profi, mint Murray bármi áron kicsiholja a nevetést a közönségből – akárkinek is kell megfizetnie azt a bizonyos árat.
Franklint Robert De Niro alakítja. Phoenix így emlékszik vissza első közös forgatási napjukra: „elképzeled, mi mindent kérdeznél tőle, hiszen mégiscsak ő Robert De Niro. Nagyon izgatottan várod a találkozást, de aztán rájössz, hogy aznap egy kilenc oldalas jelenetet kell felvennetek, ezért egyáltalán nem lesz arra idő, hogy feltedd neki az ezernyi kérdésedet.”
Phillips másik stratégiát választott, amikor először találkozott az ikonnal: „elmentem az irodájába a forgatás előtt, nagy levegőt vettem és azt mondtam, nézd, muszáj tíz percet kérnem arra, hogy feltegyek egy csomó kérdést, aminek semmi köze ehhez a filmhez, de esküszöm, hogy utána profi leszek és dolgozhatunk. Végül húsz percig beszélgettünk más dolgokról és isteni volt.”
Arthur az érzelmi kötődések keresése közben a szomszédjáról, Sophie Dumondról is álmodozik. A karaktert Zazie Beetz alakítja. „Sophie Fleckék alatt lakik a kislányával és rendszeresen találkozik Arthurral a liftben és hasonló helyeken. Egyedül neveli az ötéves kislányát, nyilván nehéz élethelyzetben van. De azért látja, hogy Arthurnak problémái vannak a kommunikációval és bizonytalannak tűnik, ezért kedves hozzá, rámosolyog, ahogy az ember a szomszédjaival teszi.”
Beetz élvezte a közös munkát Phoenixszel: „régóta nagy rajongója vagyok Joaquin munkásságának, szerintem a nemzedékének egyik legjobb színésze.”
A polgármesterjelölt Thomas Wayne-t Brett Cullen játssza. Wayne valamiféle apafigura Arthur szemében, de akárhányszor megpróbál vele kapcsolatot teremteni, nem jár sikerrel. Alfred Pennyworth szerepében pedig Douglas Hodge-ot láthatjuk, ő felel többek közt azért, hogy az Arthurhoz hasonlókat távol tartsa Wayne-től.

