[zoli79] Magyarországon elsõ alkalommal és eddig egyedül álló módon kerül sor tematikus képregény kiállításra a Siklósi Vár második emeleti galériájában, amely egyben a mûfaj magyarországi történetének áttekintését is nyújtja.
A kiállításunk koncepciója, alapvetõ célja, hogy magas színvonalú és nagyszabású kiállításon, hangulatos, történelmi környezetben minél szélesebb spektrumon mutassuk be Magyarország történelmi témájú képregény termését és ennek szerzõgárdáját. Szeretnénk ennek a kiállításnak hagyományt teremteni – a Siklósi Szalon mintájára – és minden évben más-más tartalommal megrendezni. Távolabbi célkitûzéseink közé tartozik, hogy 2010-re – Pécs Európa Kulturális Fõvárosa programjaihoz kapcsolódva – nemzetközivé szélesítsük képregény kiállításunkat, ahol az európai történelmi képregények eredeti oldalai is megjelenhetnének alkotóikkal együtt.
Idõtartama: október 3.- október 31.
Megnyitó: 2006. október 3. kedd délután 14. 00
Program:
• Polgármesteri köszöntõ
• A kiállítást megnyitja: Rochi Ernõ szervezõ és Kertész Sándor képregény kutató
• Közremûködik: Siklósi Reneszánsz Zenekar
• A kiállítás megnyitóján és azt követõen a mûvészek portrékat készítenek, ugyanott a kiállítók rajzai is megvásárolhatók lesznek.
Részletes ismertetés:
A képregény, elbeszélések, történetek vizuális megjelenítésére szolgáló alkalmazott grafikai mûvészet. Európa legtöbb országában legalábbis így tekintenek rá, Franciaországban, a Benelux államokban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Ezekben az országokban nemcsak, hogy népszerû a képregény minden ága, mûfaja, de azok elsõsorban a felnõtt vásárlók számára készülnek és alkotóik megbecsült mûvésznek, számítanak, nem ritka, hogy több nyugati képregény rajzoló, egyúttal szobrászként, vagy festõmûvészként is elismert alkotó.
Európa nagy részén tehát a képregény nemcsak elfogadható a közvélemény számára, de egyenesen a Kilencedik Mûvészetként emlegetik.
Magyarországon, sajnos a mai napig nem igazán ismerik és sok esetben megvetéssel kezelik.
Kiállításunk elsõdleges célja segítséget nyújtani az ilyen tévhitek eloszlatásában és úgy a sajtó tisztelt képviselõivel, mint a nagyközönséggel megismertetni ezt az igen sokrétû mûfajt.
Tárlatunk alapkoncepciója, hogy a történelmi tematikájú képregényeket patinás történelmi környezetbe helyezve, eredeti formájukban kívánjuk bemutatni. Erre kiválóan alkalmas a Siklósi Vár második emeleti nagygalériája, amely számos nívós képzõmûvészeti tárlatnak, például a világhírû Siklósi Szalonnak adott már helyet.
Kiállításunk nemcsak a magyar és egyetemes történelem témáinak és hangulatainak felvillantására szolgál, hanem egyúttal magyar képregény történeti tárlataként is. A Magyarországon valaha alkotó összes mûvész munkáiba betekintést nyújt, természetesen csak azokéba, akik készítettek történelmi témájú képregényeket.
A kiállítás az 1957 óta, közismert újságokban (Füles, Képes Újság, Népszava, Magyar Ifjúság, Pajtás, Kölyök, Tábortûz, Lobogó) és részben önálló albumok formájában megjelent képregények eredeti oldalaiból szemezget.
Rekonstrukciós eljárást csak ott alkalmaztunk, ahol az eredeti oldalak már elvesztek, vagy tulajdonosuk nem bocsátotta rendelkezésre, a képek 90%-a eredeti. A rajzok nagy méretben készültek (A/2 és A/3) és ebben a formában igen látványosak. Lavírozott tónusos, színes festett és fekete-fehér tusrajzzal készült alkotások egyaránt lesznek.
Sokunk gyermekkori képregényei köszönnek majd vissza a tárlaton. 21 magyar alkotó, mintegy 130 eredeti rajza lesz látható mintegy 84 méter falfelületen oldalpárokba rendezve.
