A képregényeket már hamisítják, ami jelzi a műfaj növekvő piaci értékét. Zórád Ernő a képregények Rippl-Rónaija, de a Pannónia Filmstúdióból kimentett dr. Bubóhoz szerény összegért is hozzá lehet jutni. A Winkler Nóra által levezényelt 6. karikatúra és képregény árverésen az [origo] azt is megtudta, hogy kik és miért vásárolnak karikatúrákat, és hogy a gazdasági válság hatással van-e az eladásokra.
A popartos WOW! szóbuborékkal hirdetett 6. karikatúra és képregény aukción a legnagyobb összegért – a 400 ezres kikiáltási ár duplájáért – Zórád Ernő Tabán-sorozatának egyik ceruza-akvarell-papírképe kelt el szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban, sőt, a második és a harmadik helyen is Zorád munkái végeztek. Ez nem lepte meg különösebben Kozma Pétert, az árverést szervező kArton Galéria és Múzeum vezetőjét, hiszen – mint mondja – évek óta a legkeresettebb karikaturisták egyike a 2004-ben elhunyt Zórád, de a képregényesek között is ő a legnépszerűbb. A karikatúrák műfajában nincs tőle sokkal lemaradva Sajdik Ferenc, Kaján Tibor, Brenner György és Vasvári Anna sem; a képregényesek között pedig még Korcsmáros Pál, Sebők Imre, Gugi Sándor munkáit keresik leginkább.
Az aukció 126 alkotása között majdnem mindegyiküknek jelen voltak művei: plakátok, képregények, akvarellel, karikatúrák. Az aukciót Winkler Nóra vezényelte le, a Petőfi Irodalmi Múzeumban kényelmes mennyiségű érdeklődő emelgette ütemesen licittárcsáit.
Kiélezettebb licitpárbajok is inkább csak a nagy neveknél alakultak ki, amúgy egy fesztelen hangulatú hétvégi szalonra emlékeztetett a légkör. A kellemes közérzetet a manapság is könnyen értelmezhető – pedig akár több mint félszázados – humoros-szatirikus karikatúrák okozták, illetve egy generáció gyerekkorának kedvelt alakjai: Szaffi, dr. Bubó, Csőrmester vagy Gusztáv. A teremben ülők azonban az animációs filmek festett szereplőiért alig adtak többet tízezer forintnál.
Nagy meglepetés volt azonban egy bizonyos Dr. Mika László több divatrajza és reklámgrafikája is, amelyek 15-20 ezer forint közötti áron találtak gazdára: „Amellett, hogy például a New York Kávéház étlapját ő rajzolta, sok fogalmunk nincs arról, hogy ki volt ő. Nyáron fogjuk elkezdeni kutatni” – magyarázta Kozma Péter, hogy miért kérdőjelekkel jelent meg a neve az aukció katalógusában.
A témában az első árverést hét évvel ezelőtt tartották, azóta egyetlen kihagyással minden évben megrendezik. Az elárverezésre szánt művek részben a gyűjtői körből származnak, részben örökségekből, „az edíciók (számozott, szignált, hitelesített nyomatok, a szerk.) kivételével mi nem adunk be képet, sőt, most mi is vásároltunk kettőt” – mondta galériája nevében a tulajdonos – „az edíció a nem megátalkodott gyűjtőknek is jó, akik a falra veszik a képeket és azt szeretnék, hogy jól nézzen ki” – magyarázta.
Zórád, aki eleinte lenézte a képregény műfaját, aztán az egyik legnagyobb honi mestere lett, egyszer azt mondta, hogy „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja”. A helyszínen látottak alapján elárverezni sem annyira könnyű, legalábbis nehezebb, mint egy klasszikus képzőművészeti alkotást vagy egy Lenin-fejet. „Egyrészt kicsik, másrészt sokszor össze vannak firkálva. Vannak azért kivételek, például Brenner György egyik képe kimondottan kiállítási grafika” – magyarázta Kozma Péter.
Itt nem röpködnek úgy a milliók, mint egy kortárs aukción, de úgy tűnik, ezzel együtt a drámai gazdasági fordulatokra sem annyira érzékeny a műfaj: „Magyarországon a képzőművészeti alkotások még nem álltak vissza a válság előtti szintre, olyan fontos festőket, mint Rippl-Rónai vagy Munkácsy esetenként még mindig csak a feléért lehet eladni. Nálunk viszont nagyjából hasonló áron mennek el a művek: két évvel ezelőtt egy Tabán-kép Zórádtól 900 ezerért ment el, ma pedig 800 ezerért” – világította meg a különbséget Kozma Péter. Mint mondta, az is jellemző, hogy ugyanannak a művésznek a grafikáiért sokkal kevesebbet adnak, mint mondjuk az olajfestményeiért, legyen bármennyire ismert is a név.