„Filmkészítőként sok eszköz áll az ember rendelkezésére, hogy megvalósítsa a vízióit, és ebben a filmben a látványnak kiemelt szerepe van – jelenti ki a rendező. – A mindennapi környezete sok mindent elmond Arthur életéről, ezért minden ebben rejlő lehetőséget ki akartunk használni.”
Mark Friedberg díszlettervező Phillipshez hasonlóan New Yorkban nőtt fel és jól ismeri azt a palettát, amivel a rendező dolgozni szeretett volna. „Mark rengeteg régi fotót nézett át New Yorkról, hogy az akkori graffitikultúrából ihletet merítsen, hogy felidézze, milyen autók rótták akkor az utakat és mennyi volt a szemét – meséli a rendező. – Mindenre kiterjed a figyelme, lenyűgöző, ahogy dolgozik.”
„Jól ismerem azt a világot, amilyen Gotham volt Todd és Scott elképzeléseiben. Kemény világ – jelenti ki Friedberg. – Pontosan olyan, mint ifjúkorom New Yorkja. Piszokban úsztunk, a közszolgáltatók vagy sztrájkoltak, vagy korruptak voltak. Úgy gondoltam, ezt a hangulatot nagyon látványosan és hatásosan meg lehet jeleníteni a filmvásznon. Innen indult a beszélgetésünk a Jokerről. De Gotham természetesen nem azonos New Yorkkal, megvan a saját sötét, érdes, könyörtelen világa, amelyet mégis mindannyian jól ismerünk.”
Olyan részletesen kidolgozták Gotham városát és Arthur mindennapi útvonalait, hogy Friedberg még egy képzeletbeli metróhálózatot is megrajzolt.
„Az Arkham elmegyógyintézetet a filmünkben Arkham Állami Kórháznak hívják – meséli Phillips –, mert úgy gondoltuk, így hívnák valójában.” Az Arkham belső felvételeit a harlemi Metropolitan Kórházban vették fel, míg a külsőket a brooklyni Sunset Parkban, egy katonai terminálnál, amely az indusztriális stílusú építészet remek példája.
A tervekhez hiába volt New York a kiindulópont, a felvételek helyszínének megtalálása nem kis fejtörést okozott a stábnak. „A ’70-es, ’80-as évekbe helyezett Gotham világát nehéz volt megtalálni a mai utcákon, hiszen minden szép lassan üvegtornyokká és plázákká változott körülöttünk – fejtegeti Friedberg. – Az elképzelt helyszínek vadászata során végül Newarkban kötöttünk ki, ahol felépítettük a Gotham teret, valamint New Jerseyben és a környező városokban.”
A stáb a brooklyni Kings Theaterben is forgatott. A mozit eredetileg 1929-ben nyitották meg, de nemrég renoválták. A filmben a Wayne Hallt alakítja. Bronx munkásnegyedei, Highbridge és Kingsbridge szolgáltak Arthur lakhelyéül. Szintén Bronxban található az a lépcsősor, amelyen Arthur hazafelé mindig felvonszolja magát. „Todd ötlete volt, hogy Arthur otthona a dombos Dél-Bronxban legyen, ahol lépcsőkön, sikátorokon keresztül juthat haza – meséli Friedberg. – Ha a városra gondolnak, az embereknek általában nem jut eszébe, hogy New York néhol milyen dombos. Mindenki azt hiszi, teljesen sík. Ezért ezt a különleges adottságot jól tudtuk használni, további izgalmat csempészett a látványvilágba.”
A film látványának kialakításában természetesen hatalmas része volt Lawrence Sher operatőrnek. „Larry a legközelebbi kreatív munkatársam – jelenti ki a rendező. – Már beutaztuk az egész világot a közös forgatásainkon.”
„Todd-dal minden forgatási napunkon kihívást jelentünk egymás számára – mondja Sher. – Nyomást gyakorlunk egymásra, de ez a jó értelemben vett nyomás, amely például a gyémántokat is létrehozza. Cserébe úgy mehetünk haza minden forgatási nap végén, hogy nem érezzük azt, hogy bármilyen lehetőséget kihagytunk volna, hogy valamit ne valósítottunk volna meg. Ez már a hatodik közös filmünk, ezért félszavakból is értjük egymást. Nyugodtan belemehetünk az egyes jelenetekkel kapcsolatos ötletek részleteibe, mert jól tudjuk, hogy ezekből a részletekből össze fog állni a teljes kép. Emlékszem, ahogy a Joker előkészítése alatt az árnyékról beszélt, hogy hogyan képviseli az árnyék a másik énünket. És én azonnal el tudtam kezdeni gondolkozni azon, hogy a képeken keresztül, vizuálisan hogyan tudom megmutatni azt, amit ő gondol Arthur átalakulásáról Jokerré. Todd, Mark és én mind Manhattanben és a környékén nőttünk fel, akkortájt, amikor a film játszódik, jól ismertük az utcákat és az atmoszférát. Élénken éltek bennünk az emlékek és ezekből minden nap tudtunk építkezni. De hol találunk ma már olyan közeget, amilyenben akkoriban éltünk? Semmiképp sem szerettük volna, ha a nézők egy pillanatra is kizökkennek és azt mondják, jé, ez Newark! Nem, végig az 1981-es Gothamet kell látniuk és Mark addig nem nyugodott, amíg meg nem találta a megfelelő helyszíneket, amelyek még mindig olyanok, mint az akkori utcák és terek. Persze utána még sokat kellett dolgoznia azon, hogy az utcák átalakuljanak és megszülessen belőlük Gotham.”
A korabeli metrókocsikat a New York-i Közlekedési Múzeumból kölcsönözték és kizárólag a Metropolitan Közlekedési Hivatal alkalmazottai vezethették.