Különlegességként publikálatlan, eddig még ki nem adott képregények eredeti oldalai is láthatók lesznek, illetõleg olyan oldalak, amelyeken követhetõek lesznek a képregény rajzolás egyes fázisai (ceruzarajz, ennek tussal kihúzott változata, és végül a kiszínezett oldal).
Megtekinthetõ lesz az elsõ 1956-ról készült magyar képregény egy oldalpárja is, még a megjelenés elõtt és természetesen a téma aktualitása miatt az aradi vértanúkról is lesz kiállítva képregény, továbbá rekonstruáltunk néhány oldalt Zórád Ernõ Tenkes kapitánya c. képregényébõl, amely erõsen kötõdik Siklóshoz és a várhoz.
A megnyitóra hivatalosak a Magyar Képregénykiadók Szövetségének tagjai, az érintett rajzolók, illetõleg örököseik, várhatóan –amennyiben egészségi állapotuk megengedi – Dargay Attila rajzfilmrendezõ és Rusz Lívia illusztrátor is megtiszetli jelenlétével az eseményt.
A kiállítók közül néhány fontos név:
• Zórád Ernõ a mûfaj koronázatlan királya és nemzetközi szinten is elismert mûvésze, a Tabán festõje, Krúdy és mások mûveinek szakavatott illusztrátora, festõmûvész.
• Korcsmáros Pál, klasszikus irodalmi mûvek és elsõsorban Rejtõ regények képregényre álmodója, kiváló sajtógrafikus.
• Sebõk Imre festõi képregények rajzolója (Szegény gazdagok, Robinson, A kincses sziget stb.)
• Dargay Attila (rajzfilmrendezõként lett világhírû. Ki ne emlékezne egész estés rajzfilmjeire, a Vukra, Ludas Matyira, Szaffira? Azt már kevesebben tudják, hogy Õ volt a Pajtás címû úttörõlap emblematikus figurájának Kajla kutyának a megálmodója és számtalan humoros képregény rajzolója
• Endrõdi Istvánt elsõsorban karikatúráiról ismerjük, a Ludas Magazin állandó alkotója volt. De humoros képregényeken kívül realisztikus stílusban is alkotott.
• Szitás György kiváló illusztrátor és sajtógrafikus volt egyedülálló szálkás vonalú stílusával
• Fazekas Attila a magyar képregény mai napig alkotó nagy „öregje”. Önálló képregény figurák megálmodója. Jelenleg 1956-ról szóló képregényén dolgozik, melybõl egy oldalpár látható lesz a kiállításon.
• Sarlós Endre a dokumentarista igényû történelmi ismeretterjesztõ képregény hazai képviselõje, festõmûvész, a Szigetvár krónikása.
• Rusz Lívia erdélyi származású festõ, illusztrátor. Õ alkotta meg rajzban Fodor Sándor Csipikéjét.
• Vass Mihály festõ, illusztrátor, képregény rajzoló. Egykor Kuczka Péter pártfogoltjaként a Galaktikában és a Kincskeresõben jelentek meg rajzai, majd képregényei.
A résztvevõk teljes névsora:
Balog Zoltán
Csala Károly
Csordás László
Dargay Attila
Donáczi Tibor
Dönti Károly
Endrõdi István
Fazekas Attila
Gergely László
Gugi Sándor
Korcsmáros Pál
Matheika Gábor
Podmaniczky Ferenc
Rusz Lívia
Sarlós Endre
Sebõk Imre
Szemere Antal
Szitás György
Topálovits Pál
Vass Mihály
Zórád Ernõ
Kiállítandó mûvek:
Korcsmáros Pál képregényei
Toldi 10. és 24. oldal-ff. (32×42)
Farkasles 2 oldal-ff. (39×40)
István király 2 oldal-ff. (31×43)
István király (2 oldal)
Rege a csodaszarvasról 1 oldal-ff. (22×33)
Buda halála 1 oldal-ff. (22×33)
Ügyek fia, Álmos 1 oldal-színes (31×41)
Emese álma 1 oldal-színes (31×41)
Noszlopy Gáspár 2 oldal-ff. (32×36)
Sebõk Imre képregényei képregényei
Ben Hur (2 csík)
Notre Dame (2 csík)
Szép Mikhál (4 sztrip)
Gugi Sándor képregénye(i)
Szép Mikhál két verzió (3 csík)
Zórád Ernõ képregényei
Andráscsik örököse 5, 6, 13, 14 oldalak (összesen 4 oldal)
Névtelen vár 8, 17, 21, 48 (összesen 4 oldal)
Könyves király 6, 12, 13, 14, 46 (4 oldal)
A Tenkes kapitánya (4 oldal)
A Tenkes fiai (1 oldal)
Ördögfióka (1 oldal)
Fazekas Attila képregényei
A fekete lovag (4 oldal)
A Párizsi Notre-Dame 1. 2. 30. 32. oldalak
Rege a csodaszarvasról 1. 2. 3. 4.
