A 2009. évi Alfabéta-díjak április 18-án, az 5. Magyar Képregényfesztiválon kerülnek kiosztásra. Az addig hátralévő időben az MKA szeretné kicsit jobban bemutatni az idei jelölteket, ezért készítettek egy miniinterjú-sorozatot. A mai válaszadók a Whole car két alkotója, Horváth Henrik és Árva-Szabó Péter.
Mióta publikálsz képregényeket, hol találkozhattunk eddig a munkáiddal?
Péter: – Az első képregény, aminek a forgatókönyvét írtam a Panel 4. számában jelent meg és Tomsterrel közösen hoztuk össze azt a kemény egy oldalt. Sőt, ha igazán pontos akarok lenni, akkor már egy évvel korábban jelent meg tőlem két rövid képregényszerűség az Irodalmi Páholy című folyóirat első két számában. Az első komoly munkám viszont kétségkívül a Whole car. Eddig viszonylag kevés forgatókönyvet írtam, főleg pályázatokra segítettem be Henriknek, vagy nagyreményű szerzői kiadásokhoz készítettem kisebb forgatókat. Azért az elmond valamit, hogy Henrik soha nem nyert a pályázatokon és a szerzői cuccok is a fiókban maradtak. :)
Henrik: – Néhány éve kezdtem publikálni. Külföldön néhány kis kiadónál jelent meg munkám, (Image, Alterna, Good Cat/Bad Cat, Radio TAK, Local Act Comics, King of Houston), itthon pedig a Panel, ZAP, Galaktika, Nero Blanco, Pinkhell magazinokban működtem közre.
Milyen alkotók, milyen képregények gyakoroltak rád nagy hatást?
Péter: – Nagy hatással volt rám a régi magyar Pókember sorozat 62. száma, amiben Peter elveszi Mary Jane-t. Hogy miért pont ez, azt nem tudom megmondani, de ettől a számtól kezdve tartom magamat igazán rajongónak. Igazán nagy hatást azonban a Mark Waid – Alex Ross által készített Kingdom come tett rám először, aztán sorra jöttek az olyan képregények, amelyek profizmusa és komplexitása lenyűgöz mind a mai napig. A teljesség igénye nélkül: Top Ten, Midnight nation, Hellboy, Tükörváros, Maus, XIII vagy éppen a legújabb kedvenc a Safe area Gorazde. A kedvenc íróim közül pedig Alan Moore és J.M. Straczynski mellett mindenképpen kiemelném Paul Austert, Slawomir Mrozeket és Esterházy Pétert is. Bár ez az eddigi forgatókönyveimben nem érződik, de a kelet-közép európai abszurd irodalom nagy hatással volt rám mindig is.
Henrik: – Alkotók közül csak kettőt emelnék ki, Vass Ricsi és Ábrai Barnabás komámat. Sokat köszönhetek nekik és innen üzenem, hogy kinyalhatják! :-D
Képregények közül pedig talán a Judge Dredd: Night before Xmas-t emelném ki.
Hogy érintett, hogy jelöltek az Alfabéta-díjra, mit jelentene számodra a győzelem?
Péter: – Nagyon meglepett a jelölés. Bár a Whole car (Henrikkel magunk között csak WC-nek hívjuk) többnyire pozitív visszajelzéseket kapott a megjelenés óta, nem hittem volna, hogy a legjobb négybe kerül majd. Roppantul örülök a dolognak, több kedves barátom is gratulált már a jelöléshez, és ez mindenképpen jó érzés, még ha nem is mi kapjuk majd a díjat. Az esetleges győzelem pedig azt jelentené, hogy talán jó úton indultunk el, és sikerült olyan témát találnunk, amivel azonosulni tudnak valamilyen szinten az olvasóink. Vagy ha ezt nem is, de azt biztosan, hogy sikerült olyan képregényt csinálnunk, ami legalább a zsűri többségének tetszik. :)
Henrik: – Nagyon meglepődtem először, de természetesen nagyon jóleső érzés. Az esetleges győzelmet pedig barokkos túlzásnak tartanám.
Hogyan értékeled a saját alkotásodat, mennyire vagy elégedett vele?
Péter: – Ez egy nagyon jó kis képregény lehetett volna, ha nincs a Henrik. :) Komolyra fordítva a szót, a legjobban a csapatmunkát szeretem benne, azt a folyamatot, ahogy sorozatos párbeszédek végén elkészült a cucc. Én eredetileg egy nagyon pesszimista végkifejletet szerettem volna, de hála Henrik kétbalkezességének (nem tudta/akarta megrajzolni az eredeti koncepciót), egy szomorú feloldást kapott végül a történet. Lehet, hogy nagyképűnek tűnik, de elégedett vagyok ezzel a képregénnyel. És nem azért, mert tökéletesnek érzem, vagy mert nem lehetne sokkal jobbat csinálni, hanem azért, mert úgy érzem, sikerült vele elmondanom, amit és ahogyan szerettem volna.
Henrik: – Gyakran nem vagyok elégedett a munkáimmal és amivel igen, később azzal sem.
Milyen képregényes munkákat tervezel a közeljövőben?
Péter: – Szeretnék előásni néhány régebbi tervet a fiókból: van közöttük rövidebb horror, közepes hosszúságú díszmagyar disztópia, és hosszabb lélegzetvételű, a magyar babonavilágból építkező misztikus krimi is. Mindezekhez persze egyedül kevés vagyok, állandó tettestársam szabad gyökei pedig 2047-ig előre le vannak már kötve. :) Ami mégis a legvalószínűbb jelenleg, hogy egy – a képregény, az irodalom és a trash-art határmezsgyéjén egyensúlyozó – napló fog elkészülni elsőnek. Aztán persze ez is lehet, hogy a többi nagy terv sorsára jut.
Henrik: – Befejezni az elkezdett munkákat, behozni a lemaradást.
Forrás: kepregenyakademia.blogspot.com