A szereplők

JOAQUIN PHOENIX (Arthur Fleck) Puerto Ricóban született, színészi pályafutása 8 éves korában kezdődött. Háromszoros Oscar-jelölt színész, első jelölését 2000-ben kapta a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, Russell Crowe partnereként, Ridley Scott Gladiátor (Gladiator) című filmjéért, amely elnyerte a legjobb film Oscarját.
Második Oscar-jelölését 2006-ban kapta Johnny Cash megformálásáért A nyughatatlan (Walk the Line) című életrajzi moziban, az Oscar-díjas Reese Witherspoon oldalán.
Harmadszorra szintén a legjobb színész kategóriában jelölték az Akadémia díjára Paul Thomas Anderson 2012-es, The Master című filmjéért, amelyben Philip Seymour Hoffman partnere volt.
Fontosabb filmjei: Spike Jonze-tól A nő (Her) Scarlett Johanssonnal, Paul Thomas Andersontól a Beépített hiba (Inherent Vice) Josh Brolin, Benicio Del Toro, Owen Wilson, Katherine Waterston és Eric Roberts főszereplésével, Woody Allentől az Abszurd alak (Irrational Man) Emma Stone-nal, Sosem voltál itt (You Were Never Really Here), Tetsvérlövészek (The Sisters Brothers), Mária Magdolna (Mary Magdalene), Vásott szülők (Parenthood), Majd megdöglik érte (To Die For), Három a nagylány (Inventing the Abbotts), Oliver Stone-tól a Halálkanyar (U-Turn) Claire Danes, Sean Penn és Jennifer Lopez partnereként, Agyaggalamb (Clay Pigeons), Visszatérés a Paradicsomba (Return to Paradise), 8 milliméter (8mm), Sade márki játékai (Quills) Kate Winslet és Geoffrey Rush oldalán, A bűn állomásai (The Yards) Mark Wahlberg, James Caan, Faye Dunaway, Ellen Burstyn és Charlize Theron partnereként, Az éjszaka urai (We Own the Night), Két szerető (Two Lovers), Jelek (Signs), A falu (The Village), A végső megoldás: szerelem (It’s All About Love), A tűzből nincs kiút (Ladder 49), Cserbenhagyás (Reservation Road), Hotel Ruanda (Hotel Rwanda), I’m Still Here.

