Az irodalmi elemzés számomra ingoványos talajnak számított, nem azért, mert megpróbálkoznék vele, hanem maga a tevékenység lényege miatt, nevezetesen, hogy egy szubjektum önkifejezését egy másik szubjektum megfejtse, majd egy...
Az egyik kedvenc viccem, amikor két növendék megkérdezi a rabbit arról, lehet-e tóraolvasás közben pipázni. A konszenzus pedig az, hogy tóraolvasás közben pipázni szentségtörés, de pipázás közben bátran lehet...
Az új Fantasztikus Négyes egyik legnagyobb erénye, hogy működik önálló filmként, nem kell tisztában lennünk kismillió korábbi résszel, sorozattal ahhoz, hogy élvezni tudjuk. Ez már a legelső pillanatában látszik,...
Az új Superman film olyan, mint betérni egy közeli képregényboltba, leemelni egy kötetet, és otthon egy frissítő társaságában elmélyedni benne. Csöppet sem szégyelli szuperhősgyökereit, ellenkezelőleg, büszkén tobzódik bennük, anélkül,...
Ha valami elmondható Grant Morrisonról, az az, hogy előszeretettel fogja egy történet alapkoncepcióját, és azt ugródeszkának használva sorjázza az elborultabbnál elborultabb ötleteket. Ez már igaz volt olyan címeire, mint...
© 2003-2013. kepregeny.net / 2013-2025. kilencedik.hu - képregények és a többi nyolc...

„A Harvard Egyetem tudósai egyedülálló védekező mechanizmust fedeztek fel egy békánál: az állat átszúrja a csontját a bőrén, ha veszélyben érzi magát.” (Hol is láttunk már ilyet?)
Az egyetem biológusai David Blackburn vezetésével a Trichobatrachus robustus nevű békafajt vizsgálták meg – írja a New Scientist. A Kamerunban őshonos kétéltű (amit a helyiek szívesen fogyasztanak el) a hátsó lábain található karmokkal védi meg magát, ha veszélybe kerül. A tudósok ismertek már olyan békafajokat, amelyek visszahúzható karmokkal védekeznek, akár a macskák, de a Trichobatrachus robustus fájdalmasabb utat választott: átszúrja a csontját a bőrén, ha a szükség úgy hozza.
Nyugalmi állapotban a tüskeszerű csontvégek az állat lábaiban szövetbe ágyazva rögzülnek egy kisebb csontdarabhoz. Blackburnék szerint amikor a békát támadás éri, az állat megfeszíti a tüskét mozgató izmot. Ekkor a tüske elpattan a rögzítő csontdarabtól, átszúrja a béka ujját és az állat így teszt szert hegyes karmokra. Ez a mechanizmus nagyon egyedi az állatvilágban, a gerincesek között még nem láttak olyat, hogy egy állat mindenféle védőréteg nélkül, sérülések árán használná a csontját védekezésre.
Blackburnék csak halott állatokat vizsgáltak, ezért nem tudják még, pontosan mi történik a „karom” kimeresztése után. Azt sejtik, hogy mivel az állatnak nincs olyan izma, amivel vissza tudná húzni a csontvéget, az passzívan csúszik vissza az ujjba, amikor a feszítőizom elernyed, és a szövetek regenerálódnak.
Békaszőr
Forrás: index.hu