Amikor én még kissrác voltam, nem voltak szupercsöcsök és gigamellek minden reklámon, minden kirakatban, minden tévéműsorban. Sőt, tévékészülékünk sem volt, a kirakatok kongtak az ürességtől, a reklám pedig imperialista huncutságnak számított, hisz olyasmit akartak megvetetni a rendes munkásemberrel, amire semmi szüksége. A hirdetés szót használták helyette – elvégre a hiteles információkat persze csak el kellett juttatni a tudatos vásárlóhoz.
Kell-e magyaráznom ezek után, hogy milyen hatást gyakorolt egy öt-hat éves gyerek képzeletére Korcsmáros Pál képregényének a mellékelt részlete?
A Beszterce ostroma eredetileg 1960-ban jelent meg, most az Irodalmi klasszikusok sorozatban olvasható.