ROBERT DE NIRO (Murray Franklin) filmes pályafutása Brian De Palma 1969-es „The Wedding Party” című filmjével kezdődött. 1974-ben pedig már megkapta a New York-i Filmkritikusok Díját a „Bang the Drum Slowly”-ért és a Filmkritikusok Társaságának Díját az Aljas utcák (Mean Streets) című Martin Scorsese-filmért. 1975-ben Oscart nyert a fiatal Vito Corleone megformálásáért a Keresztapa 2-ben (The Godfather: Part II). 1981-ben elnyerte második Oscarját a Dühöngő bikáért (Raging Bull), amelyben Jake La Mottát alakította Scorsese rendezésében. További Oscar-jelölt alakításai: a Taxisofőrben (Taxi Driver) Travis Bickle, A szarvasvadászban (The Deer Hunter) egy vietnami veterán, az Ébredésekben (Awakenings) egy katatón beteg, a Cape Fear – A Rettegés fokában (Cape Fear) egy bosszúszomjas volt elítélt, a Napos oldalban (Silver Linings Playbook) egy bipoláris fiú apja.
Legutóbb a Hazugságok mágusa (Wizard of Lies) című HBO-filmben láthattuk, amelyben Bernie Madoffot alakította, bemutató előtt álló filmjei pedig a Nagypapa hadművelet (The War with Grandpa) és a „The Irishman”, amelyben 22 év kihagyás után először dolgozott ismét Scorsesével, a partnere pedig Al Pacino.
Fontosabb filmjei: Huszadik század (1900), Az utolsó filmcézár (The Last Tycoon), New York, New York, A komédia királya (King of Comedy), Volt egyszer egy Amerika… (Once Upon a Time in America), Zuhanás a szerelembe (Falling in Love), Brazil, A misszió (The Mission), Aki legyőzte Al Caponét (The Untouchables), Angyalszív (Angel Heart), Nagymenők (Goodfellas), Éjszakai rohanás (Midnight Run), Nem vagyunk mi angyalok (We’re No Angels), Bicska (Jacknife), Stanley és Iris (Stanley and Iris), Lánglovagok (Backdraft), Ez a fiúk sorsa (This Boy’s Life), Veszett kutya és Glória (Mad Dog and Glory), Mary Shelley: Frankenstein (Mary Shelley’s Frankenstein), Casino, Szemtől szemben (Heat), Marvin szobája (Marvin’s Room), A rajongó (The Fan), Sleepers – Pokoli lecke (Sleepers), Copland, Jackie Brown, Amikor a farok csóválja… (Wag the Dog), Szép remények (Great Expectations), Ronin, Csak egy kis pánik (Analyze This), Még egy kis pánik (Analyze That), Hibátlanok (Flawless), Apádra ütök (Meet The Parents), Vejedre ütök (Meet the Fockers), Utódomra ütök (Little Fockers), Férfibecsület (Men of Honor), Rocky és Bakacsin kalandjai (The Adventures of Rocky and Bullwinkle), Az igazság órája (City By the Sea), 15 perc hírnév (Fifteen Minutes), A szajré (The Score), Showtime – Végtelen és képtelen (Showtime), Godsend – A teremtés klinikája (Godsend), Szent Lajos király hídja (The Bridge of San Luis Rey), Bújócska (Hide and Seek), A törvény gyilkosa (Righteous Kill), Minden azzal kezdődött (What Just Happened), Mindenki megvan (Everybody’s Fine), Machete, Csúcshatás (Limitless), Szilveszter éjjel (New Year’s Eve), A gyilkos médium (Red Lights), Mocsokváros utcáin (Being Flynn), Gyilkos szezon (The Killing Season), A nagy nap (The Big Wedding), Szabadúszók (Freelancers), Amerikai botrány (American Hustle), Vérmesék (The Family).
A nevéhez kötődik a Tribeca Filmfesztivál, a Tribeca Film Center és a Tribeca Productions. Utóbbinál készült 1993-ban De Niro első rendezése, a Bronxi mese (A Bronx Tale), majd Az ügynökség (The Good Shepherd) De Niro rendezésében és szereplésével, Matt Damon és Angelina Jolie partnereként.

ZAZIE BEETZ (Sophie Dumond) berlini születésű, jelenleg New Yorkban élő, Emmy-jelölt színésznő. Donald Glover barátnőjét alakítja a Golden Globe-díjas „Atlanta” című sorozatban, amely már a harmadik évadát kezdi.
Fontosabb filmjei: Deadpool 2 Ryan Reynolds és Josh Brolin mellett, a bemutató előtt álló Steven Soderbergh-film, a „High Flying Bird”, Babak Anvaritól a „Wounds” Armie Hammer és Dakota Johnson partnereként.

FRANCES CONROY (Penny Fleck) kamaszkorában kezdett színészetet tanulni, majd a Juilliardra járt, ahol a színházi élet nagyjai voltak a mesterei, mint John Houseman és Marian Seldes. Már a ’70-es évek végén és a ’80-as években is számos klasszikus dráma Broadway-előadásában játszott főszerepet.
Olyan filmekben állt először kamera elé, mint Woody Allentől a Manhattan, az Egy másik asszony (Another Woman) és a Bűnök és vétkek (Crimes and Misdemeanors). Láthattuk a Sírhant Művekben (Six Feet Under) öt évadon keresztül, amelyért Golden Globe-díjat kapott és négy Emmy-jelölést.
Fontosabb filmjei és televíziós produkciói: Macskanő (Catwoman), Martin Scorsesétől az Aviátor (The Aviator), Az ítélet: család (Arrested Development), Az ifjú Sheldon (Young Sheldon), Amerikai Horror Story (American Horror Story), Alkalmi (Casual), Meg-boldogulni (Getting On).

