A dzsungeldoktor képregényei

Biztosan figyelmetlen és felszínes vagyok, de mintha utoljára a kilencvenes évek elején érdekelte volna Afrika (úgy alles zusammen, mint a Föld vérkeringéséből kimaradt földrész) a világot. 1985 Live Aid, 1990, Dr. Alban: Hello, Africa. Az Iszlám Állam térnyeréséről szóló borzalmas hírek mellett ma a világzenei színpadok előadói fesztiválokon próbálják örömüket, nyomorukat átadni a közönségnek, így olvadt be a globális mediális és kulturális térbe a második legnagyobb, és még mindig legszegényebb földrész, de különösebb (köz)szó nem esik a felzárkóztatásról.

Az egyházak, segítő szervezetek a tizenkilencedik század eleje óta, még a kolonizálás előtt megkezdték gyógyító, térítő, felvilágosító munkájukat, voltaképp ők fedezték fel a földrész középső és déli, számunkra ismeretlenebb részét.

Paul White ausztrál orvos és keresztyén térítő 1938-ban érkezett Tanganyikába. Alig három év után visszatért hazájába, s élményeit számos rádióműsorban, könyvben, képregényben osztotta meg a világgal. Műveit 80 nyelvre fordították le. Az orvosi és hittérítő munka leírásán kívül főleg példázatokat adott ki. Más tiltás alá került művekkel együtt hazánkban fű alatt már a szocializmus alatt terjesztették alkotásait, majd a rendszerváltás után hivatalosan is megjelentek művei.

A „dzsungeldoktor” leghíresebb és legnépszerűbb könyvecskéje A buyufa alatt sok kiadást megért. Ahogy az egyik „molyos” bejegyzés írja:

Kis okos történetek: egy afrikai törzs tábortűz körüli tanulságos állatmeséi köntösében bibliai igazságok elevenednek meg. Bárkinek ajánlom: barátságról, igazságról gonoszságról bizalomról, jó és rossz erkölcsről, balgaságról. Tényleg hasznos és nagyon szórakoztató kis mesekönyv.

Másik:

A mese álarca mögé rejtőzve kellemetlenül szájbarágósan mutatja be az egyház tanításait…

és a harmadik:

Érdekes volt, bár egy kicsit durva is.

A buyufa alatt képregényre átdolgozva is megjelent, Paul White és Graham Wade átdolgozásában. Magyar nyelven előbb fekete-fehérben, a kepregenydb szerint

Valószínűleg a hetvenes-nyolcvanas években jelenhetett meg, feltehetőleg Jugoszlávia területén, de erre nézve – évszám, kiadó – semmi információ nincs benne.

Az adatbázis felhoz még egy találatot, az Illustra-tio kiadónál 2002-ben Dr. Veressné Várnagy Zsuzsa rajzaival, de ez valószínűleg tévedés, az antikvarium.hu-n található mintapéldány belső oldala ugyanúgy néz ki, mint a „jugó” kiadás, még csak átrajzolásnak se tűnik.

2022-ben a Szlovákiában működő Keresztyén Magvető kiadó jelentetett meg tizenkét füzetet a sorozat színes változatából, melyet Magyarországon az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió terjeszt kisebb, vallásos írásokkal foglalkozó könyves hálózatokon keresztül.

Felnőtt fejjel A buyufa alatt valóban „kicsit durva” olvasmány. Már az első példázat, a képregénysorozatban A nagy fal címmel megjelent történet véres következményekkel szembesít a bűnnel kapcsolatban. Hívőknek alapvető tétel, vitathatatlan tény, a nem hívőknek feltevés, hogy „a bűn zsoldja a halál”.Paul White egyszerű tanmeséje nem azt mondja, hogy a bűn elvetése boldogabb élethez vezet, nem „általános erkölcsi” példázat, hívő keresztyén lévén számára az egyetlen üdvözítő megoldás Jézus elfogadása.

Először a bűnről beszél az állattörténeteken (-halálokon) keresztül, majd a megtérésről, végül pedig az új életben való növekedésről, erősödésről.

– írja egy véleményező.

A hitmissziós füzetecskéket hívők és nem hívők is életük és mások erkölcsének jobbítására fordíthatják. Ezeknek a kiadványoknak nem a szórakoztatás hanem az ismeretterjesztés a célja. Annak megértetése, hogy az evangélium a problémát és a megoldást is magában foglalja. Ám ha szülőként, rokonként nem akarjuk megmagyarázni, körülírni, mélyebben elemezni a történeteket, inkább ne is adjuk kisebb gyerekeknek. Persze lehet, hogy épp ez lesz az első lépcsőfok a megtérés útján – ahogy az eltérő molyos véleményekből is kiderül.

Mély víz – csak úszóknak vagy segítséggel úszni tanulóknak ajánlott!

(A recenziós példányokért köszönet Lemperger Róbertnek, az Evangéliumi Kiadó és Iratmisszió munkatársának.)

Lénárd László