A karvalyos zászló (két oldal)
Botond születése 1. 2. 3. és 4.
Szegény gazdagok 1. 2. 28. 40.
Kereszteslovagok 39. 40. 41. 42.
A fáraó 25. 26.
Divényi kelepce 3. 4. 19. 20.
Aranykoporsó 2. 3.
Robin Hood (2 oldal)
Rákóczi hadnagya (2 oldal)
Szöktetés Budáról (2 oldal)
Tûzvihar (1956) (2 oldal)
Podmaniczky Ferenc képregényei
Pincevári krónika 4 oldal
Rózsakeresztesek 4 oldal
Dönti Károly képregényei
A Damokosok 4 oldal
Vass Mihály képregényei
A Bravallamezõ hölgyei (2 oldal)
A minotaurosz pusztulása (2 oldal)
Quo Vadis (2 oldal)
Fekete nyíl (2 oldal)
Szerelemvirág (4 oldal)
Abélard és Heloise (4 oldal)
Aradi vértanúk (2 oldal)
Mathejka Gábor képregénye
Menekülés Debrecenbe 4 oldal
Topálovits Pál képregényei
Menekülés Debrecenbe 4 oldal
Gergely László képregényei
Ördöglovas (Füles-verzió, 2 oldal)
Ördöglovas (Kölyök-verzió, 2 oldal)
Párbaj a gyilkosokkal (2 oldal, sztori Raoul Wallenbergrõl)
A kis futár (4 oldal)
Mátyás király (történelmi képregény, színes oldalakkal, címlapokkal, tusrajzokkal, és ceruzavázlatokkal; összesen 6 oldal)
Dargay Attila képregényei
A nagyidai cigányok (2 oldal)
Svejk a derék katona (2 oldal)
Endrõdi István képregényei
A szabadság útján (4 oldal)
Szitás György képregényei
Rocambole (2 oldal)
A tetteken a sor (2 oldal)
Szemere Antal képregényei
A füleki harangozó (3 oldal)
Balog Zoltán képregényei
Szent László füve (népmonda nyomán)
Csala Károly képregényei
Petõfi naplójából (4 oldal)
Arad, 1849. október 6. (2 oldal)
Leányrablás Becsén (6 oldal)
Mátyás király (8 oldal)
Csordás László képregényei
Kõkori história (2 oldal, H. G. Wells nyomán)
Mátyás király tréfái – A kolozsvári bíró (6 oldal)
Menekvés Debrecenbe (4 oldal)
Mátyás király tréfái – A vajda légycsapója (4 oldal)
Mátyás király tréfái – Egyszer volt Budán kutyavásár
Donáczi Tibor képregényei
Klapka katonái (2 oldal)
Az áruló sorsa (2 oldal)
Sarlós Endre képregényei
Honvédõk (képregény a mohácsi csatáról, színes)
Képes Krónika (színes)
Szigetvár ostroma (színes)
Pannon tüzek (színes, kiadatlan, befejezetlen képregény)
Requiem egy hadseregért (Don kanyar, színes)
A hegyormok közt nincs határkõ
A nagy játszma (Benyovszky életrajz)
Rusz Lívia képregényei
Dan Buzdugan (2 oldal)
Sok szeretettel vár minden kedves érdeklõdõt!
SIKLÓSI VÁRSZÍNHÁZ KHT.
Rochi Ernõ szervezõ
További információ: 30/251-07-93 és72/579-090, illetve siklosKUKACtourinform.hu