Az alkotók

TODD PHILLIPS (rendező/társ-forgatókönyvíró/producer) a NYU Film Schoolban tanult, és már akkoriban elkezdett dokumentumfilmeket készíteni. Játékfilm-rendezőként és forgatókönyvíróként 2000-ben debütált a Cool túrával (Road Trip), 2006-ban pedig a legjobb adaptált forgatókönyv Oscarjára jelölték a Borat – Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika (Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan) című filmért.
Producerként dolgozott a 2018-ban bemutatott Csillag születiken (A Star Is Born), amelyben Bradley Coopert és Lady Gagát láthattuk. A filmet nyolc Oscarra jelölték.
További filmjei: Haverok fegyverben (War Dogs) Miles Teller és Jonah Hill főszereplésével, rendezőként és producerként a Golden Globe-díjas Másnaposok (The Hangover) Bradley Cooper, Ed Helms és Zach Galifianakis főszereplésével, Másnaposok 2. (The Hangover Part II), Másnaposok 3. (The Hangover Part III), Sulihuligánok (Old School) Luke Wilsonnal, Will Ferrell-lel és Vince Vaughnnal, Starsky és Hutch (Starsky & Hutch), Terhes társaság (Due Date) Robert Downey Jr. és Galifianakis főszereplésével.

BRADLEY COOPER (producer) hétszeres Oscar-jelölt, 2018-ban debütált rendezőként a Csillag születikkel (A Star Is Born). A film nyolc jelölést kapott, nyeri a legjobb eredeti dal kategóriában tudott: a „Shallow”-t Cooper a film másik sztárjával, Lady Gagával adja elő. A film nem csak a jelöléseket és jó kritikákat gyűjtött, hanem 434 millió dolláros bevételt is hozott.
Fontosabb filmjei: A csempész (The Mule) Clint Eastwooddal, Amerikai mesterlövész (American Sniper) Clint Eastwood rendezésében, Amerikai botrány (American Hustle), amelyért a legjobb férfi mellékszereplő Oscarjára jelölték, Túl a fenyvesen (The Place Beyond the Pines) Ryan Goslinggal, Másnaposok (The Hangover), Másnaposok 2. (The Hangover Part II) és Másnaposok 3. (The Hangover Part III) Ed Helms és Zach Galifianakis partnereként, Napos oldal (Silver Linings Playbook) Jennifer Lawrence és Robert De Niro mellett, amelyért szintén Oscarra jelölték, Csúcshatás (Limitless) Robert De Niróval, Nem kellesz eléggé (He’s Just Not That Into You).

EMMA TILLINGER KOSKOFF (producer) a Sikelia Productions produkciós elnöke, a cégnél az Oscar-díjas Martin Scorsesevel dolgozik együtt filmeken és televíziós produkciókon. Pályája kezdetén Ted Demme rendező, producer asszisztense volt, mellette dolgozott többek közt a Betépve (Blow) című filmen, amelyben Johnny Depp és Penelope Cruz volt a főszereplő. 2003-ban Martin Scorsese asszisztense lett, többek között az Aviátorban (The Aviator) és A Bob Dylan-dossziéban (No Direction Home: Bob Dylan) dolgozott vele. Scorsese 2006-ban nevezte ki produkciós elnökké, első munkái között volt A tégla (The Departed), amely négy Oscart kapott, például a legjobb rendezőét és a legjobb filmét. A főszerepeket Leonardo DiCaprio, Matt Damon és Jack Nicholson alakította.
További filmjei és televíziós produkciói: Rolling Stones Scorsese szemével (Shine a Light) című koncertfilm, a „The Betrayal – Nerakhoon” című Oscar-jelölt dokumentumfilm, Viharsziget (Shutter Island) Leonardo DiCaprio, Mark Ruffalo, Ben Kingsley, Michelle Williams, Patricia Clarkson és Max von Sydow főszereplésével, az Oscar-díjas A leleményes Hugo (Hugo), A Wall street farkasa (The Wolf of Wall Street) Leonardo DiCaprio és Jonah Hill főszereplésével, amellyel kiérdemelte első Oscar- és Golden Globe-jelölését, a Bakelit (Vinyl) című HBO-sorozat Scorsese rendezésében, Némaság (Silence) Andrew Garfield, Adam Driver és Liam Neeson főszereplésével, Vasakarat (Bleed for This).
Jelenleg a „The Irishman” című Scorsese-filmen dolgozik, amelyben Robert DeNiro, Al Pacino és Joe Pesci alakítja a főszerepeket. Ezt egy másik Scorsese-mozi követi majd, a Leonardo DiCaprio és Robert De Niro főszereplésével készülő „Killers of the Flower Moon”.