És hogy kik veszik ezeket a képeket? A néhányszáz fős, kimondottan képregényekre és karikatúrákra specializálódott magyar gyűjtői kör tagjai (akik egyébként Kozma szerint gyakran a karikaturistáknál szoktak összejárni, számuk pedig egyre nő), és neves aukciós házak is megjelentek a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. „Voltak itt olyanok, akik klasszikus kortárs képgyűjteményeikről híresültek el” – mondta a galéria tulajdonosa. Kiderült továbbá, hogy a képregényeket és karikatúrákat is egyre többet hamisítják. Kozma Péter szerint ez azt jelzi, hogy sikeres lehet a műfaj.
Forrás: origo.hu
Írta: Vincze Barbara [origo]
Fotók: Hajdú D. András [origo]
November 26-án a kArton Galéria sorrendben hatodik aukcióján többek között Sajdik Ferenc, Kassowitz Félix, Zórád Ernő, Hegedűs István (Hihi), Brenner György, Vasvári Anna, vagy az idén 90 éves Kaján Tibor képeit lehet látni. A 127 alkotás között van plakát, képregény, akvarell, karikatúra és animációs cell is – az aukción szereplő tételek 8,000 és 400,000 Ft közötti kikiáltási áron licitálhatók és még Winkler Nóra is dedikálja új könyvét. Aki nevetni vágyik ebben a szürkés ködben, annak uccu.
Petőfi Irodalmi Múzeumban helyet kapó aukción olyan egyedülálló alkotások szerepelnek, mint Zórád Ernő Tabán sorozatának egy darabja, Kassowitz Félix minimalista, munkavédelmi témájú plakátjai, Vogel Erik klasszikus hosszúcombú táncosnőket ábrázoló kosztümtervei vagy a teljes ismeretlenségből előbukkanó kivételes tehetségű rajzoló Dr. Mika László több tusrajza. Kiderül a kiállítási anyagból milyen óriási rajztehetséggel bírt Gáspár Antal klasszikus karikatúrista (aki nem mellesleg negyven évig volt parlament hivatalos rajzolója), vagy milyen fekete humort képvisel a népszerű Várnai György egy-egy alkotása. Több egészen kiemelkedő mű bukkan fel az árverésen, láthatjuk például a Gusztáv rajzfilm animációs celljét – amit amúgy a Pannónia Filmstúdió kidobásra ítélt archívumából mentettek meg a szervezők. Bekerült az árverési tételek közé a Zórád Ernő által felnagyított és kiszínezett oldal is az eredeti Dr. Moreau szigete képregényből és licitálhatunk Kaján Tibor, Várnai György, vagy Brenner György szatirikus, fekete humorú csodás darabjaira is.
A magyar karikatúra, és képregény népszerűsítését tűzte ki célul a tíz éve alakult kArton Múzeum és Galéria. Kozma Péter, a kArton vezetője továbbra is a műfaj népszerűsítése mellett teszi le a voksát. Magyarország olyan alkotókkal büszkélkedhet, akik az egész világon ismertek: Vasvári Annát a németek és az olaszok is díjazták, a Bázeli Karikatúra Múzeum pedig öt magyar művészt is beválasztott a szakma halhatatlanjai közé: Brenner György, Sajdik Ferenc, Várnai György, Kaján Tibor és Hegedűs István (Hihi) pályaműve kiemelkedő. Az aukció után az árverés vezetője, Winkler Nóra még dedikálja is a nyomdából frissen érkezett könyvét, a Csillagtúrát egy kávé mellett. A hivatalos bemutató előtt a kArton árverés közönsége elsőként tudhatja meg, miért fontos, hogy jókat lehessen enni egy múzeumban, mi köze egy Louis Vuitton táskának a képzőművészethez, miért tetoválnak disznókat és hogy ehetünk festményeket. Sőt, kiderül, melyik pizzériában indult Nóra és a kArton-alapító Kozma Péter húszéves barátsága. A könyv humoros rajzait a fiatal képzőművész Magyarósi Éva készítette.
Forrás: fidelio.hu
Írta: bn