SCOTT SILVER (társ-forgatókönyvíró) Oscarra és BAFTÁ-ra jelölték A harcos (The Fighter) forgatókönyvéért. További filmjei: Drogosztag (The Mod Squad), amelyet ő is rendezett, 8 mérföld (8 Mile), Viharlovagok (The Finest Hours).

LAWRENCE SHER (operatőr) több, mint 15 éve dolgozik operatőrként. Fontosabb filmjei: Másnaposok (The Hangover), Másnaposok 2. (The Hangover II), Másnaposok 3. (The Hangover III), Terhes társaság (Due Date), Godzilla, Godzilla II – A szörnyek királya (Godzilla: King of the Monsters), Haverok fegyverben (War Dogs), Walter Mitty titkos élete (The Secret Life of Walter Mitty), Hazárd megye lordjai (The Dukes of Hazzard).

MARK FRIEDBERG (díszlettervező) fontosabb filmjei: Jim Jarmusch-tól a Paterson, a Broken Flowers – Hervadó virágok (Broken Flowers) és a Kávé és cigaretta (Coffee and Cigarettes), Ang Lee-től a Billy Lynn hosszú, félidei sétája (Billy Lynn’s Long Half Time Walk), Darren Aronofskytól a Noé (Noah), Ed Harristől a Pollack, Wes Andersontól az Utazás Dardzsilingbe (The Darjeeling Limited) és az Édes vízi élet (The Life Aquatic with Steve Zissou), Charlie Kaufmantól a Kis-nagy világ (Synecdoche, New York); A csodálatos Pókember 2. (The Amazing Spider-Man 2), Szilveszter éjjel (New Year’s Eve), A hódkóros (The Beaver), Ébredj velünk (Morning Glory), A dolgok állása (State of Play), Távol a mennyországtól (Far From Heaven), Kate és Leopold (Kate & Lepold), Producerek (The Producers), Ősz New Yorkban (Autumn in New York), Oltári nő (Runaway Bride).

JEFF GROTH (vágó) fotosabb filmjei: Haverok fegyverben (War Dogs), Másnaposok 3. (The Hangover Part III), Project X – A buli elszabadul (Project X), Hivatali karácsony (Office Christmas Party), Törtetők (Entourage), Bérhaverok (The Wedding Ringer).

MARK BRIDGES (jelmeztervező) kétszeres Oscar-díjas, a szobrot 2011-ben Michel Hazanavicius The Artist – A némafilmes (The Artist), majd 2018-ban Paul Thomas Anderson Fantomszál (Phantom Thread) című filmjéért kapta. További filmjei: A szerencse zsoldosai (Hard Eight), Boogie Nights, Magnólia (Magnolia), Kótyagos szerelem (Punch-Drunk Love), Vérző olaj (There Will Be Blood), The Master, Beépített hiba (Inherent Vice), Jason Bourne, Phillips kapitány (Captain Phillips), A szürke ötven árnyalata (Fifty Shades of Grey), Napos oldal (Silver Linings Playbook), A harcos (The Fighter), Multik haza! (I Heart Huckabees), Az olasz meló (The Italian Job), 8 mérföld (8 Mile), Greenberg, A Szépség és a szőr: Diane Arbus képzeletbeli portréja (Fur: An Imaginary Portrait of Diane Arbus), Betépve (Blow), Háborgó mélység (Deep Blue Sea), Csapás a múltból (Blast from the Past).

HILDUR GUÐNADÓTTIR (zeneszerző) Emmy-jelölt izlandi zeneszerző, csellista és énekesnő, a kortárs zene és kísérleti pop kiemelkedő alkotója. Fontosabb filmjei és televíziós produkciói: az HBO nagy sikerű Csernobil (Chernobyl) sorozata, amelyért Emmyre jelölték, Sicario 2. – A zsoldos (Sicario: Day of the Soldado), Mária Magdolna (Mary Magdalene), Tom of Finland, „Journey’s End”, a „Trapped” című izlandi sorozat 20 epizódja.
A reykjavíki Zeneakadémián tanult, majd új média szakos volt az izlandi művészeti akadémián és a berlini Universität der Künstén. Jelenleg Berlinben él.

A Warner Bros. Pictures bemutatja a Village Roadshow együttműködésével a Brom Creative együttműdködésével a Joint Effort produkcióját Todd Phillips filmjét JOKER

Magyarországi bemutató: 2019. október 3.

a háromszor Oscar-díjra jelölt Joaquin Phoenix
az Oscar-díjas Robert De Niro
továbbá: Zazie Beetz, Frances Conroy, Brett Cullen, Glenn Fleshler, Bill Camp, Shea Whigham, és Marc Maron

Forgatókönyv a DC karaktereinek felhasználásával: Todd Phillips és Scott Silver

Producer: Todd Phillips Bradley Cooper, Emma Tillinger Koskoff
Executive producer: Michael E. Uslan, Walter Hamada, Aaron L. Gilbert, Joseph Garner, Richard Baratta és Bruce Berman
Fényképezte: Lawrence Sher
Rendező: Todd Phillips

A magyar változat munkatársai

Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) – Rátóti Zoltán
Murray Franklin (Robert De Niro) – Reviczky Gábor
Sophie Dumond (Zazie Beetz) – Pálmai Anna
Penny Fleck (Frances Conroy) – Igó Éva
Thomas Wayne (Brett Cullen) – Mihályi Győző
Randall (Glenn Fleshler) – Berzsenyi Zoltán
Garrity nyomozó (Bill Camp) – Hirtling István
Burke nyomozó (Shea Whigham) – Schmied Zoltán
Gene Ufland (Marc Maron) – Jakab Csaba
Alfred Pennyworth (Douglas Hodge) – Seress Zoltán
Hoyt Vaughn (Josh Pais) – Vida Péter

További magyar hangok
Bácskai János, Balogh Anna, Bárány Virág, Bartók László, Bercsényi Péter, Berkes Bence, Bognár Tamás, Bókai Mária, Bolla Róbert, Bor László, Bordás János, Csányi Áron, Darabos Lili, Debreczeny Csaba, Fehér Péter, Fehérváry Márton, Fellinger Domonkos, Gacsal Ádám, Géczi Zoltán, Hám Bertalan, Hannus Zoltán, Holl Nándor, Honti Molnár Gábor, Jakab Márk, Karácsonyi Zoltán, Kárpáti Levente, Kerekes Bernadett, Kisfalusi Lehel, Kis-Kovács Luca, Kiss Erika, Kobela Kíra, Kocsis Mariann, Kossuth Gábor, Kövesdi László, Kretz Boldizsár, Lipcsey Colini Borbála, Markovics Tamás, Maróti Attila, Márton Eszter, Maszlag Bálint, Mikita Dorka Júlia, Mohácsi Nóra, Németh Attila István, Orosz Gergely, Pál András, Pál Tamás, Papucsek Vilmos, Pásztor Tibor, Petridisz Hrisztosz, Potocsny Andor, Renácz Zoltán, Rosta Sándor, Schmidt Andrea, Solecki Janka, Sörös Miklós, Suhajda Dániel, Szabó Andor, Tokaji Csaba, Törköly Levente, Turi Bálint, Varga Lili

Magyar szöveg: Tóth Tamás
Felvevő hangmérnök: Gábor Dániel
Rendezőasszisztens és vágó: Székely Daniella
Gyártásvezető: Kablay Luca
Szinkronrendező: Nikodém Zsigmond